Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Felmentették Hagyó Miklóst az okirathamisítási ügyben

2012.01.16. 13:32 Módosítva: 2012.01.16. 14:47
A Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentette a magánokirat-hamisítás vádja alól Hagyó Miklóst, élettársát és a szocialista politikus ügyvédjét. Az ügyészség fellebbezést jelentett be, az ítélet nem jogerős.

A vád szerint a 2010 nyarán súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista politikus és élettársa egy ügyvéd segítségével készített meghatalmazást, mely szerint a hölgy Hagyót képviselheti egy polgári perben. Ám a nőnek nem is volt jogi végzettsége és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogvatartott Hagyó és őt látogató élettársa. Az ügyészség mindezek miatt magánokirat-hamisítással vádolta Hagyó Miklóst, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte.

06
Fotó: Huszti István

A hétfői tárgyaláson a büntetés-végrehajtás egyik korábbi vezetője azt mondta: a fogvatartottakat különböző jogcímeken lehetett látogatni. A hozzátartozók csak havonta egyszer mehettek be a börtönbe, az ügyvédek bármikor érintkezhettek védencükkel, ezen kívül egyeztetett időpontban érkezhettek emberek megbízással, ha a fogvatartottak nevében ügyeket kellett intézni. A hozzátartozókkal folytatott beszélgetéseket a bv-őrök ellenőrizték, hallgathatták, az ügyvédekkel és a jogi képviselőkkel való találkozókat azonban nem.

A bv számítógépes rendszerében csak két menüpont volt: vagy hozzátartozóként regisztráltak valakit vagy jogi képviselőként, aki lehetett az ügyvéd megbízottja, barát vagy hozzátartozó is, a lényeg, hogy megfelelő meghatalmazással kellett rendelkeznie. Ha a szükséges dokumentumok megvoltak, azt a bv-ben nem ellenőrizték, hogy az illető rendelkezik-e jogi végzettséggel.

03
Fotó: Huszti István

A magánokirat-hamisítás a Btk.-ban

276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hagyó Miklós ügyvédje azzal érvelt, hogy a tárgyaláson bebizonyosodott: nem történt magánokirathamisítás. A beadott okiraton soha nem állították, hogy Hagyó Miklós élettársának jogi végzettsége van. Hagyó Miklós élettársa és ügyvédje ezért a jogszabályok szerint járt el. Az nem az ő hibájuk, hogy a büntetésvégrehajtási intézet csak "jogi képviselőként" tud regisztrálni valakit. Kikértek egy szakvéleményt is az ELTE polgári jogi tanszékéről. Eszerint a polgári perrendtartás csak bizonyos esetekben határozza meg azt, hogy a jogi képviselőnek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. Ezen kívül más esetekben a "jogi képviselő" sokminden mást is jelenthet, egy cégügyben vagy akár egy autóeladásban eljáró élettársat, barátot is, ehhez semmiképpen nem kell igazolni jogi egyetemi végzettséget.

Az ügyész ugyanakkor perbeszédében azt mondta: Hagyó Miklóst az egyik legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolják, egyebek mellett azért került előzetes letartóztatásba, hogy az összebeszélés veszélyét elkerüljék. Azzal, hogy élettársa jogi képviselőként hetente járhatott be a börtönbe, ez az elv sérülhetett.

A tárgyaláson Hagyó Miklós és élettársa sem kívánt vallomást tenni, fenntartották a nyomozás során tett vallomásukat. Hagyó Miklós az utolsó szó jogán annyit mondott: jóhiszeműen, jószándékúan cselekedett, a büntetésvégrehajtási intézet szabályainak betartásával. A nevelőtisztjétől is megkérdezte, milyen dokumentumokat kell benyújtani ahhoz, ha élettársát bizonyos ügyek elintézésére szeretné felkérni, és a látogatásokon is betartották a szabályokat. Mint mondta, minden alkalommal egy olyan szobában találkozhattak, ahol egy plexifalon keresztül beszélhettek egymással.

07
Fotó: Huszti István

A bíróság szerint nem állapítható meg, hogy a vádlottak magánokirat-hamisítást követtek el. Ők a jogszabályok és a büntetésvégrehajtási intézet szabályai szerint jártak el, amelyek ebben az esetben nem írták elő, hogy a jogi képviselőként feltüntett látogatónak jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. Még ha a dokumentumokra gondatlanságból vagy tájékozatlanságból azt írták volna, hogy az illető jogi képviselőként látogatja a fogvatartottat, akkor sem lenne megállapítható a magánokirat-hamisítás vétsége, mondta a bíró.

A Központi Nyomozó Főügyészség január 11-én nyújtotta be a vádiratot Hagyó Miklós és 14 társa ellen a BKV-val kapcsolatos visszaélések ügyében. Eszerint 2007-től 2008-ig egy olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, a főpolgármester-helyettes, közvetítői és a BKV felső- és középvezetői között, amelynek a tagjai a fölöttük álló tagoktól érkező, a BKV-nak kárt okozó utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották. A vád szerint az okozott kár meghaladja az 1,49 milliárd forintot. Az ügyészség – egy kivétellel – börtönbüntetés kiszabását kezdeményezi a 14 vádlottra. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.