Bernadett
-2 °C
12 °C

Három eljárást indít Brüsszel Magyarországgal szemben

2012.01.17. 14:58 Módosítva: 2012-01-17 16:09:55
Brüsszel beváltotta múlt szerdai fenyegetését, és valóban megindított három kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A brüsszeli szigort jelzi, hogy a szokásos két hónap helyett csak egyet adtak a magyar kormánynak, hogy válaszoljon. A magyar kormány kész a megegyezésre, és az alapértékekben nincs vitánk Brüsszellel.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedd kora délután bejelentette, hogy mindhárom hetek óta vizsgált magyar törvény ügyében kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen. (Videó a sajtótájékoztatóról itt látható.)

A három törvény, amelyeket Brüsszel módosíttatni akar: a jegybanktörvény, az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszüntetése és a bírák korai nyugdíjazása.

Fotó: Georges Gobet

Az Európai Bizottság már múlt szerdán jelezte, hogy ezekben az ügyekben nagyon komoly aggályai vannak Brüsszelnek.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egy kedd reggeli interjúban már jelezte, hogy a három problémás törvény közül kettő esetében engedni fogunk. A jegybanktörvény és az adatvédelmi ombudsman esetében várható Magyarország rugalmassága, míg a bírók korai nyugdíjazása miatt a kormány kész akár az európai bíróságig is elmenni.

Az Európai Bizottság szokatlanul szigorú, mert a szokásos két hónap helyett csak egy hónapnyi időt adott a magyar kormánynak, hogy válaszoljon, mit kíván tenni a vitatott törvényekkel.

A jegybanktörvény körüli vita megoldása különösen sürgős lehet, hiszen Olli Rehn pénzügyi biztos korábban világossá tette: amíg ez az ügy meg nem oldódik, tárgyalni sem hajlandó a magyar hitelkérelemről. Ezt a mostani bizottsági közlemény is megerősíti, Olli Rehn egyenesen az új alkotmány "felülvizsgálatát" is a tárgyalások megkezdésének feltételéül szabja.

Az EU elvárásait ráadásul osztja ebben az ügyben az IMF is. Az EU részletes kifogásairól a jegybanktörvénnyel kapcsolatban itt olvashat.

Ekkor az eljárásrend szerint a bizottság a válasz függvényében leállíthatja az eljárást, vagy pedig újabb kifogásokat tehet. Ha erre sem kap Brüsszel olyan választ, ami megnyugtatná, akkor fordulhatnak az Európai Bírósághoz.

Ha a bíróság a bizottságnak ad igazat, akkor pénzbüntetést is kivethetnek, illetve akkor már kötelező a bizottság ajánlásai szerint módosítani a vitatott törvényt.

A mostani eljárásokon felül a bizottság tájékoztatást kér a magyar kormánytól az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetéről.

Barroso azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor január 24-n Brüsszelbe látogat.

A bizottság elnöke jelezte, hogy bízik a magyar kormány együttműködési készségében, hiszen Magyarország egy fontos tagállama az EU-nak.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtótjáékoztatót tart a bizottság ülése után, amelyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtótjáékoztatót tart a bizottság ülése után, amelyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
Fotó: Koszticsák Szilárd

Kemény üzenetek

A különböző ügyekben eljáró biztosok elég határozottan rendre utasították közös közleményükben a magyar kormányt. Barroso elnök így fogalmazott: "Magyarországnak, mint minden tagállamnak kötelessége betartani az EU-s szerződéseket, és biztosítania kell a nemzeti bankja és az adatvédelmi hatósága függetlenségét, illetve nem diszkriminálhatja a bírókat. A bizottság eltökélt, hogy minden szükséges jogi eszközzel biztosítsa, hogy a törvények megfeleljenek az EU követelményeinek.”

Viviane Reding alapjogi biztos pedig így fogalmazott: „Már korábban, december elején komoly jogi aggályokat fejeztem ki, hogy sérülhet a magyar igazságszolgáltatási és adatvédelmi rendszer függetlensége. Most, hogy a törvényeket anélkül fogadták el, hogy figyelembe vették volna a bizottság jogi fenntartásait, a bizottságnak, mint a szerződések őrének lett a feladata az uniós jog betartatása. Azt várom a magyar hatóságoktól, hogy sürgősen reagáljanak a bizottság aggályaira. Csak a vitatott törvények gyors megváltoztatása vagy azonnali felfüggesztésük oszlathatja el a bizottság jogi aggályait."

Olli Rehn pénzügyi biztos pedig így fogalmazott: "A jegybank függetlensége az EU alapszerződésének egyik sarokköve. A kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy befolyásolni próbálják a központi bankjaikat. Az új MNB-törvény és az új alkotmány egyes rendelkezései megsértik ezeket az értékeket. Felszólítom a magyar kormányt, hogy biztosítsa a jegybank teljes függetlenségét. Ehhez felül kell vizsgálni az összes vonatkozó törvényt, ide értve az alkotmányt is. Mindezt még az előtt véghez kell vinni, mielőtt tárgyalnánk az EU-tól és IMF-től kért segítségről."

Puha válasz

A magyar kormány nevében a Miniszterelnökség adott ki válaszközleményt. Ebben a kormány tudomásul veszi a döntést, és jelzi, hogy szakmai alapú vita következhet.

A közlemény második feléből kiderül, hogy a magyar kormány megegyezést akar, nem célja hogy a bíróságig menjen a vita, és az alapértékek tekintetében nincs vitánk Brüsszellel:

"Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!