Három eljárást indít Brüsszel Magyarországgal szemben

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedd kora délután bejelentette, hogy mindhárom hetek óta vizsgált magyar törvény ügyében kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen. (Videó a sajtótájékoztatóról itt látható.)

A három törvény, amelyeket Brüsszel módosíttatni akar: a jegybanktörvény, az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszüntetése és a bírák korai nyugdíjazása.

Az Európai Bizottság már múlt szerdán jelezte, hogy ezekben az ügyekben nagyon komoly aggályai vannak Brüsszelnek.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egy kedd reggeli interjúban már jelezte, hogy a három problémás törvény közül kettő esetében engedni fogunk. A jegybanktörvény és az adatvédelmi ombudsman esetében várható Magyarország rugalmassága, míg a bírók korai nyugdíjazása miatt a kormány kész akár az európai bíróságig is elmenni.

Az Európai Bizottság szokatlanul szigorú, mert a szokásos két hónap helyett csak egy hónapnyi időt adott a magyar kormánynak, hogy válaszoljon, mit kíván tenni a vitatott törvényekkel.

A jegybanktörvény körüli vita megoldása különösen sürgős lehet, hiszen Olli Rehn pénzügyi biztos korábban világossá tette: amíg ez az ügy meg nem oldódik, tárgyalni sem hajlandó a magyar hitelkérelemről. Ezt a mostani bizottsági közlemény is megerősíti, Olli Rehn egyenesen az új alkotmány "felülvizsgálatát" is a tárgyalások megkezdésének feltételéül szabja.

Az EU elvárásait ráadásul osztja ebben az ügyben az IMF is. Az EU részletes kifogásairól a jegybanktörvénnyel kapcsolatban itt olvashat.

Ekkor az eljárásrend szerint a bizottság a válasz függvényében leállíthatja az eljárást, vagy pedig újabb kifogásokat tehet. Ha erre sem kap Brüsszel olyan választ, ami megnyugtatná, akkor fordulhatnak az Európai Bírósághoz.

Ha a bíróság a bizottságnak ad igazat, akkor pénzbüntetést is kivethetnek, illetve akkor már kötelező a bizottság ajánlásai szerint módosítani a vitatott törvényt.

A mostani eljárásokon felül a bizottság tájékoztatást kér a magyar kormánytól az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetéről.

Barroso azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor január 24-n Brüsszelbe látogat.

A bizottság elnöke jelezte, hogy bízik a magyar kormány együttműködési készségében, hiszen Magyarország egy fontos tagállama az EU-nak.

Kemény üzenetek

A különböző ügyekben eljáró biztosok elég határozottan rendre utasították közös közleményükben a magyar kormányt. Barroso elnök így fogalmazott: "Magyarországnak, mint minden tagállamnak kötelessége betartani az EU-s szerződéseket, és biztosítania kell a nemzeti bankja és az adatvédelmi hatósága függetlenségét, illetve nem diszkriminálhatja a bírókat. A bizottság eltökélt, hogy minden szükséges jogi eszközzel biztosítsa, hogy a törvények megfeleljenek az EU követelményeinek.”

Viviane Reding alapjogi biztos pedig így fogalmazott: „Már korábban, december elején komoly jogi aggályokat fejeztem ki, hogy sérülhet a magyar igazságszolgáltatási és adatvédelmi rendszer függetlensége. Most, hogy a törvényeket anélkül fogadták el, hogy figyelembe vették volna a bizottság jogi fenntartásait, a bizottságnak, mint a szerződések őrének lett a feladata az uniós jog betartatása. Azt várom a magyar hatóságoktól, hogy sürgősen reagáljanak a bizottság aggályaira. Csak a vitatott törvények gyors megváltoztatása vagy azonnali felfüggesztésük oszlathatja el a bizottság jogi aggályait."

Olli Rehn pénzügyi biztos pedig így fogalmazott: "A jegybank függetlensége az EU alapszerződésének egyik sarokköve. A kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy befolyásolni próbálják a központi bankjaikat. Az új MNB-törvény és az új alkotmány egyes rendelkezései megsértik ezeket az értékeket. Felszólítom a magyar kormányt, hogy biztosítsa a jegybank teljes függetlenségét. Ehhez felül kell vizsgálni az összes vonatkozó törvényt, ide értve az alkotmányt is. Mindezt még az előtt véghez kell vinni, mielőtt tárgyalnánk az EU-tól és IMF-től kért segítségről."

Puha válasz

A magyar kormány nevében a Miniszterelnökség adott ki válaszközleményt. Ebben a kormány tudomásul veszi a döntést, és jelzi, hogy szakmai alapú vita következhet.

A közlemény második feléből kiderül, hogy a magyar kormány megegyezést akar, nem célja hogy a bíróságig menjen a vita, és az alapértékek tekintetében nincs vitánk Brüsszellel:

"Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk."