Az egyetemnél pattog Schmitt-ügyben a labda
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Egyelőre nem tudni, reagál-e a Semmelweis Egyetem a Schmitt Pál államfő plágiumgyanús ügyében vizsgálatot követelők sürgetésére. A Testnevelési és Sporttudományi Kar honlapján megtalálható a TF dékáni hivatalának eseménynaptára, eszerint január 19-én, csütörtökön délután kettőtől hatig ülésezik a Kari Tanács, január 26-án pedig a Szenátus ül össze délután három és hat között. A rektori tanács is megtartja heti rendszeres ülését jövő hétfőn. A napirendek azonban nem nyilvánosak, és az egyetem sajtófőnökétől nem kaptunk választ arra a kérdésre, bármelyik ülésen napirendre tűzik-e Schmitt Pál ügyét. A sajtófőnök keddi megkeresésünkkor is a pénteken kiadott közleményhez irányított bennünket.
Ebben Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja úgy foglalt állást: nincs okuk azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját, a kisdoktori cím kiadása az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. Tóth amúgy 2010-ben lett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Orvosbizottságának a tagja. Schmitt a köztársasági elnökség miatt ebben az évben mondott le a MOB-elnöki posztjáról.
Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet vezetője már másnap, szombaton a Facebookon közzétett nyílt levélben fordult a dékánhoz. A közleményre reagálva azt írta, „ebben az ügyben elsősorban nem a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét, hanem a kar, a karon elnyerhető doktori fokozatok és általában a doktori fokozatok tekintélyét kell megőrizni”. „A plágiumgyanú nyomán nem azért kell vizsgálatot indítani, mert az az ország legfőbb közjogi méltóságát érinti, hanem azért, mert ez az ügy mindazok becsületébe belegázol, akik ugyanezen az egyetemen szereztek akármilyen doktori fokozatot, és ugyancsak lefokozza azok teljesítményét, akik más egyetemen doktoráltak” – fogalmazott Szabó Máté Dániel. A dékánt a nyílt levélben arra kérte, gondolja újra a közlemény megírása előtt meghozott döntését. Hétfőn petíciót nyújtott be hét PhD fokozattal rendelkező kutató is a plágiumgyanú kivizsgálásáért.
Amennyiben az egyetem önmagától nem lép, erre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) sem tudja rákényszeríteni, és nem is vizsgálódhat helyette. Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke a Népszabadságnak azt mondta, amennyiben az egyetem valamilyen okból nem tenné meg a szükséges lépéseket, a MAB megfontolás tárgyává teszi, hogy maga legyen a kezdeményező. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha az egyetem nem kezd vizsgálódni, akkor megteszi azt a MAB.
A MAB egyedi vizsgálatot nem folytathat le. A kezdeményező szerep vállalása csupán annyit jelentene, hogy az egyetemet megkérik, vizsgálja meg a disszertációt, és próbálja meg beszerezni azt a dokumentumot, amelyre a plágiumvád alapozódik, mondta az Indexnek Bazsa György. A MAB kérésének kötelező ereje nincs, ilyen jogszabályi kitétel nincs, ugyanakkor Bazsa szerint a korábbi tapasztalatok alapján az ilyen kérések nem szoktak nyomtalanul elmúlni.