Schmitt visszautasította a plágiumvádat

„Nem gondoltam volna, hogy kétszer is meg kell védenem a disszertációmat” – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorának adott interjúban. Schmitt először szólalt meg az ügyben a nyilvánosság előtt azután, hogy a HVG január 11-én hírt adott a plágiumgyanúról.

A disszertáció 1992-es megvédésének körülményeiről elmondta, hogy ez fontos volt neki, még akkor is, ha javában zajlott már a felkészülés a barcelonai olimpiára.

A köztársasági elnök, aki akkor a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, elmondása szerint az opponensétől és a konzulensétől kapott segítséget, valamint Nikolaj Georgiev bolgár sporttörténésztől, akinek a munkájából – a HVG szerint – másolta a dolgozat 80 százalékát.

A munka törzsadatokra épül, amelyek bárhol fellelhetők, a kérdés Schmitt szerint csak az, hogy ki milyen következtetést von le a tényanyagból. Az például nem kérdés, volt-e női kardvívás az 1936-os berlini olimpián, a lényeg, hogy az újkori olimpiák történetének bemutatása után, a maradék 30-32 oldalon olyan következtetések legyenek, amelyek előrevisznek. A riporter közbevetésére, miszerint ugyan milyen új eredményt lehet közölni egy olyan jól dokumentálható területről, mint az újkori olimpia, Schmitt azt mondta: például a doppinggal kapcsolatos kérdéseket, vagy az újonnan felvett sportágakat.

  Mint mondta, olimpiai bajnokként, a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnökeként, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának tagjaként azért is késztetést érzett a disszertáció megírására, mert Magyarországon még nem összegezték, mi veszélyezteti a magyar sikersportokat, hogyan lehet őket az olimpia programján tartani. Az elnök leszögezte: lehetett új tudományos eredményekre jutni az újkori olimpiai játékok programjának elemzésével, hiszen akkoriban egyre nőtt a televízió befolyásoló szerepe, nagyon erősen megjelent a sporttudomány, a dopping, a sport "elüzletiesedése".

Schmitt a plágium szót nem szívesen használja, mivel az a szellemi termék eltulajdonítását jelenti, ő viszont szerepelteti a Georgiev munkáját felhasznált irodalom között, mégpedig az első helyen. A dolgozatot lábjegyzetelni nem kellett, ezt a szabályt az egyetem akkori vezetése hozta.

Georgievvel személyesen is találkozott, aki nagyon örült, amikor megtudta, hogy egy olimpiai bajnok felhasználta a könyvét. A riporter közbevetette, hogy Georgiev ezt már nem tudja megerősíteni, mert meghalt, a lánya viszont nem tudott arról, hogy közösen dolgoztak volna a tudományos munkán. Schmitt szerint rosszul volt feltéve Georgiev lányának a kérdés, és igenis ismerték egymást.

Schmitt szerint opponensének és konzulensének, habár tagjai voltak az olimpiai mozgalomnak, anyagi előnyük nem származott, mivel társadalmi munkában látták el azt. "Nem én jelöltem az opponenst és a konzulenst, és még csak nem is én kértem őket, hanem ezt az egyetemi tanács tette" - fűzte hozzá. Schmitt elmondta azt is, hogy a kisdoktoriért nem jár fizetési pótlék, vagyis emiatt soha nem kapott magasabb fizetést.

A köztársasági elnök szerint a kedden bejelentett egyetemi vizsgálat után végre pont kerülhet az ügy végére, és reméli, hogy tisztázni tudja magát a vád alól. Ennek hátterében semmi mást nem tud feltételezni, mint rosszindulatot.

Az interjúban még egy helyen került elő a disszertáció kérdése, igaz, csak áttételesen: csütörtökön Egerben vendégszerepel, ahol az eredeti program szerint az Eszterházy Károly Főiskola diákjainak tartott volna előadást, viszont ehelyett gimnáziumban tart osztályfőnöki órát. Schmitt állítása szerint a főiskola vezetőinek kérésére, a vizsgaidőszak miatt állt el a főiskolai előadás megtartásától. „A gimnáziumban könnyebb felfüggeszteni a tanítást, mint a vizsgákat” – mondta.

Az alaptörvényről Schmitt elmondta, hogy a benne foglalt sarkalatos törvényekben nem talált alkotmányellenes passzust. A kormánynak szerinte az EU által kért módosítások kezelése nem okozhat gondot, vagy módosítják, vagy megvédik.

A jegybank függetlenségét a kormány szerinte nem veszélyezteti. A nemzeti bankok a világon mindenhol függetlenek ugyan, de a kormányokkal szorosan együttműködve dolgoznak. A bank anyagi és a strukturális függetlensége megkérdőjelezhető. A másik két kérdés, az ombudsmanról és a bírói nyugdíjazásról szóló, szerinte méltányolható.

A köztársasági elnök feladatának tekinti, hogy a nemzetközi közvélemény előtt megvédje az alaptörvényt, legközelebb Helsinkibe utazik, de még az idén eljut Rio de Janeiróba is.