A doktorikba szoktak kerülni a plágiumvizsgálatok

A Schmitt Pál doktori disszertációjának írása idején, 1992-ben érvényes szabályok alapján kell eljárnia a Semmelweis Egyetemnek, ha a tényfeltáró bizottság vizsgálata végére beigazolódik a plágiumgyanú, véli Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke. Bazsa az Indexnek azt mondta, hogy az egyetemi doktori címről és egyetemi doktorátusról szóló 20/1983-as MM rendelet világosan kimondja: ha valakiről bebizonyosodik, hogy más adatainak szabálytalan felhasználásával készítette a a disszertációját, vagy azt más készítette el helyette, akkor az illető tudományos fokozatát vissza kell vonni, a személyi igazolványából törölni kell a címet, és a döntést ki kell hirdetni a hivatalos lapban. Hozzátette, ezt az akkori intézményi szabályzatnak is tartalmaznia kellett.

Korábban az egykori TF könyvtárában az Index elolvasta az ott található egyetlen olyan doktori szabályzatot, melyet a Magyar Testnevelési Főiskola adott ki. Feltehetően az 1985-ben íródott dokumentum volt érvényes Schmitt Pál doktorija idején is. Ez valóban rendelkezik arról, mi történjen, ha plágium lepleződik le. „Amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette vagy az más személy munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi.”

A MAB elnöke szerint ha a tényfeltáró bizottság bizonyítottnak találja a plágiumgyanút, az egyetemnek nem lesz mérlegelési lehetősége arról, alkalmaz-e a szankciót vagy sem. Bazsa György egyébként nem emlékszik olyan korábbi, plágiumgyanú miatt indult vizsgálatra, amely ne a gyanú beigazolódásával végződött volna. Szerinte ez azért lehet így, mert "nagyon megfontolandó" ilyen súlyos gyanú megfogalmazása, nem valószínű, hogy valaki anélkül tenne ilyet, hogy megfelelő bizonyítékot tartana a kezében.

A Schmitt esetéhez hasonló, plágiumgyanú miatt indult vizsgálatok egyébként meglehetősen ritkák, vannak évek, amikor nincs is ilyen ügy, máskor egy-kettő, mondta a MAB elnöke. Bazsa saját egyetemén, Debrecenben két éve volt példa fokozatvisszavonásra, abban az esetben az érintett is elismerte, hogy plagizált. Általában a plágiumot még korábbi fázisban észreveszik (például a témavezető vagy az opponens), és az ilyen ügyeknek nincs is nagy visszhangja, az intézményen belül maradnak, ezekről nincs is statisztika. Olyan esetre nem emlékszik Bazsa, hogy - mint most Schmittnél - ennyire régi, húszéves ügy került volna napvilágra. Szerdai sajtótájékoztatóján Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karána dékánja azt mondta, nem emlékszik olyanra, hogy az elmúlt években bárkit megfosztottak volna az egyetemükön doktori címétől.

A vizsgálat menetéről a MAB elnöke azt mondta: alapvetően a dokumentumok összevetéséről van szó, és bár "illik meghallgatni" az érintetteket, a dokumentumok döntenek. Bazsa szerint nem kirívóan hosszú az a több mint két hónapos időtartam, ameddig az egyetem mai közleménye szerint a Schmitt-ügyben folytatott vizsgálat tartani fog. A szankcióról szóló döntést nem a bizottság fogja meghozni, hanem az egyetem vezetősége, a bizottság munkája csupán egy szakmai jelentéssel fog zárulni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!