Táblázat és beismerés bizonyított a debreceni plágiumügyben
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Március 28-ig kell várnunk kell arra, hogy nyilvánosságra hozza a Schmitt Pál doktorija körüli vizsgálódás eredményét a Semmelweis Egyetem által felkért tényfeltáró bizottság. Feladatuk Tóth Miklós dékán szerint az, hogy "minden részletében" feltárják Schmitt "doktori eseményének" részleteit. Arról, hogy a feltárás pontosan milyen módszerrel történik, hogyan dolgozik a bizottság, egyelőre nem tudni semmit, még az öt tag kiléte sem nyilvános.
Hasonló vizsgálatra azonban volt már (ha nem is sok) példa. A Debreceni Egyetemen 2009 őszén visszavontak egy doktori címet plágium miatt. Az akkori munkafolyamatról Dr. Debreczeni Attila beszélt az Indexnek, aki jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója, 2007 és 2010 között pedig az egyetem tudományos rektorhelyettese volt.
A debreceni plágiumügy azzal indult el, hogy a doktori disszertációban plagizált egyik forrás szerzője bejelentést tett a Magyar Tudományos Akadémia Etikai Bizottságánál. Kivizsgálták az ügyet, de nem az Etikai Bizottság volt a közvetlen illetékes, mert a fokozatot a Debreceni Egyetem ítélte oda az illetőnek. Az Akadémia így felkérte az egyetemet, hogy folytasson le vizsgálatot. A tájékozódást követően az erre illetékes Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács, a doktori képzést felügyelő legfőbb döntéshozó szerv eleget tett a kérésnek. A hivatal végezte el az adminisztratív feltárást, készült egy belső anyag, amely gyakorlatilag egy táblázat volt, bekezdésenként idézték a doktori értekezés szövegét, mellette pedig a forrást. A vizsgálat kimutatta, hogy öt különböző forrást plagizált a dolgozat, amelynek hozzávetőlegesen egyharmada plágium volt.
A doktori egyébként még 2004-ben készült, és nem sokkal, körülbelül két héttel a doktoravató előtt már érkezett egy plágiumgyanúról szóló bejelentés, szintén egy érintett forrástól. Akkor azonban nagyon kevés idő volt egy alapos vizsgálatra, és bár felállt akkor is egy vizsgálóbizottság, nem sikerült kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy plágium történt. Ilyenkor nagyon óvatosan szokás eljárni, és úgy látták: kisebb rossz, hogy ha nem akadályozzák meg a fokozatszerzést, mintha utóbb kiderül, hogy melléfogtak.
A 2009 őszi vizsgálatkor elkészült táblázat azonban már nem hagyott sok kétséget. A táblázat elkészülte után meghallgatta az érintettet egy grémium, amely az egyetemen működő különböző tudományterületi tanácsok elnökeiből, a doktori tanács elnökéből és társelnökéből, a rektorhelyettesből állt. Miután az érintett elé tárták a bizonyítékokat, ő elismerte a plágiumot. A meghallgatást végző bizottság ezek után javaslatot tett a fokozatvisszavonásra, amit az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács egyhangúlag megszavazott. A vizsgálat összesen bő másfél hónapig tartott, tehát nem sokkal kevesebb ideig, mint az a két hónap, amit a Schmitt-ügy vizsgálatára szánnak.
"Ilyen típusú próbálkozások mindig voltak, mindig lesznek, és ez a világon mindenütt így van. Ilyen esetben az a helyes eljárás, ha az adott intézmény nagyon határozottan és gyorsan lép, amikor a tudomására jut. Mi így tettünk, és szerintem így a helyes" - mondta Dr. Debreczeni Attila.