Erkölcsi és pénzügyi nevelés az új NAT-ban

Megjelent az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján az új Nemzeti alaptanterv (NAT) vitaanyaga. Az első, 1995-ös NAT óta a 2012-es lesz a negyedik alaptanterv. A Nemzeti alaptanterv  határozza meg az alapműveltség legfontosabb elemeit egészen a középiskola végéig, amelyeket iskolatípustól függetlenül minden magyar oktatási intézményben meg kell tanítani. A NAT alapján az iskolákban konkrétan megtanítandó, órakeretekre lebontott ismereteket a kerettantervek, illetve az iskolák helyi tantervei határozzák meg. Ezeket 2013 szeptemberétől alkalmazzák.

Míg a korábbi NAT nem határozott meg konkrét műveltségtartalmakat, az új dokumentumban már szerepelnek ilyenek."Ebben már megtalálják a Rákóczi-szabadságharcot, Mátyás királyt vagy Ady Endrét is" – mondta Kaposi József, a NAT-bizottság elnöke. A bizottság tagjai szerint az új Nat-ban sok újdonság van, de számos korábbi elemet megtartottak, voltak olyan szerzők is, akik a korábbi alaptanterveken is dolgoztak. "Nem az volt a hozzáállásunk, hogy, ami régi, azt eltöröljük", mondta Kaposi.

Kaposi szerint fontos eleme az új NAT-nak a nevelés és az értékek hangsúlyozása, a társadalmi szolidaritás megerősítése, és a tantárgyközi tudás fejlesztése. A dokumentum tíz kiemelt fejlesztési területet, nevelési célt határoz meg. Ezek a következők: erkölcsi nevelés, önismeret, társas kultúra, családi életre nevelés, testi, lelki egészség, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezet, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárság, demokrácia, pályaorientáció, gazdasági, pénzügyi nevelés, médiatudatosság.

Az erkölcsi nevelésnél figyelembe veszik, hogy sokszínű a társadalom. Ezeken az órákon ezért elésősorban egy-egy mindenkit foglalkoztató probléma kapcsán a vitát, az eltérő álláspontok szembesítését helyezik előtérbe a különböző értékekről. A különböző egyes műveltségterületeknél a NAT készítői ara törekedtek, hogy a "tevékenykedtetést", a cselekvő részvételt, az élményszerű tanulást állítsák középpontba. Egyebek mellett így akarják erősíteni és népszerűbbé tenni a természettudományos képzést és a természettudományos gondolkodást is, amely a felsőoktatásban is a prioritások között szerepel.

Az új NAT előkészítése 2010 augusztusában kezdődött meg. 2010 decemberében alakult meg az a tíz, egyenként 5-6 fős munkacsoport, amely az egyes műveltségterületek anyagának kidolgozását kezdte meg. 2011 januárjától működik a szakmai munka irányításáért felelős NAT-bizottság. Megalakult négy iskolatípus bizottság is (alapfokú, középfokú, szakiskolai és sajátos nevelési igényű tanulók). A műveltségterületi műhelyekben elkészült anyagokat a NAT-bizottság, az ískolatípus-bizottságok véleményezték, a vitaanyag több fordulóban készült.

2011 novemberére készültek el a szerkeszthető anyagok. Ekkor állt fel a NAt védnöki testülete, amelynek tagjai a hazai tudomány és a művészet különböző területeinek meghatározó képviselői. E testület vállalta a Nemzeti alaptanterv végső szövegének kialakítását és a szélesebb nyilvánosság számára is közvetíti annak szemléletét, értékeit.

A NAT szövegtervezete 2012. február 6. és március 2. között elérhető lesz az Oktatáskutató
és Fejlesztö Intézet honlapján és lehetőség nyílik arra, hogy a honlapon mindenki elmondja a véleményét. Március 2-ig lehet a véleményeket elküldeni, ezután készül el a végleges dokumentum, amely mögött már társadalmi konszenzus van, mondta Kaposi József.