Nem lesz mindenhol részösztöndíj

Szeptembertől három finanszírozási formában tanulhatnak az egyetemekre felvett hallgatók: teljes állami támogatással (állami ösztöndíjas), részösztöndíjjal, illetve önköltséges formában. Az állami részöntöndíj lényege, hogy a hallgató a képzés költségének a felét fizeti, másik felét pedig az állam vállalja át.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott, mintegy ötvenezren tanulhatnak állami támogatással. Valójában ebből csak 34 ezer hallgató nyerhet el teljes ösztöndíjat, a fennmaradó 15 500 hallgató csak meghatározott feltétellel kaphat részösztöndíjat.

A január 20-án nyilvánosságra került  felsőoktatási felvételi tájékoztató 353 oldalas kiegészítése szerint ugyanis részösztöndíjjal csak a következő területeken és szakokon lehet  tanulni: a műszaki, természettudományos és informatikai képzési terület valamennyi szakán, valamint a földmérő és földrendező mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakokon.

A fenti szakok jelentkezői közül azok kaphatnak részösztöndíjat, akik a "K", azaz önköltséges finanszírozási formát jelölik meg. Közülük is csak a legmagasabb pontszámot elérők kerülhetnek be a részösztöndíjas képzésre. Ennél a formánál is előfeltétel lesz a hallgatói szerződés aláírása, és ezeknek a diákoknak is a támogatott évek számának a kétszeresét kell Magyarországon ledolgozniuk.

Az önköltséges formában a teljes képzés árát meg kell fizetni a hallgatónak. A most meghirdetett tandíjak félévenként 120 ezer forinttól 1 millióig terjednek.