Nem a nemi erkölcsöt, a nőket kellene védeni

A szerdán nyilvánosságra került új Büntető Törvénykönyv (Btk.) tervezete alaposan megváltoztatná a szexuális bűncselekmények büntetését. Az új kódex pozitív változása, hogy leegyszerűsíti az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak fejezeteket: egységesen a szexuális erőszak megnevezést használná.

A női jogvédők üdvözölendőnek tartják a szexuális bűncselekmények büntetésének szigorítását: a Btk. szerint nemcsak a 12 évnél fiatalabbak sérelmére elkövetett erőszak számítana minősített esetnek, hanem minden 18 év alatti elleni erőszakot szigorúbban büntetnének.

Értelmezhetetlen nemi erkölcs

„A változtatások egy részének örülünk, egy részének nem” – mondta Spronz Júlia, a Patriarchátust Ellenzők Társaságának (PATENT Egyesület) vezető jogásza.

A jogvédők szerint a terminológiai problémákat csak félig sikerült megoldani. Az egyesület már régóta kifogásolta, hogy a hatályos Btk. „középkori”, meglehetősen patriarchális kifejezéseket használ. Ezek egy részét most sikerült kiiktatni. Az új Btk. tervezetében már nem szerepel sem a fajtalankodás, sem az üzletszerű kéjelgés (helyettük szexuális cselekmény és prostitúció található). Megmaradt viszont a vérfertőzés és a megrontás kifejezés, ráadásul az ezzel foglalkozó XX. fejezet a nemi erkölcs elleni bűncselekmények nevet viseli.

Ezeknek a kifejezéseknek a megváltoztatására már több nemzetközi emberi jogi testület is felhívta Magyarország figyelmét. Spronz hangsúlyozta: nem szavakon lovagolnak, hanem  koncepcionális kérdésről van szó: nem az amúgy is nehezen értelmezhető nemi erkölcsöt kellene védeni, hanem a nők testi épségét és a nemi önrendelkezési jogát, hiszen a szexuális bűncselekmények többsége őket érinti.

A jogvédő szerint ezt teljesen felesleges szétdarabolni: más országok büntető törvénykönyvei minden szexuális erőszakot egy bűncselekmény alatt említenek. Ráadásul a két kifejezés gyakorlati problémákat is felvetett. A statisztikai adatokban nem adott reális képet, hogy hány áldozata van ezeknek a cselekményeknek.

Visszatartó erő

A tervezetben ugyanakkor továbbra is problémát jelent, hogy a szexuális erőszakot meghagyták mangánindítványos bűncselekménynek. Ez annyit jelent, hogy az állam hivatalból nem „üldözheti” az erőszakot, csak abban az esetben, ha a sértett kifejezetten kéri az elkövető felelősségre vonását.

A női jogvédő egyesület úgy látja, a megközelítés álliberális. „A felelősségre vonás visszatartja a nőket, mert rájuk helyezi azt a terhet, hogy a bűncselekmény után az áldozatoknak kell fellépni, állást foglalni. Nem beszélve arról, hogy ennek az az üzenete, hogy a nők nem olyan fontosak az államnak, és a szexuális erőszak másodrendű cselekmény, ugyanakkor hatását tekintve életre szóló testi, pszichikai rombolást okoz” – véli a jogvédő.

Nemcsak a magyar, a nemzetközi jogvédő szervezetek is felrótták, hogy a hatályos Btk. erőszak alapú definíciót alkalmaz. Csak akkor ismeri el az erőszakos közösülést, ha kimutatható, hogy az erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel valósult meg. Más országokban az erőszakot ahhoz kötik, ha a sértett fél nem egyezett bele az aktusba, azaz nem kell kimutatni, hogy ténylegesen vannak külsérelmi nyomok (az elkövető megkötözte, megverte, fojtogatta előtte).

A Btk. tervezetének indoklása szerint eddig is kényszerítésnek tekintették, ha a sértett nem adta önkéntes beleegyezését, bár konkrét fenyegetésről nem volt szó. Az új Btk. most ezt foglalná törvénybe. Az indoklás szerint ezzel megfelel a vonatkozó nemzetközi dokumentumoknak, és olyan irányba mozdul el, amelyet a hazai és külföldi női jogvédők kértek.

A Patent Egyesület jogásza szerint a mostani módosítás csak átmeneti megoldást hozott ebben a kérdésben: elmozdult az erőszak és fenyegetés irányából, de még mindig kényszerítést előfeltételez. „Ezek nem felelnek meg sem a nemzetközi felhívásoknak, sem a jogvédők elvárásainak, ennél némiképp radikálisabban kellett volna módosítani” – mondja.

Nem szigorodott minden

Az új Btk.-ból ugyan eltűnne a fajtalankodás kifejezés, amely a hatályos definíció szerint „a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál”. A fajtalankodás szó helyett a szexuális cselekmény kifejezést használnák.

A jogvédők abszurdnak tartják azonban a vérfertőzés büntetési tételének csökkentését. A hatályos Btk. egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik. Ez most leszállítanák három évre. (Az indoklás szerint a vérfertőzés mostani büntetési tétele „a többi bűncselekményhez és a külföldi szabályozásokhoz képest is eltúlzottnak tűnik”.)

„Alapproblémánk, hogy vérfertőzés, mint olyan, nincs, mert az áldozatok jellemző módon nem önként sétálnak bele egy ilyen testi kapcsolatba, még akkor sem, ha nincs közvetlen testi erőszak. Hab a tortán, hogy 18 év felett az áldozatokat a mostani módosítás is büntetni rendeli. Ez káros gyakorlat. A valóságban az elkövető még az áldozat kiskorában elkezdi az incesztust, ami általában később, a gyerek 18 éves kora után is folytatódik. Emiatt a szabály miatt az áldozatok kiszolgáltatottak, mert az elkövetők elkezdik zsarolni őket, hogy ha feljelentést tesznek, megbüntetik az áldozatot is” – véli Spronz Júlia.