Nem stimmel a kronológia Orbán összeesküvésében
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Hat-nyolcfős titkos belső ellenzéki, vagy legalábbis a kormány politikájával titokban szembeszegülő társaság létezését gyanították Orbán Viktor zárt ajtók mögött tartott egri beszéde után a Fidesz-képviselők. A miniszterelnök a háromnapos frakcióülés elején tartott - puccsos beszédként elhíresült - helyzetelemzésében ugyanis kitért arra, hogy az egyik, a kormány számára fontos szavazáson a párt néhány képviselője nemmel szavazott, és ezzel majdnem sikerült megtorpedózniuk a kinevezést.
Az Indexnek nyilatkozó fideszesek magyarázata szerint a miniszterelnök főként december 23-i események alapján beszélt arról – Kósa Lajos megfogalmazása szerint –, hogy az az érzése támadt, „minthogyha valami komplett világösszeesküvés lenne Magyarország ellen”. A felsorolás része volt az LMP Parlament előtti láncolós akciója, az amerikai diplomácia jelzései és a nagy nyugati tévék, hírügynökségek egyidejű megjelenése Budapesten. A képviselők elmondása szerint Orbán párttársai számára figyelmezetésként vetette közbe, hogy szerinte az sem véletlen, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára jelölt Handó Tündére a kétharmados támogatást igénylő titkos szavazáson többen nemmel szavaztak. Ha ugyanis nem jönnek össze a kinevezéshez szükséges voksok, akkor a nyugati sajtó, köztük a CNN is erről tudósíthatott volna. Az Index forrásai szerint Orbán azt állította, hogy a félreszavazást lehetett úgy értelmezni, hogy meg akarták őt buktatni.
Az általunk megkérdezett képviselők azt is tudni vélték, hogy a Handó Tünde kinevezéséről szóló szavazáson összesen hét Fidesz-KDNP-s képviselő adott le nem szavazatot. A frakciótagok egy része szerint csupán a nemtetszésük elszigetelt kinyilvánításáról volt szó. Az év végére sokan belefáradtak a parlamenti törvénygyártásba, és a titkos szavazáson kifejezést adhattak kiábrándultságuknak. A képviselőcsoportban azonban az is elterjedt nézetté vált, hogy a hetek összebeszéltek, és a szavazási buktától csupán néhány külsős átszavazás mentette meg a Fideszt és kormányt.
Orbán szuggesztív beszéde a jelek szerint a képviselőcsoport jó részét megtévesztette, az egri eseményeket taglaló képviselőket ugyanis meglepetésként érte, amikor jeleztük nekik, hogy a Handó-szavazás nem december 23-án volt, hanem tíz nappal korábban. December 23-án számos fontos kétharmados törvényről döntöttek, többek között a pénzügyi stabilitásról, az alkotmány átmeneti rendelkezéseiről, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényekről, de titkos szavazásra akkor nem került sor. A nyilvános szavazások miatt vissza lehet követni, ki hova adta a voksát. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke például előre jelezte, hogy nem szavazza meg a felsőoktatási törvényt. Orbán pedig valószínűleg véletlenül szavazott nemmel a családvédelmi törvényről szóló egyik szavazáson.
Handó Tündét Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökével, Darák Péterrel együtt december 13-án választották meg az új OBH elnökének. A szavazás titkos volt, így elvileg nem lehet tudni hogyan szavaztak a kormánypárti képviselők. Az azonban biztos, hogy a Handóra leadott 361 szavazatból 6 volt érvénytelen, 355 érvényes, ebből a jelöltre 258-an szavaztak igennel, 97-en nemmel. Orbánék figyelmét a 258 igen szavazat azért kelthette fel, ami éppen egy szavazattal haladta meg a szükséges a kétharmados többséget, miközben a parlamenti erősviszonyok ennél kevésbé szoros eredményt ígértek, hiszen Fidesz és a KDNP frakciójában összesen 262 képviselő ült.
Az Index az Országgyűlés hivatalától kikérte a szavazás előtt készült aláírási íveket, amelyeket azok a képviselők írtak alá, akik felvették a szavazólapjukat. Ebből az derült ki, hogy mind a 262 kormánypárti képviselő felvette a szavazólapját. Mivel több kormánypárti képviselő vette fel a szavazólapot, mint ahány szavazatot kapott Handó, arra lehet következtetni, hogy legalább négy – Handó külsős támogatása miatt biztosan több –kormánypárti képviselő nem szavazta meg a jelöltet. Hogy kik voltak a félszavazó képviselők, azt nem lehet tudni.
Problémás volt a számvevőszéki vezetők választása is
Hasonló helyzet merült fel 2010 nyarán, amikor Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének, Warvasovszky Tihamér korábbi szocialista képviselőt pedig az ÁSZ alelnökének választották meg. A számvevőszéki vezetők megválasztásához kétharmados többségre volt szükség, Warvasovszkynál azonban rezgett a léc, 258 szavazatot kapott. Akkor azonban könnyebb volt kideríteni, hogy kik nem szavazták meg a jelöltet. Az aláírási ívekből kiderült, hogy hat fideszes képviselő nem vette fel a szavazólapját. Nem vett részt a szavazáson Kubatov Gábor, Kontrát Károly, Nyitrai Zsolt,, Pesti Imre Szalay Ferenc és Tóth Gábor. Orbán akkor magához rendelte és megfeddte a szavazásról lemaradó képviselőket.