Ügyvédek háza táján söpröget az ombudsman

A sor a büntetőeljárási törvény tavaly módosításával kezdődött, amely megtilthatóvá tette volna, hogy úgynevezett kiemelt ügyekben az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt beszélhessen a védőjével. Ezt az Alkotmánybíróság végül decemberben alkotmányellenesnek minősítette, és megsemmisítette. Ugyanakkor ma is hatályos az a tavaly megszavazott változtatás a büntetőeljárási törvényen, hogy a tanúval (hacsak nem ő maga a sértett) többé nem lehet ott az érdekében eljáró ügyvéd, amikor kihallgatják.

Az ügyvédek helyzetére legutóbb az ügyvédi eskü megváltozásával kapcsolatban irányult rá a figyelem, egy törvénymódosítással ugyanis kikerült az esküszövegből a titoktartás megfogadása, viszont bekerült helyette újdonságként, hogy a tisztségüket a magyar nemzet javára gyakorolják.

Az ombudsman vizsgálati tervében szerepel az ügyvédekhez kapcsolódó szabályozás alkotmányossági monitoringja. Tervezi a büntetőeljárási kódex alkotmányossági alapú áttekintését, és azt ígéri, ezen a területen szükség esetén alkotmánybírósági beadványt fognak készíteni.

A vizsgálat ugyanakkor kiterjed olyan évek óta közismerten problémás területekre is, mint a kirendelt védői rendszer. Hogy ez a rendszer nem jó, azt évek óta mondják a jogvédők, elsősorban a Magyar Helsinki Bizottság, amellyel együtt fog működni az ombudsman a vizsgálat során. A jogvédők tapasztalatai szerint ma aki rászorul arra, hogy az államtól kapjon védőt, nem igazán bízhat abban, hogy ez a kirendelt védelem jó lesz. Egy 2006-os vizsgálat során kiderült: volt olyan megye, ahol az első gyanúsítotti kihallgatások 96 százalélánál nem volt jelen ügyvéd, mondta az ombudsman projektindító sajtótájékoztatóján Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke.

Az ügyvédi kamara feladata csupán az, hogy összeállítsa a kirendelhető védők listáját, de ebből a rendőrség, a nyomozó hatóság válogat. Tehát lényegében a vád választ védőt, és a nyomozó jobban jár, ha olyat választ, aki el sem jön, jegyezte meg Kádár. A Helsinki régebbi vizsgálatai alátámasztják azt is, hogy vannak kedvenc védői a rendőrkapitányságoknak, találtak például olyan kapitányságot, ahol egy évben az ügyek több int 80 százalékát ugyanaz a kirendelt védő kapta meg. A jogvédő szervezet szerint lehetne a megoldás, ha egy számítógépes rendszer választana véletlenszerűen, mégis arányosan kirendelt védőt. Ezt az elképzelést egy, az ORFK-kal közösen indított, nemrég lezárult kísérleti projektben tesztelték is a X. kerületben, Szombathelyen és Szarvason, és Kádár szerint ezt mindenki működőképes modellnek találta.

A börtönlakók véleményét is kikérik

A sajtótájékoztatón Kádár és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is kitért az ügyvéd nélküli tanúkihallgatás bevezetésére. Bánáti a törvénymódosítást egyszerűen abszurdnak nevezte, Kádár pedig arról beszélt, hogy ez a tanúkihallgatás visszaélésszerű alkalmazása miatt baj. Tudjuk, hogy az a gyakorlat egyes rendőri szerveknél, hogy az embert, akiről tudják, hogy később terhelt lesz, először tanúként hallgatják ki, mondta.

A Helsinki Bizottság társelnöke felhívta a figyelmet egy problémára az ügyvédi kapcsolattartás szabályozásában is. Jelenleg aki börtönben van, csak a védőügyvédjével beszélhet ellenőrzés nélkül, ha netán közben egy polgári peres eljárásban is benne van, az abban az ügyben megbízott jogi képviselőjével már nem. Ez érdekes helyzeteket teremthet: a Helsinkinek volt olyan ügye, amelyikben az ügyfelük éppen az őt fogva tartó börtönt perelte, és az ügyvédjével folytatott beszélgetést végighallgatta a fogdaőr, az alperes embere.

Az ombudsmani vizsgálat során kérdőívet fognak kitöltetni a börtönökben lévő elítéltekkel és előzetes letartóztatottakkal. Azt fogják kérdezni tőlük, volt-e valamilyen gondjuk a kirendelt védőjükkel, és hogya működik a kapcsolattartás. Az ügyvédi kamara véleményét is kikérik arról, hogy az ügyvédeknek milyen problémái vannak a kirendelési gyakorlattal.

A kamaráknak is a körmére néznek

A kamarákkal végig együtt fog működni az ombudsmani hivatal a féléves vizsgálódás során. A vizsgálódás egy része egyébként is kifejezetten a kamarákra irányul. Az egész vizsgálat egyik előzménye ugyanis éppen az volt, hogy tavaly állampolgári panaszok nyomán számos visszásságot tárt fel az ombudsman a kamarák belső gyakorlatában. Az ügyvédi letétek és a fegyelmi ügyek kezelése lesz az egyik terület, amellyel foglalkozni fog a vizsgálat. Az ombudsman adatokat fog kérni az utóbbi két-három évben lezajlott fegyelmi ügyekről általánosságban, azok indokát és lezárásának módját is firtatni fogja.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: felmerült korábban, hogy az ügyvédeket elszámoltató fegyelmi bizottság egyik tagja legyen külsős, tehát ne ügyvéd, hogy így meglegyen a külső kontroll. Szerinte ezzel az a baj, hogy nehéz összeegyeztetni az ügyvédi titoktartással, hiszen így kívülálló előtt kellene a fegyelmi vizsálat során szigorú ügyvédi titkokat feltárni. Ennek ellenére azt mondta: nem zárkóznak el a külső kontroll bevonása elől, csak ennek a szabályozását nagyon óvatosan kell kidolgozni.

Fegyelmi eljárás a KIM-ben

Bánáti az esküügy kapcsán többször is megjegyezte, mennyire fontos, hogy az ügyvédi munka félelemmentes legyen. A kamara különösen aggályos tartja az esküváltoztatást, ezt jelezték is Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, de levelükre másfél hónapon át nem kaptak választ. Az ügyvédek többek közt a "nemzet javára" fordulat miatt aggódnak, hiszen nem ritka, hogy ügyfelüket  - mondjuk egy adóperben - éppen az állammal szemben kell képviselniük. Bánáti szerint ez a félelemmentes munkát veszélyeztetheti, például felmerül: egy adóperben dolgozó ügyvédnek nem kell-e így attól tartania, hogy másnap adóvizsgálat indul ellene.

A sajtótájékoztató meghívott vendége volt a Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki azzal igyekezett eloszlatni az esküvel kapcsolatos aggodalmakat, hogy az ügyvédek az állammal szemben folyó perekben is a nemzet javát szolgálják, az adóperekben például az arányos közteherviselést. A KIM késlekedő válaszával kapcsolatban Rétvári azt mondta: fegyelmi eljárásban vizsgálják, hogyan kallódhatott el a minisztériumban Bánáti levele.

Az államtitkár azt ígérte: az ombudsmani vizsgálat eredménye "nem pusztába kiáltott szó lesz",  fel fogják használni a következő év jogalkotásában.