Jobboldali pénzügyminiszterek büntették a magyar kormányt

Az összes ellenzéki párt gyors kormányzati lépéseket sürget, mert szerintük Magyarország számára hátrányos döntés született kedden Brüsszelben, ahol az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy ha Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.

Harangozó Gábor, az Európa Tanács MSZP-s tagja, országgyűlési képviselő az uniós pénzügyminiszterek döntése előtt azt mondta: bár a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter gazdaságpolitikája minden okot megadott az Európai Unió pénzügyminisztereinek arra, hogy kényszerítő intézkedésekkel bírják rá a magyar kormányt a költségvetés kiszámítható és fenntartható pályára állítására, az MSZP mégis arra kérte az EU-s tárcavezetőket, ne hozzák meg ezt a döntést, a támogatás befagyasztása ugyanis kifejezetten hátrányosan érintené Magyarországot.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője közölte: ha a magyar kormány mielőbb megváltoztatja a zsákutcába került gazdaságpolitikáját, van esély a mostani döntés megváltoztatására. Közleményében hangsúlyozta, a döntést olyan összetételű pénzügyminiszteri tanács hozta, amelynek 27 tagja közül mindössze négy sorolható a baloldalhoz. "Jobboldali pénzügyminiszterek büntették a jobboldali magyar kormányt. Felesleges tehát "nemzetközi baloldali összeesküvést" vizionálni - fogalmazott.

A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a keddi döntéssel "egy újabb zsarolásnak lehetünk a szemtanúi". Gyöngyösi Márton azt mondta: "ez ugyanannak a zsaroló politikának a folytatása, amelyet Magyarországgal szemben az EU hónapok óta folytat". Magyarországot állandó médianyomás alatt tartja az unió, és folyamatosan gazdasági-pénzügyi szankciókkal fenyegeti - tette hozzá, megjegyezve, hogy az EU szerinte kettős mércével mér, hiszen például Spanyolországgal szemben nem érvényesül ez a fajta pénzügyi szigor. A Jobbik továbbra is azt javasolja, a kormány gondolja át az ország EU-tagságát, ugyanis egy olyan pénzügyi szankcióval sújtják az országot, "amely már teljesen egyértelműen mutatja azt, hogy Magyarországnak nincs miért bennmaradnia egy gazdasági megszorításokat előrevetítő unióban".

Az LMP szerint Magyarországnak elkerülhetetlenül meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyek leszorítják a költségvetési hiányt. Jávor Benedek az ellenzéki párt frakcióvezetője úgy fogalmazott: az Ecofin súlyos döntés hozott, ami annak a jele, hogy az unió nem hisz a kormány ígérgetéseinek, hanem kézzelfogható és hatékony cselekvést vár el. Az LMP is azt várja: a kabinet olyan lépéseket tegyen, amelyik mentesíti Magyarországot a döntés következményei alól, mert ez az ország érdeke is.

A Demokratikus Koalíció (DK) úgy reagált: országgyűlési képviselőik minden olyan javaslatot meg fognak szavazni, amelyek a visszatérést jelentik a "józan ész politikájához". Eörsi Mátyás a párt országos tanácsának tagja hozzátette: a magyarok 84 százaléka szerint a jelenlegi kabinet rossz irányba viszi az ország szekerét, az EU pedig egyetért a magyarokkal, mert pontosan érti, hogy az "Orbán-kormány kormányzása gazdaságilag és politikailag zsákutca".

Kérdés, hogy tudjuk-e tartani a hiánycélt

Magyar elemzők úgy vélték, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek Spanyolországnak tett, előző napi gesztusa is segítette a Magyarországgal szembeni enyhébb döntést.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője meglepőnek nevezte, hogy az uniós pénzügyminiszterek enyhítettek a kohéziós pénzek kapcsán Magyarországgal szemben eddig vallott kemény álláspontjukon. Németh Dávid, az ING elemzője azonban éppen a Spanyolországgal szembeni enyhébb megítélés fényében tartotta túl szigorúnak a Magyarországgal szembeni döntést.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense azt mondta az MTI-nek: már jó ideje tudni lehetett, hogy így döntenek az uniós miniszterek, de "még mindig van pár hónap", amely alatt Magyarország bebizonyíthatja, hogy egyensúlyba tudja hozni a költségvetését, így "egyáltalán nem biztos", hogy a jövő évtől ténylegesen felfüggesztik a támogatásokat.

Mint Pogátsa Zoltán elmondta, nehezen látható előre, hogy Magyarország képes lesz-e a háromszázalékos hiánycélt elérni az év végéig, hiszen a világgazdaságban idén recesszióra lehet számítani, s ez az exportorientált Magyarországot erőteljesen befolyásolja. Emellett várhatóan a Nemzetközi Valutaalappal is megállapodást köt az ország, ennek ugyancsak komoly hatása lehet a gazdaságra - emlékeztetett. Továbbá azt is figyelembe kell venni - tette hozzá -, hogy ugyan az európai pénzügyi piacon jelenleg viszonylagos nyugalom uralkodik, de nem lehet tudni, ez a helyzet meddig marad fenn.

Hangsúlyozta: "minden előrejelzésben komoly tévedés lehet, ez az év nagyon kiszámíthatatlan."