Kovács aggálya nem volt alaptalan, Halász János nem tudott kilépni a szerepéből. "Ha ön demokrata, akkor megengedi, hogy úgy válaszoljak, ahogy szeretnék" - kezdte, majd rögtön elmúltnyolcévezésbe kezdett. Beszélt még arról, hogy van jövője az országnak és van jövőjük az embereknek, ezt néhányan meg is tapsolták a kormánypárti padsorokból. Majd újabb elmúltnyolcév következett, végül arról beszélt, hogy a kórházakat nem bezárják, csak módosítják a feladatukat. Például úgy, hogy nem lesznek bennük kórházi ágyak. De azokra amúgy sincs szükség, mert egy csomó betegséget egynapos sebészeti módszerekkel is meg lehet oldani. És minden, egészségügyben dolgozóra számítanak. A választ Kovács helyett szerzőtársa, Garai István Levente utasította el, és javasolta, hogy az új parlamenti törvény szankcionálja az államtitkári mellébeszélést. A kormánytöbbség elfogadta a választ.
Tippünkkel szemben nem Halász államtitkár, hanem Fónagy János államtitkár válaszolt Nemény kérdésére, mert a nyugdíjasbérlet ügye a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik. "Tíz utasból egy vett teljes árú menetjegyet, kilenc valamilyen utazási kedvezményben részesült az elmúlt 40-50-60, esetenként 100 év eredményeként" - tágította a történelmi horizontot. A nyugdíjasok kedvezménye ugyanakkor megmarad, ahogy a hat éven aluliaké és a tanulóké is. A nyugdíjasbérletet csak azoktól veszik el, akiktől a nyugdíjat is elvették, vagyis a 65 éven aluli nyugdíjasoktól. Nem tartja korrektnek Nemény kérdését, aki viszont a választ nem tartotta annak. A parlament viszont elfogadta. Nemény amúgy arra tippelt, hogy a következő kormányt az MSZP vezeti majd.
A jobbikos Bertha Szilvia a rokkantakat foglalkoztató, csőd szélén egyensúlyozó cégeknek beígért támogatást kérte számon interpellációjában. Emlékeztetett, hogy 2007-ben, ki tudja miért, kiemeltek 21 céget a fogyatékosokat és rokkantakat foglalkoztatók közül, és minden támogatást ezeknek adtak meg. Emiatt a többi cég tönkrement, a tönkrement cégek vagyonát és dolgozóit, így pedig a dolgozók után járó támogatásokat is átvette a kiemelt 21. Orbán 2010-ben ígéretet tett a megmaradt cégek megmentésére, de ez mindezidáig nem történt meg.
Az 1977-es születésű Bertha Szilvia három gyermek édesanyja. Mielőtt politikus lett volna, addig szoftverfejlesztő családi vállalkozásukban dolgozott. Ő alapította Isaszegen a Jobbik alapszervezetét. Honlapján parlamenti munkájával foglalkozik. Jelmondata: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában!"
Berthának viszont már Halász János válaszolt, elismerve, hogy a jelenlegi támogatási rendszer igazságtalan, ezért át is kívánják alakítani a támogatási rendszert. Ezután a teljes rokkantnyugdíjas-rendszer átalakításáról kezdett beszélni, vagyis az eddigi rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról. Állítása szerint a foglalkoztatók támogatási rendszere is változott már, 2011-ben csökkentették az aránytalanságokat, és már kírtak egy 900 milliós pályázatot a foglalkoztatók támogatására. A pályázatokon egyenlő eséllyel pályázhat a kiemelt 21, és a többi foglalkoztató. Bertha nem fogadta el a választ, mert a kormány nem váltotta be az ígéretét. A kormánytöbbség szerint viszont igen.
Egymás után két öninterpelláció is következik, ezeket szokás szerint nem közvetítjük.
Az elempés Scheiring Gábor a kisvállalkozások támogatását kéri számon azon a kormányon, amelynek intézményei maguk sem fizetik ki a teljesített munkákat a kisvállalkozóknak. Az egészségüyi intézmények például egyéves késéssel fizetik ki tavalyi megrendeléseiket, ráadásul úgy, hogy a kormány még késedelmi kamat felszámítását sem engedi. "A kormány jogot sértve támad a hazai vállalkozókra" - mondta, mivel a késedelmi kamat tiltását a Ptk. tiltja. Ráadásul ezzel a saját programját is megsérti a kormány, mivel szembe megy a körbetartozások felszámolásának és a harmincnapos fizetési határidő betartásának ígéretével.
A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államitkár válaszolt. Nyitásként megismételte a kérdésben felvetetteket, annyival kiegészítve, hogy az egészségügyi intézmények tetemes adóssága "a korábbi években" halmozódott fel. Amúgy a fizetési haladékot szerinte nem az államtitkárság, hanem a beszállítók vetették fel, a 150 napos teljesítés pedig a gyakorlathoz képest kedvező ajánlat. "A levél nem diktátum, hanem írásbeli tárgyalási pont" - mondta a késedelmi kamat elengedéséről. A lánctartozásokat pedig igyekeznek felszámolni, például a vállalkozások könnyebben juthatnak hitelhez. Scheiring nem fogadta el a választ, bár szerinte Cséfalvay beismert mindent. A fideszes többség elfogadta a választ.
A szakmai meggyőződés vagy a kormányzati pozíció alakítja-e a kormány álláspontját, tette volna fel a kérdést a szocialista Szekeres Imre, ha működött volna a mikrofonja. Kapott egyet, és rögtön egy Moldova-idézettel kezdett. Fónagy államtitkár azok közé tartozik, "akit a mozdony füstje megcsapott". Az apropót az adta, hogy Fónagy ellenzékben hangosan tiltakozott 31 mellékvonal bezárása ellen, de kormányon csak 11 mellékvonalon állították vissza a forgalmat, azokon is csak egy-egy vonatpárral. Most pedig négyszáznál is több vonatot vesznek ki a közlekedésből. Ezután Fónagy ellenzéki nyilatkozataiból szemezgetett, amikben a vasútvonalak leépítését bírálta. Most meg hatásvizsgálatok nélkül megszüntetnek 412 járatot.
E cikkben foglaltakra kérdezett rá Szekeres.
A címre kattintva felidézheti 2007 márciusi parlamenti közvetítésünket. Éppen öt éve így érvelt a mostani államtitkár Kóka János akkori miniszterrel szemben: "Fónagy szerint a ráfizetéssel működő, helyenként tíznél kevesebb utas által használt szárnyvonalak bezárásával értékes munkahelyek szűntek meg, egyben szűkültek a közösségi közlekedés lehetőségeit, egyben nehezítették a vidékiek történelmileg is hátrányos helyzetét."
A megszólított Fónagy államtitkár "mottóként a tényeket", felkiáltással a szárnyvonalak bezárásával vágott vissza. De mert elveket kértek rajta számon, ezután arról beszélt, hogy vajon szükség van-e a vasúthálózatra. "A válasz igen. Ezt mondtam öt éve, ezt mondtam tíz éve, és ezt mondom ma is" - mondta. Szerinte amúgy nem az a kérdés, hogy hányan utaznak a vasúton, hanem hogy a jövőben lesz-e vasút "a mai, kompromisszumokkal terhelt világban". A kompromisszumkényszert amúgy a szocialista kormányok hozták létre, amikor ráterheltek a vasútra nyolcvanmilliárd forintnyi adósságot, amit a vasút halmozott fel. "Vonalakat nem kívánunk megszüntetni" - jelentette ki, majd azt kérte, hogy ne Szekeres fogadja el a választ, hanem a kormánytöbbség és a vasúton utazók. A három kívánságból kettő meg is valósult, Szekeres nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen. Az utazóközönség reakcióját nem ismerjük.
Három szocialista képviselő nyújtott be közösen interpellációt, közülük Kovács Tibor szólalt meg ténylegesen. Szerinte a Fidesz egyetlen konkrét választási ígéretet tett, hogy megmenti az egészségügyet. Szerinte egyelőre ezzel is adós még a kormány. "Valóban szándékában áll a kormánynak 16 városi kórház bezárása, illetve funkciójának átalakítása?" - kérdezte, ahogy azt is, hogy tényleg államosítani akarják az összes városi kórházat. A kulcsszó amúgy nem a bezárás, hanem a funkcióváltás, amely Kovács szerint lényegében ugyanaz, hiszen ezekben a kórházakban nem lesznek speciális ellátások, emiatt pedig szakorvosok veszíthetik el az állásukat. Hacsak nem kínál nekik a kormány megoldást. Kovács attól tart, hogy Halász államtitkár elmúltnyolcévezéssel vág majd vissza.
Kovács aggálya nem volt alaptalan, Halász János nem tudott kilépni a szerepéből. "Ha ön demokrata, akkor megengedi, hogy úgy válaszoljak, ahogy szeretnék" - kezdte, majd rögtön elmúltnyolcévezésbe kezdett. Beszélt még arról, hogy van jövője az országnak és van jövőjük az embereknek, ezt néhányan meg is tapsolták a kormánypárti padsorokból. Majd újabb elmúltnyolcév következett, végül arról beszélt, hogy a kórházakat nem bezárják, csak módosítják a feladatukat. Például úgy, hogy nem lesznek bennük kórházi ágyak. De azokra amúgy sincs szükség, mert egy csomó betegséget egynapos sebészeti módszerekkel is meg lehet oldani. És minden, egészségügyben dolgozóra számítanak. A választ Kovács helyett szerzőtársa, Garai István Levente utasította el, és javasolta, hogy az új parlamenti törvény szankcionálja az államtitkári mellébeszélést. A kormánytöbbség elfogadta a választ.
A nyolcadik interpellációra is sor kerülhet, Hegedűs Lorántné (Jobbik) a tompai nokiásdobozokról beszélt. "Tompa városa 42 millió forintot nyert el a belváros felújítására, amit 30 millióval saját forrásból egészített ki" - kezdte. Az elvégzett munka minősége viszont elfogadhatatlan volt, még száz köbméternyi fa is eltűnt. A műszaki ellenőr selejtnek minősítette a kivitelezést, és felszólította a kivitelező Soltút Kft.-t a hibák kijavítására. A probléma megoldását nehezíti, hogy az átadás-átvételkor nem jegyezték fel a hibákat, amelyek felett az önkormányzat is szemet hunyt. "Valakik nagyon jól jártak, a város pedig nagyon nem jól járt" - mondta és következményeket követelt.
A kormány nevében Fónagy államtitkár válaszolt. "A közpénzek őrzése és hatékonyabb felhasználása érdekében a kormány a korábbi bonyolult szabályozás helyett átláthatóbb szabályozást alakított ki" - jelentette ki. Szerinte ezzel gátat is szabtak "a korábbi rendszert jellemző korrupciónak", stb. A konkrét ügyről kevés szó esett, mert arról csak csütörtökön, az interpelláció benyújtásakor szereztek tudomást. Mindenesetre soron kívüli vizsgálatot rendeltek el, rendkívüli helyszíni ellenőrzéssel. Az alapján tudnak majd további lépéseket tenni. Hegedűs szerzőtársa, Apáti István nagyon örült Fónagy válaszának, és a szakszerű fellépésnek, ezért el is fogadta a választ.
Ezzel véget is értek az interpellációk, az azonnali kérdések következnek. A héten Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek több kérdésre is válaszolnia kell, ezért folytatjuk a közvetítést.
Elsőként a szocialista Józsa István kérdez, nagy örömmel üdvözölte Németh Lászlónét, bár jobban örült volna, ha négy hete tehette volna fel kérdését. Mert a téma a Mol-részvények felvásárlása, amivel kapcsolatban december végén járt le a kormány beszámolási kötelezettsége. "Hol volt a miniszterasszony, amikor be kellett volna számolnia, és az azóta eltelt két és fél hónapban miért nem számolt be?" - kérdezte. A másik kérdése a paksi bővítésről szólt. "Igaz-e, hogy a héten dönteni akarnak ebben a kérdésben?" A harmadik a stratégiai földgáztároló eladására vonatkozott, hogy igaz-e.
"Ott voltam, ahova a megbizatásom szólt, a minisztérium élén" - válaszolta az első kérdésre. "Három hónapja vagyok miniszter, rendkívül intenzív három hónap áll mögöttem, és a minisztérium mögött is" - mondta. Például a Mol és "a lévai projekt" miatt is. Ráadásul még tizenhat kormányhivatalt is felügyelnie kellett, és tíz társaság vagyonkezelője is. A minisztérium alá tartozó MNV pedig 274 társaságot felügyel, például a Molt is. "Ezt az értéket kell megőrizni, a növekedési potenciált kihasználni, a szinergiákat kihasználni". Némethné még folytatta volna, bár már háromszor lekolompolták.
"Miniszter asszony, egy perce lesz még válaszolni, ha fel tudja idézni az emlékeiből. Mi lesz a Mollal? Mi lesz Pakssal? Eladják-e a stratégiai gáztárolót, meddig akarnak lemenni a készlettel?" - kérdezte Józsa.
"Az imént elmondottak talán unalmasnak tűnnek, de arra voltak hivatva, hogy elmondjam, mivel foglalkoztam. Mindhárom kérdésére válaszolni fogok" - mondta Némethné, majd leült.
Másodikként a jobbikos Bödecs Barna kérdezi Némethnétől a címben idézettet. "Senki sem gondolta volna, hogy 2010 után változatlan formában folyhat a közösségi közlekedés irányítása az ön minisztériumában" - mondta, Kóka János hűséges fegyverhordozóinak nevezve a szakapparátus tagjait. A vidéki vasútvonalak visszaállításának elmaradását kifogásolta. Felidézte, hogy a két vonatpárra csökkentett közlekedés által elérhető megtakarítás azonos azzal, amivel "Kóka János és Hónig Péter házaltak". "Csak ellenzékben fontos a kis posták, vidéki vasútak védelme? Kormányon az SZDSZ legsötétebb politikájának kiszolgálóivá vállnak?" - kérdezte.
"A felvetésére két dolgot szeretnék elmondani önnek. Először is zajlik az a munka, aminek a célja a MÁV strukturális átalakítása" - mondta, majd hosszú szünetet tartott. Újratervezés. A költségvetési helyzet és a MÁV konszolidációja miatt újra kellett kezdeni a munkát. "Nem a vasútvonalak bezárásával, nem a szolgáltatási színvonal csökkentésével, hanem strukturális átalakítással" próbálják kezelni a MÁV helyzetét, "szakértők bekapcsolásával". Reméli, hogy eleget tudnak tenni az elvárásoknak.
"Napi két vonatpár az közlekedés? És ha nem, akkor decemberben majd a MÁV-Start fogja kezdeményezni ezeknek a vonalaknak a bezárását?" - kérdezte Bödecs, aki szerint a kormány lenullázza az önkormányzatok munkáját, amelyek újraszervezték a vasútközlekedést, amit most a kormány a menterendmódosításokkal elpusztít.
"Nem kívánunk bezárni vastvonalakat, nem kívánjuk csökkenteni a szolgáltatás színvonalát. Zajlik a munka, várja meg az eredményét" - felelte viszont Némethné.
Az elempés Vágó Gábor a miniszterelnököt kérdezte volna a magánnyugdíjasok jövőjéről, de elfogadta válaszadónak Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest is. Vágó szerint a kormány most nem fenyegetéssel, hanem bizonytalanságban tartással próbálja megzsarolni a magánnyugdíj-pénztári tagokat, akiknek március 31-ig kell dönteniük, hogy maradnak, vagy átlépnek. "Hol vannak az egyéni nyugdíjszámlák" - tette fel következő kérdését, és emlékeztetett rá, hogy maholnap dönthet az AB az LMP nyugdíjügyben tett beadványáról.
A kormány pont a nyugdíjrendszer stabilitása miatt reformálta meg a nyugdíjrendszert, válaszolt Navracsics, aki szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer átláthatatlan volt, a mai nyugdíjrendszer viszont kiszámítható. "A jövő nyugdíjasai pontosan tudják, hogy mennyi nyugdíjat fognak kapni" - mondta.
"Ön valóban stabilnak nevezi azt a rendszert, amit kéthetente tódozgatnak? Az elmúlt két évben 18-szor nyúltunk a nyugdíjrendszerhez" - vágott vissza Vágó. Emlékeztetett az einstandolt magánnyugdíjpénztári vagyon felélésére is, aminek a felét államadósságra, a hatodát Mol-részvényekre költötte a kormány.
"A nyugdíjrendszer stabil és stabil is marad" - mondta Navracsics, aki szerint az LMP sosem lesz olyan erős, hogy elvehetné a nyugdíjakat. Ezzel arra reagált, hogy Vágó szerint a fideszes suttogópropaganda ezzel gyanúsítja az LMP-t.
"Nehéz dolga van annak, akinek az ön munkásságát kell jellemeznie" - kezdte a szocialista Burány Sándor, akinek könyvcímek jutnak eszébe Némethnéről: A láthatatlan ember, Néma Levente. "Bántóan hiányzott az ön megszólalása a Malév csődjének fájdalmas napjaiban" - mondta, illetve az is fájt neki, hogy Némethné az uniós strukturális támogatások megvonásakor sem szólalt meg.
"Válaszomat több részre szeretném osztani" - kezdte metodológiai ismertetéssel Némethné, aki tisztában volt vele, hogy minden lépését árgus szemekkel figyelik majd, és minden döntését kritizálni fogják. "Így azt is, hogy mikor mit teszek". A válasz második részében arról beszélt, hogy a pályázatok nyilvánosak voltak, akárki indulhatott volna, nem csak a Századvég, amely amúgy nem egy, hanem az összes tanulmányra vonatkozóan kapott szerződést. "Nem emlékszem számokra" - mondta még. Volt főnöke cége is szabályosan nyert szabályos pályázaton.