Százak tüntettek a Kossuth téren Schmitt miatt
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta - Donald Trump üzenetet küldött Magyarországra, Orbán Viktort méltatta
- Hadházy Ákos két szerződést talált a kínai rendőrökről, az egyik szerinte ijesztő
- A végzős osztályok tablójára került Hoppál Péter képe egy pécsi gimnáziumban
- Őrbódé kapott lángra Budaörsön
Több százra tehető azoknak a tüntetőknek a száma, akik kedd este 7 órakor megjelentek a Kossuth téren, hogy tiltakozzanak a Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációja körüli plágiumbotrány miatt.
A megmozdulást az LMP szervezte a Facebookon, villámfelvonulásként, flashmobként, aminek lényege, hogy a résztvevők rövid időre megjelennek, majd ahogy jöttek, el is tűnnek.
A rendezvény oldalán, aminek címe a Dr. Bubó rajzfilmsorozat főcímdalából vett idézet – Csak úgy doktor úr ő, ahogyan én orvos – 9518 embert hívtak meg a rendezvényre, közülük 702-en ígérték, hogy mindenképpen ott lesznek, 440-en, hogy talán.
Az akció keretében valószínűleg LMP-sek kilógattak egy molinót a parlament egyik ablakából egy felirattal, amelyen az állt: „Következmények nélküli ország?".
A rendezvény szónoka, Bálint Gergely LMP-s aktivista elmondta: lehet, hogy emiatt érvényteleníteni fogják a párt népszavazási kezdeményezését, de ők most kisdoktorit adnak annak, aki aláírja az íveket ott helyben, és aki még segít is aláírásokat gyűjteni, az nagydoktorit kap.
A rendőrséget nem érte váratlanul az akció: helyszíni tudósítónk szerint a metró kijáratánál, illetve a téren itt is, ott is lehetett látni rendőröket, illetve egy rendőrségi mikrobuszt és két járőrkocsit is.
Egy szokásos flashmobhoz képest szokatlan volt, hogy a rendezvényen két helyen is folyt aláírásgyűjtés az LMP népszavazási kezdeményezése mellett - az íveket meglepően sokan írták alá.
Feloszlatható-e a flashmob?
A magyar törvények szerint a tüntetéseket 72 órával az esemény előtt be kell jelenteni. Ugyanakkor a spontán tüntetés szabadságát biztosítja az európai uniós jogrend, és ezt erősítette meg egy a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán 2007-ben éppen Magyarországot elmarasztaló ítélet is. A bíróság akkor egy 2002-es esetet vizsgált, amikor december elsején, a legnagyobb román nemzeti ünnepen az éppen Magyarországon tartózkodó Adrian Nastase román miniszterelnök koccintásra hívta Medgyessy Péter akkori miniszterelnököt szállodájába.
Az 1918 december 1-i román nemzetgyűlés azonban nemcsak az ország függetlenségi ünnepe, ez szentesítette Erdély annektálását is, így a szálloda előtt spontán tüntetés alakult ki. A magyar rendőrség a bejelentés hiánya miatt jogszerűtlennek minősítette és feloszlatta a tüntetést, és a döntést később hazai bíróságok is rendben levőnek találtak.
A strasbourgi bíróság azonban 2007-ben kimondta, hogy magyar hatóságok megsértették a kérelmezőknek az Emberi Jogi Egyezmény 11. cikkében foglalt, békés gyülekezéshez való jogát, helyt adva annak az érvelésnek is, hogy a tüntetés napok múlva való megtartása értelmetlen lett volna. Az ítélet lényege nagyjából úgy foglalható össze, hogy amennyiben egy spontán tüntetés indokolhatóan ad hoc módon szerveződik, egy adott eseményhez kötődik és megtartja békés jellegét, nem feloszlatható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
