Miért mondott le Schmitt Pál?

„Lelkileg úgy érezhette, hogy nem fogja további három évig bírni” – mondta az Indexnek egy kormánypárti képviselő Schmitt Pál hétfői lemondásáról. A forrás arra utalt, hogy a 2010 nyarán megválasztott Schmittnek még három éve lett volna hátra a megbízatásából, a személyével szembeni kritikák azonban valószínűleg kitartottak volna a mandátuma végéig.

Schmitt hétfőn a parlamentben napirend előtti beszédében jelentette be, hogy lemond a posztjáról. A bejelentés azért lehetett meglepő, mert pénteken az MTV-nek, vasárnap pedig a Kossuth Rádiónak is arról beszélt, nem kíván lemondani. Szerinte ugyanis nincs összefüggés a doktori címének megvonása és államfői pozíciója között. Az interjúkban arról is beszélt, hogy rosszul élte meg, hogy épp akkor született döntés a doktori címe megvonásáról, amikor külföldön volt.

Schmitt doktoriját csütörtökön vonta vissza a Semmelweis Egyetem, pénteken így a kormánypártok is arra számítottak, hogy az államfő lemond, ez azonban akkor nem történt meg.

Nehezen élte meg, hogy nem szeretik

Több kormánypárti képviselő is arról beszélt az Indexnek, hogy a lemondás Schmitt saját döntése volt. A források szerint a döntés azért csak több nap után született meg, mert Schmitt csütörtökön, amikor hazaérkezett Szöulból, rosszul mérte fel a közhangulatot, és arra számított, a maga oldalára tudja állítani a közvéleményt. A frakció egyik ismertebb tagja szerint az MTV-nek és a Kossuth Rádiónak adott interjú rossz fogadtatása után tudatosulhatott Schmittben, hogy a terve nem fog sikerülni.

A kormánypárt működését közelről ismerő forrás szerint Schmitt valószínűleg lelkileg nehezen birkózott meg a népszerűtlenséggel. Sportsikerei miatt korábban azt szokta meg, hogy az emberek kedvelik őt. A forrás szerint a Kossuth Rádiónak adott interjú is utal arra, hogy a népszerűtlenség megviselte, az interjúban úgy fogalmazott: elvadultak a személyét érő támadások: ha uszodába vagy étterembe megy, körülveszik, bekiabálnak, hogy miért nem mond le.

A népszerűségvesztést az Index információi szerint több, a hétvégére elkészült közvélemény-kutatás is alátámasztotta. Egy nem a kormány számára rendelt, de a kormánypárt vezetői által ismert felmérés arra jutott, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint Schmittnek le kell mondania. A közvélemény-kutatás hétfőre elkészült ugyan, az eredményét azonban nem hozták nyilvánosságra. Egy kifejezetten a kormány számára készített felmérésből pedig már az derül ki, hogy a megkérdezettek több mint 80 százaléka szerint mennie kell az államfőnek.

Tíz és tizenhárom óra között

A köztársasági elnökben valószínűleg az is több nap alatt tudatosult, hogy a kormány támogatása nélkül nem tud győzni. Egy magas beosztású kormányzati tisztviselő szerint Orbán Viktor kormányfő pénteken közölte Schmittel, hogy harcoljon, ha akar, de a Fidesz és a kormánypárthoz kötődő holdudvar támogatását nem tudja garantálni. Orbán ezt a hétfői frakcióülésen is megismételte. Az ülés egyik résztvevője szerint a kormányfő a hétfői frakcióülésen sem tette világossá, hogy milyen álláspontot képvisel az ügyben.

A kormánypárti képviselők nem tudták megmondani, hogy pontosan mikor született meg a lemondásról szóló döntés. Szerintük ennek részleteit kizárólag Orbán és Schmitt legszűkebb környezete ismeri. A képviselők hozzátették: úgy sejtik, hogy a végleges döntés a délelőtt 10 órakor véget érő frakcióülés és a 13-kor kezdődő parlamenti ülés között születhetett meg. Szerintük ezt a forgatókönyvet erősíti, hogy a reggel 9 órakor kezdődő frakcióülés azért ért véget a tervezettnél hamarabb, mert Schmitt magához kérette Orbánt.

A hétfő reggeli frakcióülés azonban még arról szólt, hogy az államfő nem fog lemondani, az szóba sem került, hogy Schmitt meggondolta volna magát. Több képviselő is azt mondta: Schmitt beszédét úgy hallgatták, hogy nem tudták, hogyan fog végződni.  Utólag következtették ki a kormánypárti politikusok azt is, hogy Orbánt valószínűleg azért kérette magához Schmitt, hogy megbeszéljék a lemondás részleteit.