Rogán az LMP-t faragja

Most azonnali kérdések következnek, ám ezeket a héten nem közvetítjük. Élő közvetítésünk ezzel véget ér. Kedden több törvényről és módosító indítványról is határoznak, hogy mikről, arról itt olvashatnak bővebben. A határozathozatalokról hamarosan megjelenő összefoglaló cikkünkben számolunk be, melyet a szavazások előrehaladtával folyamatosan frissítünk.

A kormány nevében válaszoló Rétvári szerint Nyakó nem minden részletet ismertetett a bizottsági álláspontból, például azt, hogy Magyarországon szabad a vallásgyakorlás, az egyházügyi törvény "liberális és nagylelkű kerete" a vallásgyakorlásnak. Európai példákat hozott arra, hogy máshol is időkorláthoz kötik az egyházak elismerését. Azt pedig visszautasította, hogy politikai lenne az eljárás, hiszen "objektív kritériumokat" adtak meg. Nyakó szerint a kormánytöbbség az objektív kritériumok teljesülése ellenére is el tudta utasítani egy-két egyház bejegyzését. A választ nem fogadta el, Lendvai Ildikó szerint meg a kormánypárti képviselőknek nincs lelkiismeretük. A kormánytöbbség elfogadta a választ.

Fotó: Huszti István

Hetedikként a szocialista Nyakó István a kormány lelkiismerete iránt érdeklődik. Merthogy az "Orbán-rezsim" több keresztény-keresztyén közösség egyházát "egy tollvonással felszámolta". És hiába szólalt fel ezügyben a Velencei Bizottság, a kormány egyáltalán nem tett lépéseket a kifogásolt paragrafusok módosítására. Pedig a bizottság szerint az egyházi törvény "túlzó és önkényes kritériumokat fogalmaz meg", felmerült a gyanú, hogy az egyházi státus odaítélése politikai döntés. "Megkapták az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos észrevételeket? Hol lehet olvasni az álláspontjukat? Mit kívánnak tenni?" - kérdezte.

A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár válaszolt. "Az önök mentalitása, hogy ötéves tervekben gondolkoznak" - kezdte. A kérdés tehát a szocialisták mentalitásáról árulkodik, ezzel szemben a kormány célja az inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása. Emlékeztetett rá, hogy a szocialisták kormányon szintén át akarták alakítani a rokkantsági rendszert, idézte Gyurcsány "minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas" szónoklatát, amit a szocialisták 2007-ben megtapsoltak. A felülvizsgálatra jelentkezőket 2013. december 31-ig vizsgálják meg, a felülvizsgálat eredményének megismeréséig pedig jogosultak az addigi ellátásukra, mondta. Tóth nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A szocialista Tóth Csaba aziránt érdeklődik, hogy sikerült-e már elvenni elég rokkanttól az ellátását. Mint mondta, a harmadik kategóriába tartozó rokkantaknak újra kellett kérniük az ellátást, a minisztérium szerint azért, mert "aki igényli az ellátást, az jelezze". Tóth szerint kétszázezer embernek kellett kérnie a felülvizsgálatot, húszezren közülük nem kérték. Tóth szerint azért, mert nem kaptak megfelelő tájékoztatást, illetve a tájékoztatás félrevezető volt. De aki igényelt, az is elveszíti nyugdíjas státusát, illetve lehet, hogy csak havi 28700 forintra lesz jogosult. Tóth szerint a kérelmezők nyolcvan százalékát kéne munkaképesnek nyilvánítani, hogy teljesüljön a kormány terve, a rokkantsági ellátásban részesülők számának 150 ezres csökkentése.

A kormány nevében Tállai András belügyi államtitkár válaszolt. "Először is meg kéne fejteni ezt az interpellációt, hogy miről szól" - kezdte. Merthogy Szél kifogásolta, hogy kevés a létszám, ami így is több kárt okoz, és hogy természetkárosítás zajlik. "Mi is most a probléma? Az, hogy dolgoznak az emberek?" - értetlenkedett, majd arról beszélt, hogy 206 ezer közmunkás lesz. A vízügyben például 7700. Szerinte minden alapot nélkülöz, hogy hiányozna a józan ész a programból. A cél az értékteremtés, aminek szerinte a rendszer "maximálisan megfelel". A többi vád pedig alaptalan, mondta, de a vádakat nem cáfolta, csak tagadta. "Ha nem fogadja el a válaszomat, kezdeményezzen népszavazást" - mondta, és a kérdésen ironizált. Szél ezek után nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Például ilyen a vízügyi közmunka. A belügyhöz került vízügynek 1500-1800 közmunkás foglalkoztatását kellett bevállalnia, még úgy is, hogy a közmunkások béreire nem is volt fedezetük. Ahogy a közmunkásoknak nem volt védőruhája és megfelelő felszerelése. Se szaktudása a védett területek megfelelő kitakarítására, így a közmunkások "letarolták a csermelypartokat, sok helyütt még le is betonozták ezeket". "Milyen intézkedéseket kíván tenni azért, hogy a közmunkaprogramban ne kerülhessen sor természetkárosításra" - kérdezte.

Közpénzből finanszírozott, közmunkával végrehajtott természetkárosítás nyomaira bukkant az LMP, legalábbis két képviselőjük, Szabó Rebeka és Szél Bernadett ez ügyben interpellálja a belügyminisztert. Az interpellációt Szél olvasta fel. Kezdésként a közmunkaprogramot bírálta, illetve azt, hogy a munkaügyi statisztikákban növekményként szereplő munkahelyek mindegyike valójában közmunka, még úgy is, hogy negyvenezerrel kevesebb közmunkás van, mint volt a szocialisták alatt. És még minőségi problémák is vannak.

Stágel Bence életének legizgalmasabb momentumai:

Schmitt Pál köztársasági elnökké választása után kapta parlamenti mandátumát

Kezdeményezte a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítását

Feljelentésre buzdított a Való Világ ellen

Választójogot adna a 16 éveseknek

A fideszes Mengyi Roland a dél-borsodi állami földek hasznosításáról, Stágel Bence a diktatúrát idéző utcanevek eltávolításáról érdeklődik. Az öninterpellációkat szokás szerint nem közvetítjük.

Szilágyi György életének legizgalmasabb momentumai:

• Feljelentést tett Biszku Béla ellen kommunista bűnök tagadása miatt

• Nem volt úttörő

• A MIÉP-ben Bognár László szakértőjeként kezdte a politizálást

• Az MSZP-ből Pál Bélát kedveli

A jobbikos Szilágyi György A Földmérési és Távérzékelési Intézet központjának felújításáról érdeklődik, amire a Fömi három szerződést is kötött, pedig már az első is a generálkivitelezésről szólt, ami Szilágyi szerint a felújítás teljes folyamatát jelöli. Elképzelhetetlennek tartja tehát, hogy részmunkákra másokkal kéne szerződni. A részmunkák értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, Szilágyi mégis hiányolja a közbeszerzést.

Hoffmann oktatási államtitkár köszönte a korrekt kérdéseket. A választ távolról indította, egy tavalyi egyeztetéstől, ahol megfogalmaztak egy problématérképet. "Az oktatás színvonala csökkent, az oktatói és hallgatói színvonal egyenletlen" - idézett a problématérképről. Probléma még a fejkvóta alapú finanszírozás, az intézmények száma túlméretezett, számuk nem reális, folytatta. Hogy mi lesz a megoldás, arra javaslatot az intézmények tehetnek június 30-ig. A konkrét kérdésekre így nem tud válaszolni. Hiller köszönte a korrekt idézetet, de a választ nem tudta elfogadni. A parlament viszont igen.

"Igaz-e, hogy Budapesten összesen négy felsőoktatási intézményt kívánnak létrehozni" - kérdezett konkrétat. Értesülései szerint megszűnik a Budapesti Corvinus Egyetem, amit beolvasztanak a műszakiba és az ELTE-be. Vidéken tudomása szerint csak három egyetem maradhat. Az is érdekli, hogy 109 ezernél kevesebben jelentkeztek-e a felsőoktatásba.

A nap első interpellációjában Hiller István volt oktatási miniszter kérdez a felsőoktatási integrációról. Mint mondta, a felsőoktatásban "tartja magát a vélemény", hogy a minisztérium az intézmények gyors és egyeztetés nélküli integrációjára készül. Hiller nem tartja ördögtől valónak az integráció gondolatát, de azt rosszul is végre lehet hajtani. Az elképzelések iránt érdeklődött Hoffmann Rózsánál, és kérte, hogy ne hivatkozzon arra, végleges döntés még nincs.

A Jobbik szokás szerint megpróbálta napirendre vetetni a kommunista nyugdíjakról szóló javaslatát, míg az LMP a pártfinanszírozási és a házszabály módosításáról szóló javaslatát. Ez szokás szerint most sem sikerült.

Vonának is Budai Gyula agrárállamtitkár válaszolt. "Higgye el, hogy én őszinte vagyok" - kezdte, tetszést kiváltva az ellenzéki padsorokban. Mint mondta, ő a Nemzeti Földalap kezelésében lévő állami földekről beszélt eddig, de sohase mondta, hogy a többi földet ne akarná megvédeni a kormány. "Mindketten úgy gondoljuk, hogy a termőföldet meg kell védeni, a különbség, hogy mi ezt tettekkel próbáljuk" - mondta. Megint az állam elővásárlási jogával példálózott. Megkeresik a lehetőségét, hogy "megvédjék" a magántulajdonban lévő földeket. Megvédés alatt "visszaszerzést", ergo államosítást ért.

Ez persze Vonának nem tetszik, ő inkább megvédené a magyar földet. Arra kérte a kormányt, hogy sokkolja a magyar közvéleményt: vagy az EU, vagy a föld. Vona azokat a földeket is "megvédené", amelyek magántulajdonban vannak. Vagyis megtiltaná, hogy a földtulajdonos eladhassa a földjét. Ezt várja a magyar kormánytól is.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke is szót kért napirend előtt, ő a földmoratórium lejártáról beszél. 2014-ben ugyanis lejár a moratórium, az EU-s jogszabályok szerint tovább nem korlátozhatják az uniós állampolgárok földhöz jutását. "A magyar földárak töredékét képzik az uniós földáraknak" - figyelt fel egy érdekes összefüggésre Vona, aki ebből arra következtetett, hogy sok külföldi jön majd vásárolni. Arra is felfigyelt, hogy sok földtulajdonos örömmel várja a moratórium végét, hogy végre jó áron adhassa el.

Megdöbbentő módon a kormány reagálni kívánt Harrach felszólalására, de Rétvári Bence válasza előtt Lezsák rendre utasította a vendégpáholyban hangoskodókat. Rétvári azzal kezdte, hogy 1949-ben Mindszenty szerepelt a Time címlapján, ez pedig kevés magyar embernek sikerült, talán csak 1957-ben a pesti srácoknak, akik az év emberei lettek. A felszólalás lényege az volt, hogy idén lenne 120 éves Mindszenty, ezért sok megemlékezést tartanak majd. Fontosnak nevezte Mindszenty teljes körű rehabilitációját is.

A kereszténydemokrata frakcióvezető egy igaz ember rehabilitálásáról beszél. "Az elmúlt hetekben figyelmünket lekötötték a köztársasági elnök elleni támadások, és nem figyeltünk oda, hogy a legfőbb ügyészség hozott egy döntést Mindszenty József rehabilitálásáról" - mondta, majd a hercegprímásról beszélt, hosszan.

Budai Gyula életének legizgalmasabb momentumai:

• Elszámoltatási kormánybiztosként Juhász Gábor volt igazságügyi államtitkár szobáját örökölte

• 1998 kezdett focizni a Fidesz parlamenti focicsapatában, előtte nem érdekelte a politika

• A Magosz szövetségi igazgatójaként szerzett országos hírnevet

• Seat Alteája van, amit 2007-ben vásárolt

A kormány nevében Budai Gyula válaszolt Szabónak. "Úgy látom, mi itt a parlamentben hétfőnként remek párost alkotunk. Ön elmondja azokat az aggályait, amiket a vidék nevében az LMP a budapesti aszfalton megfogalmaz, én meg elmondom, hogy mi mindent tettünk a vidéki gazdákért" - kezdte, példaként az állam elővásárlási jogát felhozva. Ezután hosszasan sorolt számokat, hogy hány pályázat érkezett hány hektárra. A lényeg, hogy 274 pályázatot bíráltak már el. "Nem hiszem, hogy ötezer oligarcha van az országban" - mondta annak apropóján, hogy hányan pályáztak - bár az, hogy ki az oligarcha, inkább azon múlik, hogy ki nyer, nem azon, hogy ki pályázik. A lényeg, hogy "jól fogja végezni a munkáját" az a bizottság, ami a zsebszerződéseket vizsgálja majd Budai vezetésével. És lesz új földtörvény is, összhangban az EU-s joggal.

"Kié is lesz a magyar föld" - kérdi napirend előtt Szabó Rebeka, aki szerint az állami földbérletek odaítélésével "a kormány gazdasági holdudvarát tőkésítik fel": Közgépezett is. A föld szűkös erőforrás, spekulációs törekvések célpontja, mondta. Hatalmas problémának nevezte, hogy tőkebefektetés célpontja lett a föld, mert "elüldözik a helyieket". "Valami nagyon hasonló zajlik itthon is" - állítja, a Fideszt pedig azzal vádolta, hogy "barátaik, üzletfeleik számára gyarmatosítják az országot". Mészáros Lőrinc és Nyerges Zsolt, mondott két nevet példaként a "baráti oligarchákra", de emlegette Kékessy Dezső volt párizsi nagykövetet is. Párhuzamot vont az agrártámogatások és a pártkasszák között is.

Cséfalvay Zoltán életének legizgalmasabb momentumai:

• Történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett

• Fia jogász az Oxfordi Egyetemen

• Máriakálnokon született, ahol dr. Tóásóné Gáspár Emma a polgármester

• Nem haragszik Matolcsy Györgyre

A kormány nevében Cséfalvay nemzetgazdasági államtitkár Charles Dickenst idézve válaszolt. A két város meséje apropóján egy német és egy francia kisvárost hasonlított össze. A német kisvárosban 3 százalék a munkanélküliség, mondta, és Milton Friedmant is megidézte. A francia városban viszont tíz százalék a munkanélküliség. Ennek oka a szabályozás. Németországban rövidebb a munkanélküli járadék ideje, rugalmasabb az elbocsátás és a túlóra szabályozása. Martin Schulzcal is példálózott, mondván a német szocdemek 2004-2005-ben valósították meg a rugalmas munkaerőpiacot. Ezt akarja megvalósítani a magyar kormány is. "Ez igazi orthodox munkaerőpiaci politika" - mondta, és spanyol és olasz példákat is hozott. Felszólalását adatokkal zárta, ezek szerint minden jobb.

Gúr Nándor életének legizgalmasabb momentumai:

• Három évig dolgozott az "ifjúsági mozgalomban"

• Huszonhárom évesen gyárszerelő üzemmérnök lett

• Részt vett a 2012. téli éhségmenetben Borsodból Budapestre

• Felesben tulajdonosa egy miskolci 150 négyzetméteres családi háznak és egy budai 97 négyzetméteres társasházi lakásnak

"A pályakezdő fiatalok egyharmada a regiszterekben kezdi az életét" - mondta, arra utalva, hogy magas a pályakezdők munkanélkülisége. Állítása szerint 160 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma a világválság kezdete óta. De megjelentek a dolgozó szegények is. "Galádnak" nevezte a családtámogatási rendszer átalakítását, hogy Erzsébet-kártyán akarják utalni a támogatásokat. "Egy piacgazdaságban a pénz a fizetőeszköz, nem az Erzsébet-utalvány" - mondta, a kormányt pedig a "szegénység vámszedőinek nevezte". A kormány a szegényeket bünteti, zárta felszólalását. Gúr nem papírból beszélt, ez ritkaságszámba megy.

"Sokaknak szerényebb, sanyarúbb volt a húsvét", mint a kormánypárti képviselőknek, kezdte felszólalását Gúr Nándor, aki szerint a kormány 3,8 millió embert károsított meg az egykulcsos szja-val és az áfa-emelésével. "Most pedig 30 százalékról vízionál Matolcsy miniszter? Döbbenet!" - mondta. "11,6 százalékos a munkanélküli ráta, egyes számítások szerint hétszázezren vannak munka nélkül" - folytatta.