Ügynökeinkről vitáztak a parlamentben

A kereszténydemokrata Pálffy István, bár normál felszólalásra emelkedett, azonnal reagált Novák mondataira is. Szerinte a múlt tisztázása pont az ilyen méltatlan vádaskodások megszüntetése miatt is szükséges. Utána egy eddig nem érintett témát is megemlített, az emigránsok körében beszervezettekét. "Ez nem csak ügynökügy, ez nem tartótiszt ügy. Itt a fő kérdés, hogy mi történt. Áldozatvédelmet akarunk, nyilvánosságot akarunk. Ez becsületbeli ügy" - mondta.

Novák felszólalására hivatalosan Kontrát Károly reagált. Visszautasítja a Németh Gézát ért vádakat, és tisztességtelennek nevezte Novákot, aki mindezt akkor mondta el, amikor a vita nagy részét a teremben nyomon követő Németh Zsolt már elment a teremből. Novák még hozzászólt, de nem mondott semmi érdekeset.

A szocialista Harangozó Tamás Németh Szilárd felszólalására reagálva jutott arra a következtetésre, hogy az orbáni konszolidáció a hatvanas évek kádári konszolidációjára emlékeztet. Például Orbánék is amnesztiatörvényt fogadtak el, utalt rá, hogy az LMP tavaly decemberi tiltakozásán résztvevőket törvényben mentették fel a következmények alól.

Wittner Mária egy fiatalemberről beszél, aki tíz évet kapott 56 után, 63-ban szabadult, de utána a bolondokházába vitték ahol agyonsokkolták: 2001-ben a pomázi munkaterápián halt meg. "Önök tíz évre ítélték, vagy életfogytiglanra?" - kérdezte látszólag Harangozótól.

Harangozó reagálására reagálva Kontrát Károly megalapozatlannak nevezte az összevetést Kádár Jánossal.

Révész Máriusz Novák Előd felszólalására reagálva visszafogottságra szólította Novákot, mert Németh Géza nem volt barátja a rendszernek és sokat tett az erdélyi magyarokért. Harangozónak meg azt mondta, hogy neki papírja van róla, hogy a szocialista kormányok titkosszolgálata mindenféle ügyekbe akarta belekeverni.

Most a fideszes Boldog István beszél, a fideszesek kedvenc Szolzsenyicin-idézetét olvasta fel a kommunisták moráljáról - ezt legutóbb Schiffer Annának válaszolva Lázár János sütötte el. Mondjuk ki egyszer és mindenkorra, ez a Szolzsenyicin-idézet kamu. Ebből a kiindulásból próbálta aztán levezetni Boldog István, hogy a kommunisták 1919-ben is hazudtak, és 2006-ban is, Gyurcsány Ferenc pedig valójában maga Kun Béla.

Bárándy szerint Boldog felszólalása bizonyítja, hogy a Fidesz célja valójában csak az MSZP megbélyegzése. Kíváncsi volt, hogy vajon melyik szocialista felszólalás indokolta Boldog szavait.

"Sajnos az idő rövidsége miatt nem tudom elmondani azt, amit akartam" - kezdett erősen a kereszténydemokrata Varga László. Aki eredeti felszólalása helyett inkább gyalázatosnak nevezte Hegedűs Lorántné és Novák Előd felszólalásait.

Selmeczi Gabriella megfigyelése szerint az ügynökügy már nem az ügynökökről szól, hanem az aktuálpolitikáról. Ezt bizonyítandó rögtön a szocialisták bírálatával kezdett, bár aztán egy oldalvágás után visszatért az ügynökügyhöz. Mint mondta, a Fidesznek nem az ügynökök, hanem a teljes romlott rendszer leleplezése a célja. "Ki működtette, ki tartotta fenn a kommunista állambiztonságot, és ki profitált belőle" - tette fel a kérdést, amire gyorsan választ is adott: az MSZMP és a KISZ vezetői, akik "szép számban átmentették magukat az utódpárt MSZP színeiben", és akik "bűnbakként egyedüli felelősként mutogatnak az ügynökökre".

Selmeczi szerint a teljes körű nyilvánosságra hozatal "olyan súlyos sebeket tépne fel, hogy nem hajtható végre egyszerű politikai kampányfogásként": Ő is az iratmegsemmisítésekről beszél, meg a megzsarolt besúgókról. Nyilvánosságra hozná viszont azoknak a nevét, akik a diplomáciai testületben dolgoztak - ők amúgy a hivatalos fedésben dolgozó hírszerzők. "Érdemes lenne utána nézni, hogy a KISZ központi apparátusában kik voltak az SZT-tisztek" - adott ötleteket.

Az elempés költő Dante Pokoli színjátékával példálózva állítja, hogy már a középkorban a legalantasabb bűnnek tartották a spicliséget. Ezért most nem aktuálpolitizálni kéne, hanem tisztába kéne végre tenni ezt a dolgot.

Selmeczi felszólalására Harangozó Tamás reagált. Mint mondta, ő nem ismerte már a KISZ-t, ezért nem tudja, ki lehetett ott fedett tiszt, bízik benne, hogy Selmeczi nem Áderra, Orbánra vagy Kövérre gondolt, akik vele szemben mind KISZ-titkárok voltak.

Schiffer szerint abba kéne hagyni már a személyeskedést. Tényleg elfogadhatatlan, ha egy parlamenti képviselő relativizálja a Kádár-rendszer diktatúraságát, de erről a Fidesz is tehet, amelyik megint egy bizottsággal próbálja elkenni az ügyet, ahelyett hogy nyilvánosságra hoznák az iratokat. Pedig akkor az is kiderülhetne, hogy hogyan hálózta be a rendszerváltó pártokat a titkosszolgálat. Az LMP javaslata alapján amúgy azt is nyilvánosságra kéne hozni, hogy kik voltak a tartótisztek.

Fotó: Huszti István

A fideszes Szabó Zsolt szerint az LMP javaslata rossz. Na nem azért, mert nem ért egyet a benne foglaltakkal, hanem mert szerinte most is minden rendben van a törvénnyel. Utána obskúrus vádaskodásba kezdett, melynek lényege, hogy Hatvanban egy intézmény nemrég még egy III/3-as ügynök nevét viselte, de már nem, az LMP frakciója pedig egyáltalán nem szólalt fel az ügyben.

A ház korelnöke, a fideszes Horváth János azt tanácsolta, hogy inspirálják az embereket szerte az országban, hogy minél kisebb körökben beszélgessenek erről a témáról. "Nem az ellenségeskedés szemével, hanem a kíváncsiság szemével" - mondta. A lényeg, hogy megismerjük a múltat. "A központi számbavételnél többet szolgál, ha az emberek otthon a városban, faluban, klubban erről beszélgetnek" - mondta. Így ráterelődne a figyelem a tartótisztekre, hogy hogy lettek belőlük oligarchák. "Nem mindegyikből, de elég sokból, hogy érdemes legyen általánosítani" - mondta, de sajnos lejárt az ideje.

Most, hogy már csak tíz perc van hátra a világból, a kereszténydemokraták frakcióvezetője elérkezettnek látta a szólás idejét. "Ma már minden elhangzott, amit erről el lehet mondani" - kezdte összefoglalóját. Méltatlannak találta a natúr gyűlölködést is, amit a vitában tapasztalt, és ami méltatlan az áldozatokhoz. Megtudtuk azt is, hogy ő maga nem kérte még ki a róla szóló állambiztonsági iratokat. Régen ideje nem volt rá, most meg már nem érdekli, hiszen azok, akik egykor besúgók voltak, most már más emberek.

A KDNP-nek még maradt egy perce, de úgy tűnik, az MSZP zárhatja a vitát. A szocialisták részéről Bárándy összegez. Szerinte a vita elején még arról volt szó, amiről szólnia kellett a vitának, ráadásul kulturáltan. Megfontolásra méltónak nevezte Németh Zsolt véleményét. Azt már sajnálta, hogy a vita második fele az MSZP lekommunistázásáról szólt. Ebből Boldog felszólalását emelte ki.

Bárándy szerint Boldog képviselő és a kommunistázó fideszesek csak azt nem fogták fel, hogy az MSZP teljes adatnyilvánosságot szeretne, a múlt teljes feltárását, hogy a tudomány szabadon elemezhesse az adatokat. Szembenézni akarnak a múlttal és lezárni azt. Az MSZP minden javaslatot támogat, amely célja a teljes nyilvánosság és az adatok széleskörű kutathatósága.

Zárszavában a szocialista Harangozó Tamás Turi-Kovács Bélát dicsérte, akinek a hangja szerinte nagyon hiányzik a magyar közéletből. Szégyennek nevezte, hogy a Fidesz frakciója a rendelkezésre álló időkeretből csak két percet biztosított Turi-Kovácsnak, a vitanap egyik kezdeményezőjének.

Schiffer ellenzéki és független képviselőtársainak, illetve Turi-Kovácsnak köszönte, hogy lehetővé tették a vitanapot, Harrach Péternek pedig a higgadt hozzászólást.

Végül a kereszténydemokrata Varga lett a vita utolsó hozzászólója a kormány válasza előtt. Ő mértéktartó, az áldozatok, a megzsaroltak érdekeit védő törvény megalkotását kérte.

A kormány nevében újfent Kontrát államtitkár szólalt fel. A vitanapot eredményesnek nevezte, értékelése szerint jelentős lépést tettünk az állambiztonsági múlt feltárásáért. Köszönt mindenkinek mindent, kezdeményezőnek kezdeményezést, hozzászólónak hozzászólást.

Emlékeztetett rá, hogy ő az elején szakmai érveket ismertetett, de tudta, hogy politikai érvek is lesznek. Ezekre kíván reagálni, mondta. Visszautasította Harangozó utalását Orbán, Áder és Kövér kiszes múltjára, merthogy ők hárman a rendszer lebontásán dolgoztak. Azt is visszautasította, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága mismásolás lenne, hiszen Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Németországban is hasonló szervezet működik.

A lusztráció igényét megalapozottnak tartja, mert ez ügyben valóban van elmaradás. Ezután hosszasan sorolta, hogy mi mindenről beszét korábbi felszólalásaiban.

Közösen kéne meghatározni a lusztrációs szabályokat, hogy milyen szankciókat kell alkalmazni kikre, mondta a feladatokkal kapcsolatban. Megtetszett neki az áldozatcentrikus kifejezés, amit Demeter Ervinnek tulajdonított, pedig elsőként Tóbiás József használta a vitában. Külön megemlékezett a csepeli múltról. Majd megint megköszönt mindenkinek mindent. "Ma közelebb jutottunk a megoldáshoz" - foglalta tökéletes keretbe felszólalását, melynek végén - viccen kívül - saját nyitómondatát idézte