Ügynökeinkről vitáztak a parlamentben

Vikidál Gyula, a Dinamit együttes egykori énekese Dalos fedőnéven volt ügynök. Amikor kiderült, hogy a Dinamitban volt egy ügynök, akkor Vikidál először tagadta, hogy ő lett volna az, de később elsimerte, hogy jelentett. "Úgy döntöttem, szembenézek egykori zenésztársaimmal és ezzel egyszer és mindenkorra lezárom a múltat" - mondta 2004-ben.

Nagy Feró, akiről Vikidál jelentett, így fogadta a gesztust: "Gyuszival, ahogy eddig, ezután is barátok maradunk". Szerinte Vikidál csupán "kényszeredett jelentéseket" produkált. Nagy Feró inkább egy "Dobos" fedőnevű ügynökre haragudott, aki "igen rosszindulatúan nyilatkozott kollégáiról tartótisztjének".

És akkor most hallgassa meg a Dinamit zenekartól az Igazság című nótát:

A jobbikos Apáti István "múltról, jelenről és jövőről" szeretne beszélni. Ennek apropóján a kommunista nyugdíjak elvonására, illetve a lusztrációra vonatkozó jobbikos javaslatokról beszél, amelyek napirendre vételét az országgyűlés rendre leszavazza. Beszélt még az alaptörvényről is, sőt, a halálbüntetés eltörléséről is, de a vitanap témájáról érintőlegesen sem.

Simicskó István a kormány nevében visszautasítja Apáti vádját, hogy a Fidesz tehetne bármiről is.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármesteréről olyan iratok kerültek elő, amelyek alapján úgy tűnik, hogy 1980-ban titkos megbízottnak szervezték be a III/II-es ügyosztályhoz. A fedőneve a papírok szerint Krakus Péter volt.

Szita azt állította az ügy 2005-ös kipattanásakor, hogy a papírokon szereplő adatok ugyan valóban az ő adatai, de ezekkel visszaéltek, mert ő sosem dolgozott együtt a titkosszolgálatokkal.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ennek ellenére hálózati személyként azonosította őt.

L. Simon László szerint a rendszerváltás feldolgozásával a magyar irodalom, film- és képzőművészet is adós, egyetlen kivétel talán Dézsi Zoltán 2010-es filmje, ami viszont didaktikus. Mégis idéz belőle, azt a részt, ahol a Lukács Andor alakította állambiztonsági Gara ezredes arról beszél, hogy a titkosszolgálatok álltak a rendszerváltás élére. Utána egy kritikából idéz, amely szerint Dézsi filmje csak egy buta összeesküvés-elméletet fogalmaz filmmé. Szerinte lehet, hogy a kritikának van igaza, de lehet, hogy tényleg van összeesküvés. Épp ezért fontos megteremteni a diktatúra iratai korlátlan kutathatóságának feltételeit.

Wittner Máriának nagyon tetszett a Dézsi László filmjéből idézett összeesküvés-elmélet, mert az egybevág azzal a sok bizonyítékkal, amit ő az elmúlt években a helyére tudott passzintani. Szerinte 1989-ben a Villányi úton osztották ki a szerepeket az MSZMP-ben, hogy kinek melyik pártot kell bomlasztania. "Ezekből lett aztán a Centrum Párt" - mondta. A mozaikot abból rakta össze, hogy Kupa Mihály arra szólította híveit, hogy a második fordulóban az MSZP-re szavazzanak.

A jobbikos Lenhardt kínosnak tartja Simicskó felszólítását, hogy ne kapkodják el a megoldást. Hiszen a Fidesz egyszer már kormányzott, és most is két éve hatalmon van, kapkodásról aligha lehet szó. "Mária néninek is azt mondom, most itt a lehetőség, hogy kivessék a beépült embereket" - mondta, amire Wittner nagyon bólogatott.

Simicskó most azt magyarázza, hogy ő csak arra intett mindenkit, ne indulatból döntsenek. Nem mintha ma bármiről is döntenének, hiszen ez csak egy vitanap.

Kontrát államtitkár Lenhardt Balázs hozzászólására reagált. Ő arról beszélt, hogy a Fidesz első kormányzása alatt mennyit tett az átvilágítottak körének bővítéséért, mely alapján tízezer embert világítottak át. Korábbi hozzászólásából tudjuk, hogy ebből kétszázan akadtak fenn a rostán.

Fotó: Huszti István

Rendes felszólalásában Hegedűs Lorántné az egyházak érintettségéről beszélt, illetve arról, "hogyan roppantotta meg a látható egyház gerincét" a diktatúra. Hogy hogyan figyelte meg a papokat, lelkészeket, sokukat be is szervezve. Szerinte az lett volna a megoldás, ha a rendszerváltáskor az egyházakról szóló állambiztonsági iratokat átadják az egyházaknak, hogy aztán az egyházak maguk nézhessenek szembe múltjukkal. Apósát az első, valóban rendszerváltó református vezetőnek nevezte.

Hegedűs szerint azzal, hogy nem adták át az egyházaknak az állambiztonsági iratokat, a politika elérte, hogy sakkban tudja tartani az egyházi vezetőket. Ezután Balog Zoltán államtitkárt bírálta, mert szerinte ő akadályozta meg az iratok átadását, ráadásul szerinte ő járta ki, hogy egyházként ismerjék el "a cionista Hit Gyülekezetét". Innen valahogy a statisztikai hivatal vezetőjének felelősségéhez jutottunk el, de ekkor már nem tudtuk követni a gondolatmenetet.

Akárhogy is, Hegedűs felszólalásának vége zsidózás lett, úgy tűnik, ebben lelkes követője férjének, akinek mindenről pont ugyanez jut eszébe. Simon Pereszt emlegetve ért véget a követhetetlenné vált felszólalás.

2010 júniusában Ungváry Krisztián történésznek hosszú pereskedés után kártérítést kellett fizetnie Kiss László alkotmánybírónak, miután a Legfelsőbb Bíróság nem találta elég tudományosnak azt a cikket, amiben Kisst érintettnek mutatta Ugnváry az ügynökkérdésben. Az "Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett" című cikkéért elítélt szerzővel szimpatizálók gyűjtést indítottak a Facebookon, hogy segítség a szerzőt a büntetés kifizetésében.

A kereszténydemokrata Vejkey egy német teológust idézve azzal kezdett, hogy "a titoktartás beszéd nélkül gettó, a beszéd titoktartás nélkül bulvár". Utána a kereszténységről beszélt két percig és csak ezután tért rá a vitanap témájára, amihez csak annyit tudott hozzátenni, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jó.

Dézsy Zoltán 2010-es játékfilmje arról szól, hogy Kárász Mátyás jólétben él pártállami funkcionárius szüleivel a Rózsadombon. Korábban elit egyetemekre járt külföldön, most az ELTE-n tanul. A nyolcvanas évek vége felé az akkor alakuló ellenzékiekhez csatlakozik, de a III/III-as Főcsoportfőnökség választás elé állítja: vagy csatlakozik az ügynök-hálózathoz vagy kiutasítják az országból.

Most Csepel polgármestere, Németh Szilárd beszél. Ő maga hangsúlyozta, hogy Csepel polgármestereként is beszél, annak apropóján, hogy elirigyelte Lázár Jánostól a hódmezővásárhelyi emlékpontot, ezért Csepelen feltárják a lokális állambiztonsági múltat. Arról is beszélt, hogy az áldozatok védelme és a múlt megismerhetősége összeegyeztethető. "A feje tetejéről végre a talpára kéne állítani", na nem Hegelt, hanem a múlt megismerésének piramisát.

Mészáros Márta 2009-es játékfilmje, az Utolsó jelentés Annáról is komolyan foglalkozik az ügynöki lét nehézségeivel. Itt az indexes kritika róla.

Felszólalása második felében Németh is elkalandozott a témától, volt szó Magyarország ENSZ-tagságának 1962-es újbóli megadásától Kádár János 1963-as amnesztiájáig mindenről. Ez utóbbinál kapcsolódtunk vissza valamennyire a témához, legalábbis Németh arról beszélt, hogy az elítéltek egy részét beszervezték, és velük figyeltették meg az elítéltek másik részét. Mint egy csepeli srác, aki 1971-ig súgott be volt cellatársairól, amikor már nem bírta tovább a feszültséget. "33 évesen alkoholistává vált. Az állambiztonság leselejtezte, statisztikai adatot csinált belőle" - mondta. "Vesztes vagy áldozat ő?" - tette fel a kérdést. De ennél kiváncsibb arra, hogy mi lett a rendszer működtetőivel. Szerencsére ezek kiderítésére a kormány már elkötelezte magát, tudtuk meg.

Török Ferenc 2010-ben készített Apacsok című filmje is az ügynökkérdést járja körül, filmes fiú nyomoz benne apja múltja után. Itt olvashatja el az Index kritikáját.

Ez betudható annak is, hogy a Jobbiknak már csak két perce, az LMP-nek négy és fél perce maradt, az ellenzéki pártok közül már csak a szocialistáknak van tíznél több perce. A kormánypártok még 32 percből gazdálkodhatnak.

Novák Előd Hegedűs Lórántnéra reagálva Bölcskei Gusztáv ügynökmúltját emlegeti, sőt, Németh Zsolt édesapját, Németh Gézát is azzal gyanúsítja, hogy a III/3-as alosztály társadalmi kapcsolata volt.

Papp Gábor Zsigmond 2004-es dokumentumfilmje, Az ügynök élete egyszerre szorakoztató és ijesztő. Nem véletlen, hogy az Index kritikájának is az lett a címe, hogy Könnyed iszonyat.

A kereszténydemokrata Pálffy István, bár normál felszólalásra emelkedett, azonnal reagált Novák mondataira is. Szerinte a múlt tisztázása pont az ilyen méltatlan vádaskodások megszüntetése miatt is szükséges. Utána egy eddig nem érintett témát is megemlített, az emigránsok körében beszervezettekét. "Ez nem csak ügynökügy, ez nem tartótiszt ügy. Itt a fő kérdés, hogy mi történt. Áldozatvédelmet akarunk, nyilvánosságot akarunk. Ez becsületbeli ügy" - mondta.

Novák felszólalására hivatalosan Kontrát Károly reagált. Visszautasítja a Németh Gézát ért vádakat, és tisztességtelennek nevezte Novákot, aki mindezt akkor mondta el, amikor a vita nagy részét a teremben nyomon követő Németh Zsolt már elment a teremből. Novák még hozzászólt, de nem mondott semmi érdekeset.

A szocialista Harangozó Tamás Németh Szilárd felszólalására reagálva jutott arra a következtetésre, hogy az orbáni konszolidáció a hatvanas évek kádári konszolidációjára emlékeztet. Például Orbánék is amnesztiatörvényt fogadtak el, utalt rá, hogy az LMP tavaly decemberi tiltakozásán résztvevőket törvényben mentették fel a következmények alól.

Wittner Mária egy fiatalemberről beszél, aki tíz évet kapott 56 után, 63-ban szabadult, de utána a bolondokházába vitték ahol agyonsokkolták: 2001-ben a pomázi munkaterápián halt meg. "Önök tíz évre ítélték, vagy életfogytiglanra?" - kérdezte látszólag Harangozótól.

Harangozó reagálására reagálva Kontrát Károly megalapozatlannak nevezte az összevetést Kádár Jánossal.

Révész Máriusz Novák Előd felszólalására reagálva visszafogottságra szólította Novákot, mert Németh Géza nem volt barátja a rendszernek és sokat tett az erdélyi magyarokért. Harangozónak meg azt mondta, hogy neki papírja van róla, hogy a szocialista kormányok titkosszolgálata mindenféle ügyekbe akarta belekeverni.

Most a fideszes Boldog István beszél, a fideszesek kedvenc Szolzsenyicin-idézetét olvasta fel a kommunisták moráljáról - ezt legutóbb Schiffer Annának válaszolva Lázár János sütötte el. Mondjuk ki egyszer és mindenkorra, ez a Szolzsenyicin-idézet kamu. Ebből a kiindulásból próbálta aztán levezetni Boldog István, hogy a kommunisták 1919-ben is hazudtak, és 2006-ban is, Gyurcsány Ferenc pedig valójában maga Kun Béla.

2009-ben volt a legutolsó politikai ügynökbalhé, amikor kiderült, hogy a Fővárosi Közgyűlésbe az előzetes letartóztatásbe helyezett Hunvald György helyett az MSZP Kivágó Iván Györgynét ültette.

Kivágónéről a Magyar Nemzet derítette ki, hogy az 1970-es évektől már a hálózat tagja volt, a nyolcvanas években pedig a III/II-es kémelhárító főcsoportfőnökség 8-as osztályának „B” alosztályán dolgozott. A lapnak Kivágóné elismerte, hogy a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szolgálatoknak dolgozott. A III/II-es főcsoportfőnökség 8-as osztálya az idegenforgalom területén és az amnesztiával hazatértek között végzett kémelhárító tevékenységet a lap szerint.