Ügynökeinkről vitáztak a parlamentben

1985-ben öngyilkos lett Bódy Gábor, a nyugaton is sokat ünnepelt, bátor kísérleteiről híres filmrendező. A rendszerváltás után kiderült, hogy őt is beszervezték, és a nyugati emigráció és az itteni másként gondolkodók kapcsolatáról rendszeresen jelentett.

Bódy Gábor a Kutya éji dala c. filmjében

Most újra Mile Lajos beszél, aki szerint sokan félreértették beadványukat. Az LMP igenis különbséget akar tenni tettes és áldozat között, ráadásul a hangsúly az operatív kapcsolatok, tehát a megrendelők és a zsarolók leleplezésén van. Arról is beszélt, hogy a titkosszolgálatok indokolatlanul sok iratot tartanak vissza, ez pedig a feltárás, a tények megismerésének gátja, ráadásul az élő szemtanúk felkutatását is nehezíti.

Fotó: Huszti István

Most az írásban jelentkező Vadai Ágnes DK-s független képviselő szólalt fel. Szerinte kár katarzist várni az ügynökügyben, a katarzis ideje 23 éve elmúlt. Akárhány vitanapot rendeznek, ezt a katarzist már nem lehet felépíteni. Az ügyet amúgy sem a vitanapok, hanem a józanság oldják meg, a körültekintő foglalkozás.

Ezután arról beszélt, hogy minden pártban ülnek olyanok, akik az elmúlt 23 évben már voltak parlamenti képviselők. Majd kinek-kinek a kommunistájáról beszélt, például Szűrös Mátyásról, aki már áldozatként tekint magára és arról beszél, hogy mennyire utálta a rendszert, aminek a vezetője volt.

Vadai attól tart, hogy a bizottság politikailag elfogult lesz, vagy legalábbis rá lehet fogni, hogy politikailag elfogult. Amúgy pedig nemcsak az a kérdés, hogy kik jelentettek hivatalosan, hanem az is, hogy kik jelenetettek nem hivatalosan. Hogy a szállodaigazgató-helyettesek is részei voltak a rendszer működtetőinek, utalt Schmitt Pál volt köztársasági elnökre. Majd arról beszélt, hogy a Fideszben többen vannak, akik az elmúlt rendszer működtetői voltak.

Vadai ezután újra Orbán állambiztonsági érintettségét feszegeti, most abban kételkedik, hogy a miniszterelnök vajon minden iratot nyilvánosságra hozott-e.

Vadai felszólalására elsőként az időközben megérkezett kormánypárti előterjesztő, Turi-Kovács Béla beszél. Mint mondta, valójában nem Vadaira reagál, csak most mondja el mondandóját. Ő az LMP álláspontjával egyetértve úgy véli, nincs jó vagy rossz besúgó. Tiszta helyzetet kell teremteni és kész. Az ügynökügy kezelése szerinte is a rendszerváltás nyomorúságának tükre. Azt várja, hogy akik valamit elkövettek, álljanak elő.

Most Demeter Ervin, a Fidesz volt titokminisztere beszél. "Az elmúlt 22 évben nem volt történelmi igazságtétel, ezért most alapvető változásokat kell eszközölni" - mondta. Ezután azt hangsúlyozta, hogy fontos a józan ész megtartása is, szerinte az, aki fekete-fehérre láttatja a helyzetet, az ugyanazt teszi, mint akik megakadályozták a múlt feltárását. Ezután ő is az elmúlt húsz év törvényi szabályozását ismerteti, harmadikként a vitában.

Csurka István a Magyar Fórumban "Átvilágítás" című írásában ismerte el, hogy Raszputyin néven beszervezték. A MIÉP idén elhunyt elnökét még 1957-ben, internálótáborban, kényszer hatására szervezték be. Csurka azt mondta, hogy feladatait nem hajtotta végre, és nem küldött jelentéseket. Amikor átvilágították, akkor nem is akadt fenn a rostán.

Demeter annyiban érzi hibásnak a Fidesz-kormányt, hogy nem vizsgálta felül elég gyorsan a titkosításokat. Szerinte amúgy az iratok most teljes körűen megismerhetők, "minden irat kutatható". Nyilvánosságra viszont csak a történeti múlt megismeréséhez elegendhetetlenül szükséges személyes adatok hozhatók. Ő is a történészeket tartja felelősnek azért, hogy "nem tudnak kitörni a szűk körből".

Demeter is azzal jön, hogy "ilyen széles körben sehol sem kutathatók az adatok a volt szocialista országokban". Ő is azzal érvvel, hogy az iratok 81 százaléka a megfigyeltekről szól, tehát ezek nyilvánosságra hozásával is az áldozatok sérülnének.

Demeter szerint a valódi probléma nem az, hogy nem lehet megismerni az iratokat, hanem az, hogy nincs lusztráció, az elkövetőket nem vonták felelősségre. Az LMP javaslatát álságos, farizeus megoldásnak nevezte, mert nem tesz említést a következményekről, csak a jelenlegi rendszert tartaná fenn. De majd a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezt is megoldja, hiszen majd jogalkotásra tesz javaslatot. Az elsődleges cél az áldozatok információs kárpótlása, a közélet megtisztítása és az áldozatok jogainak tiszteletben tartása.

Demeter felszólalására Novák Előd reagált, megint azzal, hogy a Fidesz leszavazta a Jobbik lusztrációs javaslatát. Azaz, "meglehetősen vastag a bőr az arcán", amikor ennek fontosságáról beszél. "Azt nem ismerhetjük meg, hogy ki figyelt meg minket" - mondta. Novák amúgy 1980-ban született, aligha figyelte meg bárki.

Most Kukorelly Endre (LMP) beszél arról, hogy ő maga 1997-ben kérte ki a róla készített jelentéseket. Fél év után kapott értesítést, hogy találtak róla iratokat, de amikor bement a levéltárba, azt mondták, hogy nem adhatják ki neki azokat, mert szigorúan titkosak. Végül mégis hozzájutott a papírhoz, amiből kisatírozták a neveket. Ez alapján egy barátja egy azóta meghalt írótársukra gyanakodott, de később kiderült, hogy alaptalanul. Ezért is veszélyes, ha nem teljes a nyilvánosság, vonta le a tanulságot.

A következő felszólaló, a Jobbikos Z. Kárpát Dániel nem egyeztette felszólalását pártja vezérszónokával. Így ő - tévesen - arról beszél, hogy az iratok ötven százalékát megsemmisítették a rendszerváltás óta. Utána arról beszélt, hogy két év múlva a Fidesz akár meg is bukhat, ezért most kell meghozni a lusztrációs törvényt. 2006 apropóján "vörös hordalékról" is beszélt.

Az elempés Mile az előző felszólalókkal szemben ténylegesen is Demeter felszólalására reagált, aki szerinte előbb sajátosan dicsőítette a Fidesz eddigi tevékenységét, majd az LMP-t bírálta minősíthetetlenül, csak hogy végül felsorolja az LMP javaslatainak leglényegibb pontjait. Megismételte, hogy az LMP javaslatának célja a megismerés, és hogy tények birtokában lehessen beszélni a témáról.

A szocialista Harangozó Tamás viszont úgy érezte, hogy Demeter elcserélte a beszédét Tóbiás Józseffel, amikor áldozatközpontú megközelítésről beszélt. Igaz, ennek fényében nem érti az alaptörvény kitételeit. Ezután Medgyessy Pétert mosdatja, mert ő III/2-es volt, azaz kémelhárító. Valójában pedig SZT-tiszt, és a csoportfőnökségek között volt átjárás.

A következő, írásban bejelentkezett - tehát nem egy előző felszólalásra reagáló - felszólaló a szocialista Bárándy Gergely, aki személy szerint az iratok teljes körű megismerésének a híve. A megismert adatokat aztán szerinte a történészeknek kell megítélnie, az esetleges bűnök ügyében pedig a bíróság jogosult dönteni, mondta.

Fotó: Huszti István

Ezután ő is arról beszélt, hogy a Fidesz célja látszólag a politikai ellenfél megsemmisítése azzal, hogy azt az MSZP-t nevezi a rendszer fenntartójának, melynek sok képviselője gyerek volt még a rendszerváltáskor. Szerinte is áldozatközpontú megközelítésre van szükség. És független igazságszolgáltatásra, mert ha csak egy politikailag kinevezett testület vizsgálhatja majd csak az iratokat, "az nem visz majd közelebb minket az objektív igazsághoz". "Ha lesz mi kommunistánk és ti kommunistátok, az nem visz el oda, amit sokan most várnak ettől a törvénytől".

Amikor 2005-ben egy listán az ügynökök között szerepelt Szegvári Katalin tévés újságíró neve is, akkor ő egy indulatos nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, akit felelősnek tartott a lista megjelenéséért. Ebben a levélben többek között így fogalmazott:

„Fel akarja tárni a múltat? Beszélgessen sógorával vagy anyósával, akinek a választások előtt nem volt más célja, mint az ősellenség, Kovács László félreállítása, Medgyessy Péter érdekében. A jól értesültek azt is tudják, miért volt ez számára fontos. És ki is írta azt cikket, amelyben Kovács Lászlót vádolják a D 209-es akta kiszivárogtatásával? Ugyanaz, aki 1993-ban így vélekedett a szocialistákról: Jönnek fel, mint szar a moslékban. Igen. Az ön új üzenetnek szánt kulturális minisztere, Bozóki András. Nos, egy ilyen belső morállal rendelkező csoport most pellengérre meri állítani egykori áldozatait?! És hol vannak, akik zsaroltak, megfélemlítettek, feljelentettek a titkosszolgálatokon belül és kívül?! ”

A teljes levelet itt olvashatja el.

Bárándy szerint a megoldást azért jelentheti a teljes nyilvánosság, mert ez teremti meg mindenki számára az értékelhetőség lehetőségét is. Mert differenciálni kell besúgó és besúgó, de működtető és működtető között is, vélte. Ezután arról beszélt, hogy a Fidesznek el kell döntenie, hogy büszke rendszerváltó párt, vagy bűnös mulasztó. Hiszen aligha az 1990-ben parlamentbe került 33 szocialista akadályozta meg a múlt tisztázását.

Nagy Lajos, az NBH első vezetője azt mondta 2005-ben az Indexnek, hogy a III/III/1-es, vagyis egyházügyi osztály az egyik "sikerágazata" volt az állambiztonságnak, miután terhelő adatok alapján és a kinevezések állami jóváhagyásának kényszere miatt rendkívül könnyen ment a hálózat bővítése. Az NBH alapítója szerint Antall József nehezen fogadta el azt a tényt, hogy a katolikus papság körében a cölibátus miatt titkosan kezelt szexuális kapcsolatokat használta ki a belső elhárítás. Nagy szerint az egyházak esetében ritka volt, hogy erőszakot alkalmaztak, különösen hatékony eszközként használták ugyanakkor a rendszerváltás előtt még börtönnel büntetett homoszexuális aktusokról készített operatív anyagokat.

Bárándy után a kormány nevében Simicskó István honvédelmi államtitkár szólalt fel. Szerinte a vitanap és a múlt feltárásának célja egy igazságtalan, embertelen rendszer bemutatása. Ennek keretében "el kellene kerülni azt, hogy ne legyen olyan célja a mai vitanapnak, amely Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérti" - mondta. Aztán kiderült, hogy pont ennek az ellenkezőjére gondolt.

Simicskó a vita negyedik résztvevője, aki fontosnak tartja felsorolni az elmúlt húsz évben a témában hozott szabályokat. Aztán a devizahitelesekről beszélt, ki tudja miért. Végül azt mondta, hogy a megoldás az ügyre pont az, amit a kormány javasolt, azaz fel kell állítani a Nemzeti Emlékezet Bizottságát.

Torgyán József még a 90-es évek elején azt mondta, hogy 1956 után megpróbálták beszervezni III/III-as ügynöknek, de a beszervezési nyilatkozatot összetépte. Azért, hogy a további zaklatásoktól megmeneküljön, egy ideggyógyintézetben keresett menedéket. Az átvilágítási eljárás nem talált semmi terhelőt Torgyánról, ugyanakkor Antall Józsefnek volt egy dokumentuma arról, hogy Torgyán a Szatmári Lajos fedőnevet kapta.

"A gyökerek nagyon mélyre nyúlnak vissza" - kezdte kétperces reagálását Wittner Mária, aki nem tudja, hogy az LMP miért javasolta a vitanapot, de úgy érzi, hogy a vonat kisiklott a pályáról. "Önök megint belerúgtak az áldozataikba" - mondta. Az nem derült ki, hogy kire vagy mire reagált.

Most a szocialista Nemény András beszél, akinek tetszik Turi-Kovács Béla hozzáállása, az, hogy tiszta helyzetet akar teremteni. Nagy adósság például az egyházak titkosszolgálati érintettségének feltárása, utalt a kereszténydemokrata Lukács Tamás felszólalására is.

A kereszténydemokrata Mchl a soros, ő normál felszólalást mond. "Nem lehetünk következmények nélküli ország" - nyitott. Egyetért azzal, hogy inkább tartótiszttörvényt kéne hozni, amely az MSZMP működését és birodalmi hátterét is bemutatja. Az áldozatok védelméről beszélt, és arról az erkölcsi üzenetről, hogy érdemes rendes embernek tenni. Ő is a teljes adatbázis nyilvánossága mellett érvelt a teljes III-as főcsoportfőnökség tekintetében. Törvényben kéne határidőt szabni az adatok gyorsabb feldolgozása érdekében, beszélt ő is a kutatók felelősségéről, amely visszatérő eleme a kormánypárti érvrendszernek. Cserébe arról is beszélt, hogy nem hisz az iratok megsemmisítésében és hiányolta a fényképes dokumentációkat és a lehallgatások hangfelvételeit.

Michl szerint meg kell teremteni az anyagi és személyi feltételeit a levéltárban a kutatás felgyorsítására. Michl szerint az újságírókat is közszereplőnek kéne tekinteni, és róluk is nyilvánosságra kell hozni, ha ügynökök voltak. De ugyanígy a gazdasági szereplőkről is.

Fotó: Huszti István