Nem jogállami az új ügyvédi eskü

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megjelentette első megállapításait az ügyvédség, illetve az ügyvédhez fordulók jogainak helyzetéről. Külön kitért az ügyvédi eskü új szövegére, melyet az új alaptörvényhez kapcsolódó jogszabályváltozásokkal összefüggésben egyéni képviselői indítvány alapján módosított a parlament január elsejével.

Szabó Máté megállapította, hogy "az új szabályozás a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot okoz. Egyúttal kezdeményezte, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fontolja meg az ügyvédekről szóló törvény módosítását, illetve az eredeti szövegezésnek az Alaptörvényt figyelembe vevő visszaállítását" - tartalmazza a hivatal közleménye.

Az ombudsman felkérte a minisztériumot, hogy a jövőben az ügyvédséget közvetlenül érintő szabályok megalkotásánál, illetve módosításánál működjön együtt az ügyvédi kamarával.

Bánáti hiába várt Navracsicsra

Az új esküszöveg miatt a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke még január elején levélben a szaktárca vezetőjéhez, Navracsics Tiborhoz fordult, majd miután másfél hónapig hiába várt válaszra, a nyilvánossággal is megosztotta aggályait. Bánáti János február végén azt közölte: az ügyvédi kamara mélységes aggodalommal fogadta az új esküt, melynek összesen kétmondatos szövege több ponton is ellentétes az ügyvédi hivatás évszázadok óta kialakult európai normáival és magyar hagyományaival, de legalábbis zavaró lehet.

Az ombudsman szerint összemos

Az ombudsman keddi közleménye szerint is kifogásolható, hogy kimaradt az ügyvédi esküből a titoktartásra vonatkozó kitétel, ez - mint írta - ellenkezik a magyar jogi hagyományokkal, és megrendítheti az ügyfél és ügyvéd bizalmi kapcsolatát.

Emellett "az eskü új szövege alkalmas lehet arra, hogy a társadalom tagjaiban az ügyvéd és a köztisztség viselőjének szerepét összemossa" - áll a közleményben, amelyben arra is felhívják a figyelmet: az eskü szövegének egy része azonos lett a közjogi tisztségviselő esküjének szövegével, pedig ezt semmi sem indokolja, s ez megtévesztő is.

Az ombudsman kifejtette: az új esküszöveg alapján az ügyvédnek az ügyfelével be kell tartatnia a jogszabályokat, holott erre sem joga, sem lehetősége nincs. Az ügyfél és a közösség érdekére való hivatkozás azonos súlyú az új szövegben, miközben az ügyvéd hivatásszerűen a magánfelet kell, hogy képviselje. A jogrendszerben az ügyvédség ellensúlyt jelent az állami hatalommal szemben, ezért különös jelentősége van a hivatás alkotmányos szabályozásának, kizárólag így biztosítható a tisztességes eljáráshoz való jog és a jogbiztonság.

A szaktárca a kamara februári felvetéseire még aznap reagált. Akkor a többi között azt emelte ki, hogy az ügyvédekről szóló törvény részletesen rendelkezik a titoktartási kötelezettségről, az esküszöveg pedig rögzíti a jogszabályok megtartásának kötelességét, ezért a titoktartás az ügyvédi kötelezettségek része marad.

Néhány nappal később az ügyvédség ombudsmani vizsgálatát beharangozó márciusi sajtótájékoztatón Szabó Máté azt mondta: feladataik közé tartozik a közelmúltban sietve megalkotott jogszabályok alkotmányos, jogállami kritériumok alapján történő áttekintése is. Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón Rétvári Bence, a szaktárca államtitkára hangsúlyozta: a vizsgálat eredménye "nem marad pusztába kiáltott szó", meg fog jelenni a jogalkotásban.