Nehéz lesz turkálni az állami mobilcég zsebében

Egy energetikai cég távközlési szolgáltatással is foglalkozik? - kérdezte meglepődve a Magyar Villamos Művek (MVM) egyik magánrészvényese az állami cég december 2-i közgyűlésén. Az MVM-től kikért közgyűlési jegyzőkönyv szerint a részvényes azon lepődött meg, hogy az MVM részvételével egy olyan állami cégekből álló konzorcium alakulna, amely indulni akar a negyedik mobilfrekvenciára kiírt közbeszerzésen.

A részvényes – a jegyzőkönyv kivonata szerint – több kérdéssel is bombázta az MVM vezetését, köztük Baji Csaba vezérigazgatót. Többek között arra volt kíváncsi, hogy az MVM menedzsmentje jó ötletnek tartja-e a mobilpiacon való megjelenést. A részvényes ezt azért kérdezte, mert tendergyőzelem esetén a negyedik mobilszolgáltató létrehozásához 50 milliárd forint tőkén túl 60 milliárd forint hitelre lenne szükség. A levezető elnök a jegyzőkönyv szerint azt felelte: a konzorciumot érintő döntések "nem menedzsment szintűek", ezzel valószínűleg arra utalt, hogy ezekben a kérdésekben a döntést a kormány hozta meg. Hozzátette: a projektcégnek nagy kihívásokkal kell majd szembenéznie, a befektetésnek azonban vannak járulékos hasznai is.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) augusztus elején írt ki pályázatot a negyedik mobilfrekvenciára. A közbeszerzési eljárásra december 8-ig lehetett pályázni, ezen a Magyar Posta Zrt., az MVM és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. alkotta konzorcium is elindult. Az NMHH január végén hirdetett eredményt, a tendert két másik pályázóval szemben az állami konzorcium (amely később MPVI Zrt. néven vállalattá alakult) nyerte meg. A döntést a piacon lévő mobilszolgáltatók megtámadták.

21 milliárdos profitot várnak

Az MVM december 2-i közgyűlésén a meglepődő magánrészvényes mellett aggályokat fogalmazott meg a felügyelő bizottság (fb) elnöke is. Ezt a posztot akkor Kovács Árpád, az Állami Számvevőszéki korábbi, a Költségvetési Tanács jelenlegi elnöke töltötte be. Kovács az ülésen elmondta: az fb támogatja az árverésen való részvételt. Az fb elnöke azonban kétszer is elmondta, hogy „a projekttel összefüggő közvetlen gazdasági kockázatok mértéke indokolja az egyéb nemzetgazdasági előnyök és megfontolások lényegesebb vizsgálatát”. A jegyzőkönyv kivonata szerint az ülésen erre senki nem reagált.

Kovács az Indexnek azt mondta: a részletesebb vizsgálatokat az indokolta volna, hogy szokatlanul nagy összegű beruházásról van szó, ráadásul a fejlesztésnek hírközlési és társadalmi következményei is vannak. Kovács további részleteket arra hivatkozva nem akart mondani, hogy már nem tagja az MVM felügyelőbizottságának.

A beruházást megelőző vizsgálatokról az ülésen Bács Zalán stratégiai vezérigazgató-helyettes beszélt. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint azt mondta: külső üzleti, stratégiai és jogi tanácsadók bevonásával vizsgálták a mobilpiacon való megjelenést. Bács szerint az MVM által felkért tanácsadók úgy számoltak, hogy a beruházásra költött pénz bőven megtérül, az üzleti modell szerint az elvégzett úgynevezett jelenérték-számítás 21 milliárd forintos megtérülést ígér a cégnek.

Ki akarnak bújni a közbeszerzés alól

A vezérigazgató-helyettes a közgyűlésen arról is beszélt, hogy ha megnyerik a tendert, akkor az állami mobilcég valószínűleg nem fog a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozni. Ez "alapján a társaság kellő felxibilitással fog rendelkezni" - fogalmazott Bács. Bár a jegyzőkönyvben szereplő mondat nem egyértelmű, az MVM valószínűleg arra számít, hogy az állami mobilcégnek a saját fejlesztései előtt nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lebonyolítania. Ezt arra alapozhatják, hogy a piaci körülmények között működő állami cégnek hátrányt jelentene a közbeszerzések lebonyolítása. Ezt ugyanis versenytársainak (a piacon lévő három mobilszolgáltatónak) nem kell megtennie. Így viszont a közbeszerzéssel járó nyilvánosság nem kötné a vállalatot beruházásai során.

A mobilcéget létrehozó okiratokból derülhet ki, hogy a közbeszerzési törvény vonatkozik-e rá vagy sem. Ha a dokumentumok szerint az állami mobilcég nem lát el közfeladatokat, akkor valószínűleg nem vonatkozik rá a törvény.  A konzorciumot létrehozó szindikátusi szerződést, illetve a megvalósíthatósági tanulmányt ezért az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kikértük az MVM-től és a Postától is. Megkeresésünkre egyik vállalat sem reagált, az ügyben az adatvédelmi hatósághoz fordultunk.

Az állami mobilcégnek, az MPVI Zrt-nek viszont valószínűleg részt kell vennie közbeszerzési eljárásokon, amikor a távközlési szolgáltatásait értékesíti az állami és az önkormányzati szereplőknek. A távközlési szolgáltatást ugyanis az állami és az önkormányzati intézmények csak közbeszerzés útján szerezhetik be.

Belső harcok

Az MVM jegyzőkönyvéből kiolvasható optimizmust a kormányból sem osztotta mindenki, Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszer például az Index információi szerint nem támogatta a koncepciót. Fellegi állítólag úgy vélte, hogy a telített mobilpiac miatt a több milliárdos állami beruházás hosszú éveken keresztül nem lenne kifizetődő. A miniszter decemberi a lemondását ugyan azzal indokolta, hogy túl nagy terhet jelent a számára az IMF-tárgyalások vezetése és a minisztérium irányítása, de kormányzati források szerint a lemondásban szerepet játszott az is, hogy Fellegi úgy érezte, több kérdésben, például a mobiltender megvalósításában is alulmaradt más kormányzati szereplőkkel szemben.

A kormányzaton belüli konfliktusra utalhatott az is, hogy néhány hónapon belül két egymásnak ellentmondó kormányrendelet is született a moblipiacon történő állami szerepvállalásról. Tavaly július 4-én Fellegi fejlesztési miniszterként olyan rendeletet hozott, amely korlátozta volna az állami részvételt. A rendelet szerint a mobilfrekvenciára kiírt pályázaton állami cég csak akkor indulhatott volna, ha az árverés első fordulója eredménytelen lesz.

A Szalai Annamária vezette NMHH október 7-én úgy módosított ezen a rendeleten, hogy kivette belőle az állami részvételt korlátozó részeket. Az NMHH az Indexnek azt válaszolta: mindkét rendelet lehetővé tette volna az állami kozorcium indulását. A Médiahatóság szerint ugyanis mindkét jogszabály ennek eldöntését az NMHH hatáskörébe utalta. Az NFM mindössze annyit közölt, hogy ismertette azt a jogszabályt, amely szerint augusztustól a frekvenciák felhasználására vonatkozó rendeletalkotás az NMHH hatáskörébe került át.

Nem beszélnek róla

A koncepcióról az utolsó pillanatig folyhattak az egyeztetések, erre utal, hogy az MVM december 2-i közgyűlésén két hasonló tartalmú, néhány ponton mégis különböző javaslatot is beterjesztettek a konzorcium létrehozásáról. Az egyik javaslatot az MVM, a másikat az állami cég fő tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV) terjesztette elő. A közgyűlésen - a jegyzőkönyv szerint - az MVM tervezetét leszavazták, az MNV javaslatát azonban elfogadták.

A kormány hivatalos kommunikációja szerint azért van szükség egy új mobilszolgáltatóra, mert az fokozná a jelenlegi versenyt, illetve további terjeszkedési lehetőségek vannak a mobilinternet szolgáltatások terén. Ezt támasztotta alá az a tanulmány is, amelyet Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Alapítvány készített tavaly év elején az NFM számára. Az Index által kikért tanulmány az állami szerepvállalás lehetőségét azonban nem vizsgálta. Erről mindössze annyit írt, hogy az államnak két lehetősége van a területen: az egyik az új szereplő megjelenésének támogatása, a másik a szabad frekvenciák értékesítése.

Nyilvános megszólalásaikban a kormányzati politikusok sem beszéltek tavaly arról, hogy az állam a mobilpiacon való megjelenést tervezné, illetve arról sem, hogy az erről szóló kormányzati döntés mikor született meg. A konzorciumot vezető Magyar Postának március 14-e óta erről több írásbeli kérdést is feltettünk, ezekre semmilyen választ nem kaptunk. Az NFM mindössze annyit közölt, hogy „a döntést a kormány hozta meg”. A MNV pedig azt a válaszolta: az állami konzorcium „megfelelő tulajdonosi felhatalmazás birtokában" pályázott a mobilfrekvenciára kiírt tenderre. A döntéshozatal részletei így nem ismertek, az pedig, hogy az állami konzorcium is indul a tenderen, egy nappal a jelentkezési határidő előtt, december 7-én derült ki.

A dédelgetett terv

Az ügyre rálátó kormányzati források erről az Indexnek azt mondták, hogy az állami mobilszolgáltató létrehozása mellett szólt, hogy az Orbán-kormány úgy vélte, nemzetbiztonsági és üzleti szempontból nem volt helyes lépés, hogy az Antall-kormány 1993-ben privatizálta a Matávot, későbbi nevén a Magyar Telekomot. A kormány megalakulása után így - kormányzati források szerint - szóba került az állami mobiltársaság létrehozásának terve. Az egyik forrás szerint a terv a tavaly év eleji uniós elnökség, illetve a Malév megmentésére tett kísérlet miatt húzódott el. Hasonló szempontok vezérelték a kormányt akkor is, amikor tavaly úgy döntött, hogy a kormányzati szervek kommunikációját biztosító gerinchálózatot áttereli a Magyar Telekomtól bérelt hálózatról az MVM hálózatára. Többek között ebből is adódott, hogy az állami mobilcégben részt vegyen az MVM.

A Magyar Posta részvétele mellett szólt, hogy országos hálózattal rendelkezik, így könnyen el tudja érni az embereket. Ráadásul 2013 januárjától a magyar postai piac is megnyílik az európai szolgáltatók előtt, így a vállaltnak új feladatokat kell találnia. A konzorcium a Posta irányításával jött létre, domináns szerepét mutatja, hogy az Index információi szerint a Posta korábbi vezetői irányíthatják az állami mobilcéget. Vezető szerepet kaphat Kalmár István, aki a kormányváltás után néhány hónapig volt a Posta vezetője, jelenleg pedig az adóhivatal egyik elnökhelyettese. A Figyelő című hetilap szerint a mobilcég vezérigazgatója Schmidt Pál lehet, aki 2010. júniustól 2011 júliusáig volt a Posta vezetője.

A Postához és az MVM-hez befektetőként csatlakozott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik leányvállata. Az MFB Invest 45 százalékos részesedéssel - ugyanakkora tulajdonrésszel, mint az MVM - vesz részt az MPVI Zrt-ben. A konzorcium megalakulásakor Németh Lászlóné volt az MFB üzleti tevékenységért felelős vezérigazgató-helyettese. Némethné tavaly év végén váltotta a fejlesztési miniszteri poszton Fellegi Tamást.