Elsalátásították a kórháztörvényt

A földmérés és térképészet unalmasnak tűnő témáját Font Sándor tette izgalmassá, aki akaratán kívül széles körben lehetővé tenné az információszabadság korlátozását. Javaslata szerint törvényben meghatározhatnák, hogy bizonyos közérdekű adatokhoz csak szakértők férjenek hozzá. Mindezt azért, mert Font tud egy emberről, aki félreértett térképészeti adatokkal ment perbe, és nem lett igaza.

Font a részletes vita előtt azt mondta, lesz még alkalom a hiba javítására. És tartotta is a szavát, visszavonta az alaptörvényt módosító javaslatát. A földmérés problémáját inkább azzal orvosolnák, hogy földmérést csak arra jogosult földmérő végezhetne.

A nap első elfogadott törvényjavaslata azörökségvédelmi törvény múlt hétről áthúzódott módosítása volt. Ennek értelmében a nemzetünk múltját jelentő nemzeti örökségünk feltárására csak harminc napja lesz a régészeknek, amennyiben az kiemelt beruházásra kiszemelt területen van eltemetve.

Az előterjesztő minisztérium a törvényhez benyújtott módosítók közül egyet sem támogatott - pedig volt köztük a fideszes L. Simon László által jegyzett, a kulturális bizottság támogatását elnyerő módosító is, nem is egy. Ezért úgy tűnt, a javaslatot már a múlt héten elfogadhatják. A kormánytöbbség sokáig fegyelmezetten leszavazta még a fideszes indítványokat is, egy kivétellel. Így aztán a zárószavazás áthúzódott a következő hétre. Az elfogadott módosító, Habis László, Borkai Zsolt és Michl József elfogadott indítványa amúgy a törvény lényegét nem érintette

A törvényjavaslat záróvitájában a jobbikos Hegedűs Lorántné azzal vádolta a kormányt, hogy a múlt elfedésére készül, mert a javaslat lehetővé teszi a régészeti lelőhelyek két méter földdel borítását. Az elempés Karácsony Gergely szerint a törvényjavaslat ellehetetleníti a régészeti kutatásokat az országban, hiszen nagyberuházásoknál gyakorlatilag nem lesz idő a feltárásra. A Fidesz nevében L. Simon László utasította vissza a vádakat, mondván a magyar örökségvédelmi szakma igenis lelkes, az LMP pedig nem vett részt a bizottság munkájában. Hegedűs Lorántné pedig szerinte nem is tudja, hogy miről beszél. Az elfedés, mint mondta, bevett gyakorlat, számos lelőhelyet temettek már be az országban az értékek kimentése után. Karácsony azzal vágott vissza, hogy a bizottságban L. Simon elhatárolódott a törvénytől.

A váratlanul parázs vita után a kormánytöbbség játszi könnyedséggel fogadta el a törvényt.

Réthelyi nemzetierőforrás-miniszter javaslata a kórházállamosítás törvényi feltételeit megteremtő technikai jellegű javaslat. A törvény értelmében az állam nem csak a kórházakat, hanem a kórházakkal kapcsolatos önkormányzati adósságokat is átvállalja.

A javaslat alapján az állam a kórházak kezelésével a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szerezetfejlesztési Intézetet bízza meg, ez veszi át az immár állami kórházak dolgozóit is, kivéve azokat, akiknek a foglalkoztatásához a kórházkezelő nem járul hozzá.

Az elempés Szilágyi László ez utóbbi passzus elhagyását javasolta, de a kormánytöbbség a bizottságban, majd az országgyűlésben is leszavazta. A bizottságok és az előterjesztő amúgy különösen nagy arányban támogatott módosító indítványokat, a 48 benyújtott indítványból 40-et.

A módosítók javarészt technikai jellegűek voltak, kivéve a kereszténydemokrata Lukács Tamásét. Az övének cserébe az ég világon semmi köze a kórházak államosításához. Az előterjesztő támogatását amúgy szintén elnyerő módosító valójában az egyesületek alapszabálysértő határozatainak megsemmisítéséről, a közérdekű önkéntes tevékenységről, a nonprofit gazdasági társaságokról, az NKA gazdálkodásának átláthatóságáról, a Magyar Művészeti Akadémiáról és az egyesülési jogról szóló salátatörvény. A kormánytöbbségnek nem voltak skrupulusai, a törvényhez egyáltalán nem kapcsolódó indítványt is támogatták, mely így részévé vált a most elfogadott törvénynek.

A törvényhez öt zárószavazás előtti módosító is érkezett. Kósa Lajos javaslatára az önkormányzatok, amelyek az elmúlt öt évben vásárlással szereztek részesedést a most államosított kórházban, kártalanításra jogosultak. A másik négy zárószavazás előtti módosító közül kettő is Lukács Tamás múlt heti módosítóját módosította. Mind a négy módosító technikai jellegű volt.

A zárószavazás előtti módosító indítványok vitára is alkalmat adtak. Tukacs István azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet alakulása során rejtélyes módon kerültek be és ki kórházak az államosított körből - a zárószavazás előtti egyik módosító egy kórházat kivesz, két másikat berak a listára. A jobbikos Kiss Sándor pedig Kósa módosítóját minősítette a politikai lobbierő érvényesülésének.

Többen kifogásolták, hogy L. Simon László zárószavazás előtti módosítójával Lukács múlt héten elfogadott passzusait kiegészítve a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozó szabályozást is módosítja. Schiffer András egészen odáig elment, hogy a törvény szimplán meghozatala módja miatt alkotmánysértő. L. Simon mindenkit emlékeztetett rá, hogy indítványa a törvénynek immár részét képző passzusokat módosít. Ebben igaza van, mint írtuk, azt már a múlt héten elsalátásította a parlament.

A vitát több bekiabálás is megszakította, ezért a levezető Latorczai házalelnök figyelmeztette a képviselőket, hogy az új házszabály alapján akár ki is zárhatja a rendbontókat az ülésről. Ezután szavaztak, Kósa Lajos módosító indítványát annak ellenére is elfogadták, hogy az előterjesztő miniszter ellenezte. L. Simon nagy vitát kiváltó javaslatát viszont elutasították, csak hárman szavaztak igennel. A törvényt háromnegyedes többséggel fogadta el a parlament.

Döntöttek a bányatörvényhez benyújtott módosító indítványokról is. Németh Lászlóné Zsuzsa fejlesztési miniszter javaslata egyrészt szabályozza a bányatelek megállapításának és a kutatási engedély jóváhagyásának szabályait. A koncessziók odaítéléséről a miniszter dönthet a minősítő bizottság javaslatára.

A javaslat alapján a jövőben nem lenne üzleti titok a kutatások helye, az éves kitermelés mennyisége, a kitermelés helye és a befizetett bányajáradék összege.

A törvény leglényegibb újítása viszont az energetikai és ipari eredetű széndioxid geológiai tárolására vonatkozó teljesen új rész megalkotása. Ebből egyrészt megtudhatjuk, hogy a geológiai formáció egy litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és térképezhetők fel. A hozzáadott anyag pedig valami, amit hozzáadnak valamihez. De még a jelentős rendellenességet is deffiniálja a törvény - olyan rendellenesség, amely kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre.

A szabályozás szerint széndioxidot nem lehet ivó- vagy gyógyvízben tárolni - a szabályozás a szódára nyilván nem vonatkozik. A törvényhez benyújtott 12 módosító közül az előterjesztő két technikai jellegű pontosítást támogat csak.

Elfogadták a személyszállítási törvényt. Az átfogó új szabályozás egyik legnagyobb újítása az ún. „igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás", még bonyolultabban az „utas jelzésére induló, informatikai rendszerekkel támogatott, változó útvonalon és időpontokban közlekedő, kisebb befogadóképességű járművekkel működő közlekedési rendszer", magyarán az iránytaxik bevezetése a ritkán lakott vagy különleges településszerkezetű térségekben.

A kormány javaslatát a képviselők ízekre szedték, összesen 194 módosító javaslatot nyújtottak be. Ezek közül a legérdekesebb és a legnagyobb felháborodást kiváltó a kereszténydemokrata Spaller Endre javaslata volt, aki a vasutasok családtagjainak kedvezményeit vonta volna vissza, de aztán meghátrált, és a kedvezmények helyett a javaslatát vonta vissza.

A javaslat újraszabályozza a közösségi közlekedés finanszírozását és a párhuzamosságok megszüntetésével – a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolásával – akár évi 3-400 milliárdos megtakarítást is eredményezhet.

A személyszállítási törvényben teremtik meg azt a lehetőséget, hogy a jövőben vasút- és volánállomásokon is működjenek kormányablakok. A módosítókkal törlik viszont azt a sokat vitatott passzust, amely kötelezte volna a munkáltatókat dolgozóik bérleteinek megvételére.

Az eredeti napirend szerint a személyszállítási törvény lett volna az utolsó, amiről hétfőn szavaznak, de váratlanul Font Sándor közoktatási törvényt módosító javaslatának általános vitája és határozathozatalára is sor került. A javaslat mindössze egy ponton módosítaná a közoktatási törvényt, ennek lényege, hogy többcélú kistérségi társulás is köthetne szerződést iskolafenntartásra más fenntartóval. Az eredeti napirend szerint a javaslat általános vitáját holnap, kedden tartották volna. A kormány nevében Hoffman Rózsa, akit Latorczai János véletlenül leállamtitkárurazott, támogatta, ahogy az oktatási bizottság is.

A szocialista Hiller István is csak azon élcelődött, hogy bár Hoffmann Rózsáék szerint a közoktatási törvényt széles egyeztetés előzte meg, azt láthatóan még frakción belül se sikerült egyeztetni. Ráadásul a javaslat célja az, hogy a kistérségek kimenekíthessék iskoláikat az államosítás hatálya alól, pedig az volna a kormány közoktatási programjának egyik központi eleme. A gyurcsányista Kolber István az egyházasítási hullámot kifogásolta, mert szerinte az egyházak "gyenge szegregációs teljesítményt nyújtanak". Az nem derült ki a felszólalásból, hogy ezen mit ért.

Mivel a javaslathoz nem érkezett módosító indítvány, így valóban megtarthatták a zárószavazást is, a kormánytöbbség pedig el is fogadta.