Ellenzéki össztűz a matolcsyzmusra

Az interpellációk sorát szokás szerint a legnagyobb ellenzéki párt egyik képviselője, ezúttal Bárándy Gergely nyithatja, akit az érdekel, hogy miért akadályozza a kormány az IMF tárgyalások megkezdését, vagy ha nem akadályozza, miért nem bizonyítja igazát. Másodikként a jobbikos Volner János kérdezi a miniszterelnököt, hogy miért folynak SZDSZ-es mutyik a minisztériumában. Nem is tudtuk, hogy Orbánnak minisztériuma is van.

A házszabály múlt heti módosításával megváltozott az interpellációk sorrendje, így harmadikként nem öninterpelláció következik, hanem az elempés Szél Bernadett és Scheiring Gábor kérdezhetik Németh Lászlóné Zsuzsa miniszterasszonyt a Malévról. Az öninterpellációra, az elsőre, a fideszesre csak ezután kerül sor.

A színesfém-kereskedelem szabályozásáról érdeklődő fideszes után a szocialista Szekeres Imre az újabb adókivetésekről kérdez, a jobbikos Kiss Sándor pedig cigányozni fog. Utánuk pedig egy újabb öninterpelláló, ezúttal egy kereszténydemokrata képviselő zárhatja. Az új házszabály szerint valamennyi képviselőcsoportnak biztosítani kell az interpelláció jogát, elvileg ez ezzel meg is történik. Így a további interpellációk engedélyezése a levezető elnök döntésén múlik.

Ha az elnök vajszívű, és az időbe belefér, még három interpelláló kerülhet sorra. Elsőként a szocialista Józsa István, aki szerint rossz vége lesz a semmittevésnek. A jobbikos Dúró Dóra a fiatalok idegennyelv-ismerete miatt aggódik, a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás pedig háromra bővítené a napi öninterpellációk számát.

"Komolyan gondolják-e?" - teszi fel a kérdést az ülésnap nyitányaként a szocialisták vezérszónoka, Veres János volt pénzügyminiszter. Másodikként az elempés Mile Lajos beszél a csődkormányzásról, majd a jobbikos Balczó Zoltán a gazdasági önrendelkezés teljes feladásáról. A kormánypárti vezérszónokok közül Kocsis Máté az iránt érdeklődik, hogy jól vizsgázott-e a rendőrség, míg a kereszténydemokrata Harrach Péter a politikai kultúráról osztja meg megfigyeléseit.

Míg Kövér László alatt rendszeresek a tízperces késések, a harmadszor elnöklő Lezsák Sándor másodszor csengeti be az ülést majdnem pontosan.

A házelnök most tájékoztatja a képviselőket, hogy a múlt héten módosított házszabály és az elfogadott parlamenti törvény már életbe lépett, ezért immár az új szabályok szerint tartják az ülést - az interpellációs rend változásáról már szóltunk. A korábbi házbizottsági határozatok felülvizsgálatukig érvényben maradnak, tájékoztatott Lezsák.

Lezsák bejelentette, hogy megindult a köztársaságielnök-jelölés folyamata, péntekig lehet a képviselők ötödének támogatásával jelölteket állítani. Azaz, egyedül csak a Fidesz képes jelöltállításra.

Hiába jelentette be Molnár Csaba, hogy megalakult a Demokratikus Koalíció frakciója, az új házszabály értelmében nem felelnek meg a követelményeknek.

"A beteg nem beszámítható" - idézett egy európai bizottsági tisztviselőt napirend előtti felszólalása elején Veres János. A szocialista pénzügyminiszter emlékeztetett rá, hogy ha megállapodnánk az IMF-fel, négy százalék lenne a kamat, ha a piacról vesszük fel, az 9 százalék. A helyzetet ahhoz hasonlította, mintha egy család öt százalékra kapna lakáshitelt, ha betart bizonyos takarékossági szabályokat, amelyek nélkül 12 százalék lenne a hitel, amit nem tudna visszafizetni. Magyarország se tudja majd.

Fotó: Huszti István

Veres szerint hiába vár két hónapja a tárgyalóasztalnál a kormány, ha nem keresi az együttműködés lehetőségét, pedig még Chikán Attila szerint is erre volna szükség. Ehhez képest a kormány szándékosan ellentétes módosító javaslatot nyújtott be a jegybanktörvényhez, mondja Veres. Szerinte a kormány úgy tesz, mintha nem lennénk tagjai az EU-nak. Szerinte a Fidesz döntései alapján azt hihetnénk, hogy a kormány rá akarja tenni a kezét a jegybanki tartalékokra. Teljesíteni kell a politikai feltételeket, mert a kuruckodás árát napról napra a magyar adófizetők fizetik meg.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay államtitkár úgy értette, hogy Veres a kamatterhek miatt aggódik. Nem érti, miért nem azért aggódik, hogy felvettek egy csomó hitelt. Például az IMF-től is, aminek a nagy részét 2012-2013-ban kell visszafizetni. "Én még nem láttam olyan szocialista pártot, amely maga fizette volna vissza a felvett hitelt" - mondta. Hálálkodott a népnek, hogy segít a kormánynak a hitelek visszafizetésében. A jegybanktörvényről azt mondta, hogy most azt akarják módosítani, amiben megállapodtak, ez egyben jelzi is a magyar kompromisszumkészséget. Kivéve két pontot, amiben nem sikerült megállapodni. "A magyar kormány éppen jelzi a kompromisszumkészségét" - ismételte meg zárásként.

Az LMP vezérszónoka, Mile Lajos szerint az Orbán-kormány tevékenysége "nem nélkülözi a hazardírozás elemeit". Elsősorban az egykulcsos adót tartja ilyennek, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem indult be a növekedés, ellenben sokan több adót fizetnek. A reformok pedig nem javították, hanem szétzilálták az intézmények működését. Hiába figyelmeztetett az EU a jogsértésekre.

Most viszont minden eddiginél nagyobb hazárdjáték kezdődött, az államcsőd a tét, mondta Mile, aki ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni az MSZP és az SZDSZ szerepét sem a helyzet kialakulásában. Az Orbán-kormány szerinte nem akar igazán megállapodni az IMF-fel, készenléti hitel nélkül kíván "elevickélni" a következő választásig. Nincs konvergenciaprogram, illetve ami van, az nem megalapozott számokon alapul. Az ország beszorulhat a fekete bárány szerepébe, rontva ezzel külpolitikai érdekérvényesítési képességét. Az uniós pénzekből is kevésbé részesülhet az ország. Mile kemény ultimátumokat vár az EU-tól. A csekkadót, a bujtatott áfaemelésnek tűnő telekomadót és az SZJA-t bírálta.

"Arra kérném, hogy a tényekhez kicsit közelítsünk" - kezdte válaszát Cséfalvay Zoltán, és laptársunkra, a Portfolio.hu-ra hivatkozik, ahol azt írják, Magyarországnak sikerült csökkentenie az államadósságot, 81,2 százalékról 80,6 százalékra - és ehhez alig 1500 milliárd forintnyi nyugdíjmegtakarítást kellett felhasználni. Ezután ismertette a kormány terveit, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalék legyen csak a költségvetés hiánya. Trendfordulóról beszél, 2010-ig sosem volt alacsonyabb a költségvetési hiány a mastrichti kritériumoknál. Most, az egyszeri tételeket is figyelembe véve pozitívban zárt az államháztartás. A reformok pedig növelték a hatékonyságot.

A harmadik vezérszónok a jobbikos Balczó Zoltán, aki a jegybanktörvény módosításából arra következtetett, hogy a kormány letesz a monetáris politika irányításáról. Ezentúl nem tudhatja a kormány, hogy mi a napirendje a monetáris tanácsnak, mondta. Emlékeztetnénk, hogy eddig sem tudhatta, csak a jegybanktörvény kifogásolt módosítása után. Balczó a globális pénzügyi világrend magyarországi helytartójának nevezte a nemzeti bank elnökét.

Balczó felszólalása második felében is igyekezett jobbról előzni a kormányt. A konvergenciaprogrammal szerinte a kormány lemondott az önálló költségvetési politikáról is. A költségvetési hiány 2,5 százalékra csökkentését keynesiánus közgazdászokat idézve bírálta, szerinte ez visszaeséshez fog vezetni. Cséfalvayt "elismert liberális közgazdásznak" nevezte, majd a magas államkötvénykamatok veszélyeire figyelmeztetett, hiszen a magas kamatok csak az adósságspirálba viszik az országot. Bírálta a kormányt a kiadáscsökkentések és a bevételnövelések miatt is.

Harmadjára is Cséfalvay államtitkár válaszol. A jegybanktörvény az EU-s kötelességszegési eljárás miatt kell módosítani, még úgy is, hogy a kormány álláspontja szerint egy percig se volt veszélyben a jegybank függetlensége. A kormány a kért hat pontból négyet teljesít, de a két fennmaradó pontban is kész a kompromisszumra, hogy megnyíljon az út a hitel felé, mondta. A hiánycsökkentésre jó alapot ad a Széll Kálmán terv és a már véghezvitt reformok, mondta. Valóban van veszély a drasztikus hiánycsökkentésben, létezik a lehúzó spirál, de ez Görögországot és Spanyolországot veszélyezteti, nem Magyarországot. Cséfalvay ránézésre egy ELMŰ-számlából olvasta fel válaszát.

Kocsis Máté az elmúlt két hét "sajnálatos drámai eseményeiről" beszél, elsőként a vasárnapi győri gyilkosságokat emelte ki, aztán a balatonakarattyai gyilkosságot. Ennél megemlítette, hogy a tettest a gyilkosságok felfedezése után egy nappal elfogták. Ahogy egy napon belül fogták el a soproni gyilkosokat is. Kocsis felszólalásának címében azt a kérdést tette fel, hogy jól végzi-e munkáját a rendőrség. Most már sejthetjük a választ. A kulcsi tragédiánál is az elfogás gyorsaságáról beszélt.

Kocsis szerint nincs oksági kapcsolat a bűncselekmények között. Ennek ellenére a rendőrség az adatok értékelésével igyekeznek megállapítani, hogyan lehetne a jövőben megelőzni az ilyen gyilkosságokat. Kocsis arról is beszélt, hogy a rendőrségnek nem mindig sikerült ilyen rövid idő alatt elfognia a gyilkosokat, "az elmúlt években", magyarán a szocialisták idején még az is megtörtént, hogy nem is a valódi gyilkost fogták el.

A válaszoló belügyminiszter, Pintér Sándor köszönte a felvetett gondolatokat. Felmerült benne, hogy vajon rendőrségi vagy társadalmi problémáról van-e szó. Berzékkel példálózik, ahol minden ok nélkül vertek agyon egy embert. Pintér meggyőződése szerint társadalmi problémáról van szó. Megjelent az erőszak, az iskolákban és az egyetemeken, a városokban és a legkisebb településeken is. 2011-ben 142 emberölést regisztráltak, míg 1999-ben még 295-öt. Ezután mégis arról beszél, hogy egyre kevésbé tisztelik az életet, erre utal az öngyilkosságok számának növekedése is, amelyek közül nem egyet mások életét kockáztatva követnek el. A BM meghozta a három csapást, a továbbiakhoz mindenki más segítségét kéri. Azt szeretné, ha Magyarországon egyáltalán nem lenne gyilkosság.

"Naponta tapasztaljuk, hogy a baloldalhoz kötődő uniós tisztségviselők komoly érdeklődést mutatnak Magyarország iránt" - kezdte felszólalását Harrach Péter, aki azt gyanítja, hogy Oli Rehn a kormány politikai kultúráját figyelné árgus szemekkel. Pedig szerinte a kormány politikai kultúrája a hatékonyság és a gyorsaság, szerinte ez szúrhatja Rehn szemét. Pedig a politikai kultúrára a baloldali manipuláció veszélyes igazán, mondta. Amerikai példát hoz, Dr. Nathanson könyvéből idéz, aki abortuszlegalizálóból lett abortuszellenző. Abortuszlegalizáló korában közvélemény-kutatást hamisított és hazudott az illegális abortuszok számáról, stb.

Nathanson még a katolikus egyházat is lejáratta, borzongatta hallgatóságát Harrach Péter, aki a médiának is kiszólt. Úgy érzi, a pedofilvád se szól másról, mint a katolikus egyház lejáratásáról. A politikai kultúrára a manipuláció jelenti a legnagyobb veszélyt, vonta le a végkövetkeztetést.

Rétvári értékelése szerint a manipulációval a politikai kommunikáció állítható szembe, mert az a valós eredményeket ismerteti. Ezután azt kommunikálja, hogy a mostani kormány az első, aminek ugyanaz a kormányprogramja, mint a választási programja. Például megfelezte a parlamenti képviselők számát. A nemzeti konzultáció pedig csodálatos intézmény, mert a nép beleszólhat a napi politikába. A békemenet pedig kiemelkedő példája volt a politikai kultúrának. "Sokkal jobb olyan demonstrációkat nézni, ahol valami mellett, értékek mellett állnak ki az emberek" - mondta. Bezzeg az európai sajtó hazugságokra alapozott kampányt folytatott Rétvári szerint, bár lehet, hogy nem politikai célból, csak azért, mert így tudták eladni az újságjaikat.

A szocialista Bárándy Gergely álszentséggel és hamissággal vádolja a kormányt az igazságügyi reformmal és az IMF-tárgyalások megkezdésével kapcsolatban. Bárándy szerint a kormánynak biztosan tudnia kell, hogy a tárgyalások feltétele a reform egy részének visszavonása.

Bárándy kérdésére Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszol, ki tudja miért. Mint mondta, Bárándy minősített anyag nyilvánosságra hozatalát kérte, kérésére a külügyminisztertől időben kap majd választ. Ezután elmúltnyolcévezésbe kezdett. Volt szó pannon pumáról, költségvetési adatok meghamisításáról és őszödi beszédről is. Egyben azzal vádolta Bárándyt, hogy egy kedvező IMF-megállapodás megakadályozása a célja. A kormány tárgyal és jól halad, a fejleményeket pedig Bárándy is ismeri, mondta válasz helyett. "Ne nekem tegyen fel kérdést, hanem legyen szíves válaszolni" - válaszolta Bárándy Hendének, és elutasította a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

történelmi pillanat tanúi vagyunk. A ciklusban először a Fidesz is szabályos sajtótájékoztatót tart. A premier főszereplője a korelnök Horváth János.

A jobbikos Volner János azzal gyanúsítja Orbán Viktort, hogy a minisztériumában - Volner szerint a miniszterelnöknek van ilyenje - folytatódnak az "SZDSZ-es mutyik". Ez alatt azt érti, hogy a külügyminisztériumban haveri cégeknek osztanak megbízásokat. Haveri cégnek "az erősen SZDSZ-es hátterű" Bravo Groupot bízta meg a telekomrendszer működtetésével. Hogy mitől SZDSZ-es a cég, az nem derült ki, Volner bizonyítékként egy volt fideszes érintettségét hozta fel. Kérdésére a miniszterelnök helyett válaszoló külügyminiszter helyett válaszoló Hende Csaba felelhet majd.