Nem nyilvánosak Schmitt kegyelmi döntései

A közérdekű adatok megismeréséről szóló pert az origo újságírója indította, miután a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) nem volt hajlandó kiadni Schmitt elnöki ciklusának pozitív kegyelmi döntéseit. A hivatal a bizonytalan jogi háttérre hivatkozott, ami alapján szerintük az anonimizálás ellenére sem biztosítható a kegyelmi döntések publikálásánál az érintettek személyiségi jogainak védelme.

Csak anonimizálva

A kegyelmi döntések a korábbi adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint csak anonimizálva közölhetők, de a KEH érvelését az is gyengítette, hogy az érintett ítéletek ugyanilyen, anonimizált formában eleve olvashatók a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Bírósági Határozatok c. jegyzékében (csak épp azt nem tudni, melyik ügyben született pozitív kegyelmi döntés).

A perben az origót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte. A felperes szerint a kegyelmi határozatok elbírálásakor a köztársasági elnök közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó személynek minősül: a társadalomnak nagyon erős érdeke fűződik a jogerős ítéletek megváltoztathatatlanságához, így közérdekű adatnak kell minősülnie, hogy az elnök milyen jellegű ügyekben gyakorolt kegyelmet. A per nem az érintett személyek beazonosíthatóságáért indult, hanem hogy a köztársasági elnök kegyelmi szempontjai megismerhetők legyenek.

Az államfői hivatal a pert januárban első fokon elvesztette: a Fővárosi Törvényszék kötelezte a KEH-et az anonimizált kegyelmi határozatok kiadására.

Trükkös fogás

A hivatal ekkor érdekes lépésre szánta magát: a kegyelmi határozatok nyilvánosságának szabályozási hiányosságaira hivatkozva állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH). Csakhogy a korábbi adatvédelmi és a jelenleg hatályos információs jogokról szóló törvény szerint a hatóság nem foglalhat állást olyan ügyben, ami folyamatban lévő bírósági eljárás tárgyát képezi.

A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila ennek megfelelően nem adott ki állásfoglalást: levelet írt viszont a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, amiben új törvényt sürget a kegyelmi ügyek adatkezeléséről, mert anélkül az azonosíthatatlanság biztosítását problematikusnak tartja. Levelében sajátos módon Péterfalvi az elsőfokú ítéletet is hosszan kritizálta.

A KEH ezt a levelet csatolta a fellebbezési kérelméhez, amit viszont ellenkérelmében a felperest képviselő TASZ rosszhiszemű pertaktikának nevezett. Szerintük az államfő hivatala az adatvédelmi hatóság véleményének  közlésével az infótörvény tilalmát megkerülve akart nyomást gyakorolni a bíróságra.

Nem lehet eleget kitakarni

A FIT Kizmanné dr. Oszkó Marianne vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla nem vitatta, hogy a kegyelmi határozatok tartalma közérdekű adatnak minősül, azonban az azok megismeréséhez fűződő alkotmányos jognál erősebbnek nevezte a kegyelmi határozatokban érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő jogát. Ezeket az adatokat pedig csak a hozzájárulásukkal, vagy külön törvény alapján lehet nyilvánosságra hozni.

A határozat indoklásának szóbeli ismertetésekor a tanácsvezető bírónő lényegében azt mondta, hogy ha a kegyelmi határozatokból az anonimizáláskor minden olyan adatot törölnek, amiből következtetni lehet az érintettek személyére, a rendelkező részen kívül semmi sem maradna. A TASZ adatvédelmi programfelelőse, Hüttl Tivadar a FIT ítéletét érthetetlennek nevezte: mint mondta, egy rablási vagy adócsalási ügyben elítélt személy ügyében született kegyelmi határozatból a sok ezer hasonló ügy miatt lehetetlen kitalálni, hogy konkrétan ki volt az elkövető.

Az ügy nemcsak a kegyelmi határozatok megismerhetősége miatt érdekes. A köztársasági elnöknek két igazán fontos közhatalmi jogköre van: az új törvények ellenjegyzése (vagy megfontolásra, normakontrollra küldése) és a kegyelem gyakorlása. 21 hónapos elnöksége alatt Schmitt Pál minden törvényt aláírt. E döntéseinek elsősorban politikai jelentősége van, a kegyelmi határozatokból azonban a lemondott államfő közhatalmi és jogfelfogásának eddig ismeretlen aspektusai válhatnának megismerhetővé.