Nincs csengő? Húszezer!

A Szécsényhez közeli Rimóc korábbi jegyzőjének tavaly feltűnt, hogy a biciklivel elkövetett szabálysértések miatt indult eljárások során megbírságoltak szinte mind a falu romatelepein, romasorain laknak. A következtetés elég kézenfekvő volt: a rendőrök gyakran büntetik olyasmiért a bicikliző cigányokat, amiért a nem romákat szinte soha.

Cigányság név és cím alapján 

A jegyző, aki a be nem fizetett bírságok miatt induló végrehajtások nyomán értesült a történtekről, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult, majd értesítette a Magyar Helsinki Bizottságot is. Az EBH hivatalból eljárást indított, amibe nem sokkal később közérdekű igényérvényesítőként a civilszervezet is bekapcsolódott.

A megyei főkapitányság megküldte az EBH-nak a kerékpárosokkal szembeni bírságok és feljelentések adatait, amiben 135 intézkedés és 182 helyszíni bírság szerepelt. A helyszíni bírságok közül 138-at a biciklik hiányos felszerelése, 19-et ittas kerékpározás, 7-et gyalogosan elkövetett szabálysértés és egyet köztisztasági szabálysértés miatt szabtak ki, a többi 17 ügyben feljelentést tettek az elkövetővel szemben.

A Helsinki Bizottság munkatársai a dokumentumokat összevetették a 2001-es népszámlálás, az ELTE 2004-2005-ös felmérése és az MTA Gyermekszegénység Elleni Programjának kérdőíves adataival. A rendőrségi eljárásokat az elkövetők neve és lakhelye szempontjából is megvizsgálták, ugyanis egyes családi neveket a környéken kizárólag romák viselnek, és azt is pontosan lehet tudni, hogy a kisebbség tagjai melyik utcákban laknak, azaz közvetett, de megbízható módon lehetett következtetni a megbírságoltak etnikai hátterére.

A megbírságoltak 97,2 százaléka roma

A Helsinki Bizottság mindezek alapján arra jutott, hogy a rendőrség a vizsgált időszakban, 2011 január és szeptember között a rimóci lakosok közül egy személyt kivéve kizárólag romákra szabott ki helyszíni bírságot a bicikli felszerelésének (például a csengő, a lámpa vagy a küllőprizma) hiánya miatt. Ez 97,2 százalékos arányt jelent, miközben Rimócon legfeljebb 30 százalék a cigányok népességaránya.

Ugyanezeknek a megbírságoltaknak az elkövetés helye szerinti vizsgálata azt mutatta, hogy a szabálysértések közel felét a Rimóc és Szécsény közötti országúton követték el. Vagy a rendőrség utazott a romákra, vagy – mivel nincs pénzük buszjegyre – a romák gyakrabban járnak Szécsénybe biciklivel, mint a nem romák. Utóbbi esetben viszont az a kérdés, hogy a rendőrök miért épp olyan pontokon ellenőriztek, ahol aránytalanul sok roma biciklizik.

Csak akkor mindegy, cigány-e, ha részeg

A rendőrök a legmagasabb húszezres bírságot kétszer a csengő hiánya, egyszer az elengedett kormánnyal való biciklizés miatt szabták ki, egy 19 ezer forintra büntetett nőnek se csengője, se első lámpája nem volt. Egyikőjük sem volt visszaeső.

Az ittas kerékpározás miatt megbírságoltak közül a nevük vagy a lakcímük alapján hárman lehettek romák (15,7 százalék), és egyikük sem rimóci. Ez a Helsinki Bizottság értelmezése szerint arra utal, hogy ha valaki (a feljelentések szerint is) láthatóan ittasan, imbolyogva közlekedett, őt ellenőrizték, a messziről nem kiszúrható hiányosságok esetében viszont csak azokat állították meg, akik a megjelenésük alapján cigánynak tűntek. Az alkohol miatt megbírságoltak területi elosztása sokkal egyenletesebb a "csengősökénél", és őket egyszer sem vonták felelősségre hiányzó felszerelés miatt, jóllehet valószínűtlen, hogy mindig mindannyian eleget tettek volna az összes kresz-előírásnak.

Ha sok a roma, sok a bírság

A helsinkisek a térség többi települését is megvizsgálták a helyszíni bírságolás gyakorlata szempontjából. Az adatokat még a biciklihasználatra amúgy jelentős hatással lévő domborzati viszonyok  sem befolyásolták. Csak egyetlen körülmény számított: ahol a romák aránya magas, ott bírságból is sok volt. A három legalacsonyabb roma népességarányú településen a rendőrök egyetlen bírságot sem szabtak ki.

Mindebből az következik, hogy a hiányzó tartozékok miatti bírságolással a rendőrök kifejezetten a romákat célozták. Az Index több vidéki rendőri forrástól is úgy tudja, hogy a gyakorlat sokfelé hasonló, azonban azt nem annyira a romák megrendszabályozása, mint inkább egyfaja sajátos prevenciós megfontolás vezérli: eszerint a bicikliző cigány biztos lopni indul, de mivel nincs nála semmi, azért büntetik, amiért lehet.

Pontosan ugyanilyen, de máshol történt esetekről szólnak a Társaság a Szabadságjogokért Jogtalanul-blogján megjelent beszámolók (1, 2, 3, 4) is.

A Helsinki Bizottság a beadványához több olyan helyi kerékpáros hírt, hirdetést és élménybeszámolót is mellékelt, amelyekből kiderül, nem csak romák járnak hiányos felszerelésű kerékpárral. Az egyik nagy apróhirdetési oldalon meghirdetett Nógrád megyei biciklik nyolcada volt csak előírásosan felszerelve.

A rendőrök nem tudtak róla

Az EBH eljárásának vége egy pár napja megkötött megállapodás lett a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Helsinki Bizottság között. Az EBH által szentesített egyezség rögzíti, hogy a biciklisek elleni szabálysértértési eljárások gyakorlata "összhatását tekintve sérthette a helyi roma közösség tagjainak egyenlő bánásmódhoz való jogát". A szöveg azt is kimondja, hogy "az önmagukban jogszerű és szakszerű egyedi rendőri intézkedések összeadódó hatása etnikai aránytalanságok előidézéséhez vezethetett", amiről azonban a főkapitányság nem tudott.

A főkapitányság vállalta, hogy az egyezség tartalmát közzéteszi a rendőrség belső hálózatán. Az érintett kistérségből öt, összesen legalább 20 rendőr háromnapos társadalmiérzékenység-fejlesztő tréningen vesz részt, és az elkövetkező két évben az EBH rendelkezésére bocsátja a biciklis bírságok dokumentációját.