Matolcsy bankot kap

Cséfalvay megérti, hogy egy ellenzéki képviselőnek szidnia kell a kormányt, de azt nem tudja elfogadni, hogy ezt érvek nélkül teszi. Mert azt mondja, hogy csúcson a munkanélküliség, pedig "hajszálra ugyanaz, mint 2011 első negyedévében". A reálbérek pedig 2011-ben átlagosan 5,8 százalékot nőttek. 2013-ban pedig az MNB szerint is 1,5 százalékos növekedés lesz, mondta. A gazdasági sikerre példaként a prezi.com-ot hozta fel, ami úgy ünnepelte a múlt héten a tízmilliomodik felhasználóját, hogy közben már százmillió felhasználója van - mindkét adat elhangzott, komolyan. "Magyarországon nincs recesszió" - büszkélkedett még, ennek oka pedig az egykulcsos jövedelemadó, állította. Vágó nem fogadta el a választ, mert idén már csökkent a reálbér és nőtt a munkanélküliség. A kormánytöbbséget nem tudta meggyőzni, ellenben az államtitkár igen, elfogadták a választ.

Az adótémát az elempés Vágó Gábor vitte tovább, ő is az újabb adókat kifogásolta és az egykulcsos adó eltörlését javasolta. "A magyar gazdaság katasztrofális állapotban van" - mondta, és szerinte erről a kormány kiszámíthatatlan politikája tehet. Az egykulcsos adó elbukott, mert nem pörgött fel a fogyasztás, nem indult több vállalkozás és nem foglalkoztatnak több embert a cégek. A telefonadót és a csekkadót adóámokfutásnak nevezte és megszorításokról beszélt, padlássöprést emlegetve.

Cséfalvay államtitkár szerint a távközlési adó célja nem az, hogy többszámilliárd forintot hajtsanak be a kisemberektől, hiszen csak harmincmilliárd forintot akarnak behajtani, és a segélyhívás is adómentes lesz. Meg az első tíz perc telefonálás is, és havi adómaximum is lesz a tervek szerint. Az pedig teljesen felháborította, hogy azok fizessenek, akik az egykulcsos adóval jól jártak, mert szerinte a családok jártak jól. A telefonadó és a csekkadó alól meg nem lehet kibújni, így azok szerinte jó adók. A kreatív ötleteket köszönte, de nem fogják hasznosítani azokat, mert a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő tervek elegendők. Korondi nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A Jobbik és az LMP már napirend előtt is a kormány adópolitikáját bírálta, és az interpellációkat is ennek szentelte. Elsőként a jobbikos Korondi Miklós bírálta a mobiladót, amivel a kormány "a kisemberektől" hajt be pénzt. Azoktól, akiket a csekkadóval is megsarcolna. A kormány a védtelen kisemberektől akar pénzt behajtani, mondta, majd "húsz év alatt szétlopott" országról beszélt, és azt követelte, hogy azok fizessenek, akik jól jártak az egykulcsos adóval, vagy részt vettek a kormánypárti békemenetben. "Mi lenne, ha egyszeri befizetéssel fejeznék ki egyetértésüket? Lehetne a neve szimpátiaadó" - mondta. De javasolta a kormányt szidó mondatok megadóztatását is, ami szerinte biztos bevételi forrás lehetne.

Réthelyi miniszter a konkrét kérdésekre adott válasz helyett inkább arról beszél, mi is a diákhitel. Egy olyan hitel, amit a diákok kapnak tandíjuk kifizetésére, két százalékos kamatra. Ezt ennél hosszabban fejtegette, de végül rátért a válaszra. A Diákhitelt nem állami költségvetésből fogják hitelezni, hanem a Diákhitelközpont a pénzpiacokon szerez majd fedezetet, az államot csak a kamattámogatás terheli majd, ez pedig nagyságrendekkel kisebb, mint a Hiller által idézett számok. A dokumentum amúgy létezik, de a számokat a sajtó pontatlanul idézte. A dokumentumról amúgy tudott. Hiller tisztességes dolognak tartja, hogy Réthelyi válaszolt a kérdéseire, bár már lemondott. A továbbiakban viszont nem értett egyet, elutasította a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

Egyszerű és tényszerűen megválaszolható kérdésekre vár választ Hiller. "Létezik-e ez a tanulmány? Készült-e összegző előterjesztés? Valóban ilyen hiányokról beszél az előterjesztés?" - tette fel a kérdést a még miniszter Réthelyi Miklósnak.

A hosszúra nyúlt napirendi vita után máris Hiller István interpellációja következik. A szocialisták egykori oktatási minisztere a Diákhitel 2-ről kérdezi a kormányt, amellyel szerinte a kormány elismerte, hogy a legtöbb hallgató nem tudná kifizetni a tandíjat. De Hillert ennél jobban érdekli, hogy a Diákhitel 2 állami kamattámogatású, a hallgatóknak legfeljebb két százalékos kamatot kell fizetniük. Ez pedig kiszámíthatatlan költségvetési folyamatokat indít el. Egy tanulmány szerint 2013-ban 63 milliárd, 2020-ban pedig már 798 milliárd forint hiányt okozhat a hitel.

terjed a pletyka a parlamenti folyosón. Hivatalosan nem tudjuk megerősíteni, mert a hivatalos weboldalon az április 23-i ülésen elhangzott kérdések érhetők el csak.

A kormánytöbbség megszavazta Mesterházy Attila, Harangozó Gábor és Steiner Pál szocialista képviselők rasszizmusellenes határozati javaslatának napirendre vételét. Ez volt az a javaslat, melynek a tárgysorozatba vételről szóló vitájában váratlanul Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, támogatásáról biztosítva a szocialisták kezdeményezését. A javaslat apropóját amúgy a Jobbik képviselőjének vérvádas felszólalása adta.

A kormány javaslatára mégsem vitatják meg kedden a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervét, pedig erre eredetileg négy óra húsz percet szántak volna a napirend szerint. Ehhez képest is háromnaposra bővítették az ülést.

A kormánytöbbség megszavazta az Eximbankról szóló törvény kivételes, sürgős tárgyalását, melyet így kedden már el is fogadhatnak. Ez egyrészt Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízná meg a bank felügyeletével, amit kizárólagos állami tulajdonba is vehetnek. A döntés folyományaként meghosszabbították a szünetet, így a határozathozatalok majd csak este hatkor kezdődnek a tervezett öt óra helyett.

Soltész ezután a kormány elmúlt két évben hozott intézkedéseiről beszélt, amikkel a demográfiai probléma orvoslásán dolgozott. Bevezették például az örökbefogadói gyest, a családi adókedvezményt pedig 810 ezren vehették igénybe, ami a kétgyermekes családoknál "húsz százalékos emelést jelentett", de hogy mire, az nem derült ki. "Mindkét szülő, függetlenül attól, hogy édesapa-édesanya, igénybe veheti a pótszabadságot" - vázolta a családmodellt is.

A kormány még Harrach felszólalására is tudott válaszolni, párttársa, Soltész Miklós nemzetierőforrás-államtitkár elmúltnyolcévezni is tudott a témában, mert a szocialisták mormogással fejezték ki nemtetszésüket, amiért a kormány még erre a felszólalásra is válaszolni akart. Soltész ezután megköszönte a felszólalást, hiszen valóban egyszer van anyák napja egy évben.

Harrach Péter szerint összetett kérdés, hogy miért nem születik elég gyermek. Szerinte nem csak pénzkérdésről van szó. Mégis, a politikának a kiszámítható, elérhető gyermeknevelés megteremtése kell legyen a célja. Másrészt meg azokat kell legyőzni, akik a nyilvánosságot felhasználva azt mondják, hogy egy nő számára nem az anyaság az önmegvalósítás csúcsa. "A családnak nincs alternatívája és az anyaságban találja meg egy nő legbiztosabban a helyét a világban" - fogalmazta meg ezzel szemben a KDNP üzenetét.

A súlyos politikai kérdések után Harrach Péter (KDNP) társadalmi vetületekről kíván beszélni. Örömmel nézte, hogy tegnap gyerekek vonultak az utcákon csokrokkal, ezért elelmélkedett az anyaság szépségén. "Mi, férfiak, jelen esetben apák csak megsejteni tudjuk, milyen érzés az egy nőnek, hogy anya lesz" - mondta, majd azon gondolkodott, milyen érzés lehet a fogantatás, és amikor fájdalommal ugyan, de nagy örömöt hozva megszületik a gyermek. Úgy véli, a szülés csodáját, ami "nagyszerű élmény", valójában csak az anya élheti át.

Cséfalvay szerint "csak a voluntarista közgazdászok gondolják, hogy ha megnyomnak egy gombot, a fogyasztó úgy viselkedik". Ezzel magyarázta, hogy a csekkadóból 130-228 milliárd forint bevétellel számolnak, mert nem tudják megtippelni, hogy a fogyasztó hogy reagál majd az új adóra.

"Nagyon jelentős trend fordult meg a tavalyi esztendőben" - válaszolta a jó helyre felcsíptetett mikrofonjába Cséfalvay államtitkár Jávor Benedeknek. Szerinte tavaly ugyanis egyrészt három százalék alatt volt az államháztartás hiánya és csökkent az államadósság is. Reméli, hogy ezt a trendfordulót tartósítani tudják, a kormány a Széll Kálmán Terv 2.0-ával véglegesíti a pénzügyi konszolidációt, az adózás súlypontját pedig a jövedelmi adózástól a forgalmi adózás felé tereli, mert "igazi, kemény, ortodox tankönyvek" szerint ez korlátozza legkevésbé a növekedést, és ezt ajánlja az "igazi, kemény OECD is".

Jávor is bírálta a sárgacsekkadót, amit oroszruletthez hasonlított. "A kormánynak a parlamenti tárgyalás előtt lövése sem volt arról, mennyi pénzre is számít a tervezett adóból" - vitte tovább a képet. "Ez röhely, ilyen ország nincs" - idézte fel az Index hat évvel ezelőtti népszerű sorozatának címét, aminek amúgy Magyarország is szereplője volt.

Jávor Benedek (LMP) tanácstalanságot lát a kormány szemében, szerinte már nem csak az emberek, vagy a kormány tanácsadói, de maga a kormány sem érti, hogy mit csinál. Az emberek pedig közben áldozatokká vállnak, mert a kormány rövid távon pénzt hajt be, hosszú távon pedig fogalma sincs. A tandíjjal pedig akadályozzák Magyarország fejlődését. "Orbán Viktor és a Fidesz egyszerűen útban vannak. A magyar emberek boldogulásának útjában" - mondta, majd oligarcházott is, de nem mondott neveket.

"Államtitkár úr, a csiptetős mikrofont legközelebb arra az oldalra helyezze fel, amelyik irányba beszél, mert meglehetősen ingadozott a hangerő" - adott technikai jellegű tanácsot a parlament egyik legtöbbet beszélő szereplőjének, Cséfalvay Zoltánnak Lezsák házelnök. Valami van ma a mikrofonokkal.

"Azt kérdezi, a hőn ásított, bocsánat, a hőn áhított egyensúlyt a kormány hogyan tudja elérni" - nyitott poénnal válaszában Cséfalvay Zoltán, majd elmúltnyolcévezéssel folytatta, merthogy a szocialisták sem érték el a hőn áhított egyensúlyt, akkor pedig milyen alapon kérdez ilyeneket Szekeres. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a különadó nem is különadó volt, hanem segítségkérés, abból a fajtából, amikor a kormány egy törvény elfogadásával három évre "segítséget kér" bizonyos szektorok bevételének megadóztatásával. Most pedig rendkívül széles rétegektől kér arányaiban elenyésző segítséget az újabb adók kivetésével. Szekeres felszólalásának címére utalva pedig jelezte, hogy a kormány csak azt tudja adni, amit előtte elvett.

Szekeres felszólalása közben kaptuk a hírt, hogy a házbizottság ülésén a napirend várható kiegészítéseire tekintettel az eredetileg tervezett kétnapos ülés helyett háromnaposra módosították a hamarosan szavazásra kerülő napirendet. A Nemzetierőforrás-minisztériumot a jövő héten nevezhetik át Emberi Erőforrások Minisztériumává.

"Ami az elmúlt öt hónapban történt, az is felesleges volt" - mondta arra utalva, hogy a kormány májusra végül mindent teljesített a hitelszerződés feltételei közül. Ha mindezt már januárban megteszi a kormány, az ország százmilliárd forintot spórolhatott volna Szekeres szerint.

A szocialista Szekeres Imre szerint soha nem látott érdeklődés fogadta Orbánék konvergenciaprogramját, amely szerinte "felér egy beismerő vallomással", ugyanis azt mutatja, hogy Orbán eddigi stratégiája megbukott. A csőd bizonyítéka szerinte a telefonadó és a csekkadó. Hiszen telefonadót azért kell kivetni, mert ki kell vezetni a telefontársaságok különadóját, mert ha nem vezetik ki, nem vehetünk fel hitelt, pedig azért vetettük ki, hogy ne kelljen hitelt felvenni. "Saját farkába harap a kígyó" - írta le a helyzetet Szekeres.

Rétvári szerint a magyar állampolgársággal kifejezetten jól járnak az amerikai és kanadai magyarok, mert végre szabadon mozoghatnak az EU-ban. Az eljárás amúgy a legtöbbeknek örömet okoz, fontos is, hogy ne vegye el senkinek a kedvét az állampolgárságtól. A legidősebb kérelmező 103 éves volt, egy szabadkai magyar pedig harmadszor lett magyar állampolgár, sorolta az érdekességeket. "Ma az érettségi napját éljük" - aktualizált annak apropóján, hogy a gimnazisták pedig határon túli osztálykirándulásra mehetnek.

A kormány úgy érezte, Pótápi felszólalása válaszért kiállt, ezért Rétvári Bence államtitkár dicsérte meg önmagukat azért, hogy megalkották a törvényt a kettős állampolgárságról. Szerinte ennyi állampolgársági kérelem kezelése a magyar közigazgatás méretéhez képest nagy feladat, de nem csak feladat, hanem kötelesség is. A beadott kérelmek száma pedig nem csökken, hétről-hétre ugyanannyi kérelem érkezik, ezért arra számít, hogy a jövőben is ugyanilyen ütemü lesz. Katarból, sőt, Jekatyerinburgból is adtak fel már állampolgársági kérelmet, tudtuk meg.

Pótápitól megtudtuk, hogy 2011. március 12-e óta 160 ezer határon túli magyar tett állampolgársági esküt az összesen negyedmillió igénylőből.

A másodikként szóló fideszes Pótápi Árpád az egyszerűsített honosítás eredményeiről kezdett beszélni, majd leverte a mikrofonját. De nem zavartatta magát, úgy is folytatta, hogy közben igyekezett visszacsipeszelni. Nem sikerült, most két ujja között fogja a csiptetős mikrofont és a kormány magyar-magyar fronton elért sikereit ecseteli a diaszpóratanács és a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság felállításától "a Kárpát-medencébe juttatott óvodásokon" át a Magyarság Házáig.

Cséfalvay szerint a Széll Kálmán Terv 2.0-val befejeződik a pénzügyi konszolidáció, Magyarország "abszolválta a feladatot", csökkenti az államadósságot és növelte a versenyképességet. Utána Lezsák Sándor arról beszélt, hogy kínos pillanatokat él meg az elnöki pulpituson, mert a képernyőn látja, hogy mit látnak a nézők.

"Nézzük meg Európát" - kezdett nemzetközi kitekintésbe válasza második felében Cséfalvay. Bírálta a válságra elsőként adott Keynes-i keresletbővítő választ, amely csak növelte az államok eladósodottságát. A második válasz az erős kiadáscsökkentés volt, ez viszont recesszióhoz vezetett, így pedig az államadósság GDP-arányos növekedéséhez. Most szerinte a két irányba kilengő inga visszaáll középállásba, de úgy, hogy a még el sem kezdett reformokat nem viszik véghez. Bezzeg Magyarország már végrehajtotta a reformokat, így versenyképes lesz, mondta.