Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Orbán: Nincsenek oligarchák

2012.05.07. 17:57 Módosítva: 2012-05-07 18:37:26
Oligarcha az, aki politikai pozíciókat akar szerzeni gazdasági hatalma mellé, Orbán Viktor szerint ma csak nagytőkések vannak, nagytőkésekre pedig szükség van. És aki ezt nem így látja, az labanc. A parlament hétfői ülésén a miniszterelnök vitte a show-t, pedig a képviselők történelmet is írtak, két nap alatt, kedden államosíthatják az Eximbankot. Hétfőn a bányatörvényt és a földmérési törvényt fogadták el, mostantól lehet széndioxidot tárolni a földben.

Magyarországon ma nincsenek oligarchák, tudtuk meg a parlament hétfői ülésén magától Orbán Viktor miniszterelnöktől. Orbán Karácsony Gergely LMP-s frakcióvezető-helyettesnek válaszolt, aki szerint miközben a Fidesz az oligarchák elleni fellépést ígért a választások után, ma mégis a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép nyer a legtöbb közbeszerzésen, a cégnek biztosított állami hitelkeretből pedig a kkv-szektort lehetne támogatni.

Orbán definíciója szerint oligarcha az, aki gazdasági hatalma mellé politikai hatalmat is próbál szerezni, például egy párt elnöke lesz, vagy miniszterelnök. Bár az utalás egyértelmű volt Gyurcsány Ferencre, Orbán egyáltalán nem említett neveket, Simicska Lajosét is csak Karácsony mondta ki. Orbán szerint ma nagytőkések vannak, nagytőkésekre pedig szükség van. "Ha ön a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok" - válaszolta az azonnali kérdések során Karácsony Gergely elempés képviselőnek.

Mint az eddigiekből már kiderült, hétfőn az ülésszak legérdekesebb része az azonnali kérdések órája volt, ugyanis maga a miniszterelnök válaszolt a neki címzett, nem kevés kérdésre, melyek közül Karácsony oligarcházósa csak egy volt. A miniszterelnöktől a legtöbbett a jobbikos Novák Előd kérdezte, aki először képviselőtársával, Gaudi-Nagy Tamással követelte az ország kiléptetését az EU-ból. Ezt Orbán Viktor határozottan elutasította, mert szerinte a magyarok többsége az EU tagja kíván maradni. Orbán azt a vádat is visszautasította, hogy az ország rosszul járna az EU-tagsággal.

Szerinte is átfogóbban kéne számolni a magyar befizetéseket és kiadásokat, de összességében így is évi ezermilliárd forintot hoz az országnak az EU-tagság, amely nélkül Orbán szerint az Audi se hozta volna Magyarországra a termelését. Novák második kérdésében az MTVA-elnök Böröcz István állítólagos ügynökmúltja apropóján megismételte Németh Géza lelkésszel kapcsolatos vádjait, de Martonyi János külügyminiszter ügynökmúltjáról is beszélt. "Nem érzem feladatomnak, hogy az itt megnevezett személyek helyett bármilyen védekezést adjak elő" - mondta Orbán. Az ügynökkérdést meg azzal intézte el, hogy ha szélesebb cselekvési lehetőséget kapna, "szélesebben, hatékonyabban fog eljárni".

Az elempés Vágó Gábor kérdésére adott válaszából megtudtuk, hogy még Orbán szerint is volna mit tenni a bürokrácia visszaszorítására. A miniszterelnök a jobbikos Mirkóczki képviselő felháborodását is osztotta a Cozma-ügyben született másodfokú ítéletről, de csak négyszemközt. "Négyszemközt azt mondanám, egyetértek önnel, de nagy nyilvánosság előtt ezt nem tehetem, ezért nem teszem" - mondta üzenetértékűen, bár célja az volt, nehogy azzal vádolhassák, hogy a független bíróságnak üzenget.

A miniszterelnök egyébként szokása szerint fickándozott a szerepben, az azonnali kérdések műfaja fekszik a kifejezetten jó debatőr Orbánnak. Jól példázza ezt visszavágása Karácsony Gergelynek, aki azzal fenyegette, hogy az oligarchák előretörése miatt a nép lapátra fogja tenni. "Engem már tettek lapátra a választók" - mondta, és szerinte lesz még ilyen a történelemben.

Az azonnali kérdéseket megelőzően a Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert helyettesítő Cséfalvay államtitkár volt a nap sztárja, akinek jobbikos-elempés kereszttűzben kellett többszörösen megvédenie a kormány adópolitikáját - ennek részleteit percről percre tudósításunkban olvashatják. Az adóvita az interpellációk mellett a napirend előtti felszólalásokat is uralta.

Az már a napirendi vitában eldőlt, hogy a magyar történelemben először kivételes sürgős eljárásban tárgyalnak egy törvényjavaslatot, momentán az Eximbank és a Magyar Hitelbizotsító Matolcsy György miniszter alá rendeléséről és kizárólagos állami tulajdonba vételéről (a bank ma is állami tulajdonban van, de nagyobb része a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül). A napirendi vitában az is eldőlt, hogy a tervezett kétnapos helyett a héten háromnapos ülést tart a parlament. Annak ellenére is háromnaposra nyúlik az ülés, hogy a kormány javaslatára visszavonták a romastratégia megvitatására vonatkozó javaslatot – erre eredetileg 4 óra 20 percet szántak volna kedden. Napirendre vették viszont a szocialisták rasszizmusellenes határozati javaslatát, amit tárgysorozatba vételekor Orbán Viktor váratlan felszólalásában karolt fel. A Jobbik parlamenti vérvádja utáni héten Orbán rövid felszólalásában hitet tett a magyarországi kisebbségek, ebbe beleértve a zsidóság megvédése mellett.

A határozathozatalok elején Lázár János javaslatot tett saját törvényjavaslata, a képviselők javadalmazárásáról szóló törvény visszavonására, amit frakciója meg is szavazott. A képviselők javadalmazása neuralgikus pont a Fidesz és a KDNP kapcsolatában, a KDNP már a parlamenti törvény megszavazása előtt elérte, hogy az új fizetési szabályok már csak a következő parlament képviselőire vonatkozzanak. Ezután kezdődött az igazi munka, egyből a fogyasztóvédelmi törvényhez benyújtott módosító indítványainak megszavazásával.

A fogyasztóvédelemről

Elsőként a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló javaslathoz benyújtott 75 módosító indítványról döntött a parlament. Ezek között meglepetésre egész sok ellenzéki indítványt is támogatott a kormánytöbbség. Igaz, a nyolc támogatott jobbikos indítvány közül hét helyesírási hibákat javít, míg a szocialisták indítványai közül az egyiket, amely szerint az országos szolgáltatóknak minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálati irodát kéne működtetniük, Matolcsy az alkotmányügyi bizottságban támogatta, a fogyasztóvédelmiben nem. Végül a szavazás előtt eldőlt, hogy Matolcsy is támogatja a javaslatot, így a Fidesz is megszavazta.

A tizenhárom támogatott kormánypárti módosító indítvány közül három lényegi. Az ékes szögedi tájszólásban beszélő fokhagymateremsztő, Mágoriné javaslatára a közszolgáltatók nem számíthatnak fel csekdíjat és számladíjat; Zsigó Róbert javaslatára a vállalkozások kötelesek válaszolni az írásbeli panaszra, és a választ közzé is kell tenniük. Herman István Ervin a jövő heti munkáról is gondoskodott, mert javaslatában az Fgytv. rövidítés helyett az Fgyty. rövidítést használja, és „medállapodásról” ír. Ezeket a hibákat zárószavazás előtti módosító indítvánnyal kell majd javítani.

A javaslat amúgy az eddiginél szigorúbban szabályozza a vállalkozások kötelezettségeit a fogyasztói panaszok feldolgozásával kapcsolatban. Megteremti a közérdekű igényérvényesítés révén a csoportos perek lehetőségét úgy is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság vagy egyesületek maguk is pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítésére. Fogyasztók széles körét érintő jogsértés esetén pedig az ügyészségnek is keresetindítási joga lesz.

A földmérési és térképészeti tevékenységről

Elfogadták a földmérési törvényt. A földmérés és térképészet unalmasnak tűnő témáját Font Sándor tette izgalmassá, aki akaratán kívül széles körben lehetővé tenné az információszabadság korlátozását. Javaslata szerint törvényben meghatározhatnák, hogy bizonyos közérdekű adatokhoz csak szakértők férjenek hozzá. Mindezt azért, mert Font tud egy emberről, aki félreértett térképészeti adatokkal ment perbe, és nem lett igaza.

Font a részletes vita előtt azt mondta, lesz még alkalom a hiba javítására. És tartotta is a szavát, visszavonta az alaptörvényt módosító javaslatát. A földmérés problémáját inkább azzal orvosolnák, hogy földmérést csak arra jogosult földmérő végezhetne.

A törvény amúgy a földmérés és a térképészet szabályai mellett az államhatár nyilvántartását és az ingatlannyilvántartást is szabályozza, így máris sokkal többeket érint, mint azt elsőre gondolták volna.

A bányászatról

A nap utolsó határozatával elfogadták a bányászati törvényt is. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter javaslata egyrészt szabályozza a bányatelek megállapításának és a kutatási engedély jóváhagyásának szabályait. A koncessziók odaítéléséről a miniszter dönthet a minősítő bizottság javaslatára.

Mivel a javaslathoz Némethné egy formai pontosító zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, lehetőséget adott a záróvitára. Ennek apropóján a szocialisták frakcióvezető-helyetetese nagyon derüs hangulatban közölte, hogy a kormány célja a kisemberek kizsákmányolása, ezért nem támogatják ezt a törvényt sem. A Jobbik pedig a széndioxid földbe sajtolása ellen tiltakozott, mert szerintük az "roppant veszélyes technológia".

A bányatörvényt az LMP sem támogatta, mert a széndioxid-tároló létesítmények hosszútávú környezeti kockázatot jelentenek. Fónagy államtitkár azzal védekezett, hogy az ország uniós kötelességszegést követ el, ha nem fogadja el a széndioxid föld alatti tárolását lehetővé tevő módosítását.

A törvény leglényegibb újítása ugyanis az energetikai és ipari eredetű széndioxid geológiai tárolására vonatkozó, teljesen új rész. Ebből egyrészt megtudhatjuk, hogy a geológiai formáció egy litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és térképezhetők fel. A hozzáadott anyag pedig valami, amit hozzáadnak valamihez. De még a jelentős rendellenességet is definiálja a törvény – olyan rendellenesség, amely kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre.

Az új törvény alapján a jövőben nem üzleti titok a kutatások helye, az éves kitermelés mennyisége, a kitermelés helye és a befizetett bányajáradék összege.

Ezzel véget is értek a határozathozatalok. A képviselők hamarosan a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) Emberi Erőforrások Minisztériumára (Emmi) történő átnevezéséről szóló javaslat vitájával folytatják az ülést. Az új napirend szerint hétfőn vitatják meg Papcsák Ferenc a Polgári törvénykönyvet módosító javaslatát, az Eximbank Matolcsy felügyelete alá és száz százalékos állami tulajdonba vételéről szóló javaslatot, a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvényt, a levéltári törvényt, a malenkij robotra hurcoltak emléknapjáról szóló határozati javaslatot és a tudományos kutatási alapprogramról szóló törvényjavaslatot.

Kedden újabb törvények elfogadásával folytatják a munkát, elsőként az Eximbankról szóló törvényt fogadják el - ez az, amiről a történelemben először kivételes sürgősséggel dönthet a parlament. Átnevezhetik a Nefmit is. Kedden tárgyalják az alaptörvény első módosítását, a szakképzési törvényt és az MSZP rasszizmusellenes határozati javaslatát. Szerdán a járásokról szóló törvényjavaslat kerül mégis napirendre, de egy költségvetést módosító javaslatot és a sporttörvény újabb módosítását is tárgyalják. Navracsics Tibor és Rogán Antal költségvetést módosító javaslatával egymilliárd forinttal növelnék a fővárosi, megyei kormányhivatalok költségvetési támogatását, és még személyi juttatásokra is adnának a hivataloknak plusz hatszázmillió forintot. Keddről szerdára rakták át a gyöngyöspatai bizottság jelentésének 4 óra 20 percesre tervezett részletes vitáját is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?