Baby boomot akar a magyar kormány

Az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma (.pdf) című viataanyag egyelőre csak helyzetelemzést tartalmaz, illetve a kormány eddig megtett intézkedéseit sorolja fel a demográfiai helyzet javítására. Arról, hogy miként kéne megvívni a forradalmat, alig szól a dokumentum, még vázlatosan sem, mindössze néhány közelmúltbeli fideszes intézkedést említ, kezdve a családi adókedvezménnyel.. A vitaanyaghoz beérkezett javaslatok alapján az év második felében konferenciákat tartanak és előterjesztések készülnek a kormánynak.

Az anyag mottóként a nemrégiben elhúnyt Kopp Máriát idézi, aki szerint „társadalmunk egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kívánt, tervezett gyermekek nem születnek meg.” Felmérések szerint bár a magyarok számára fontos érték a család, és a magyar fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek, ez a gyermekvállalási szándék nem válik valóra. Magyarország rendelkezik Európában az egyik legalacsonyabb termékenységi rátával (1,3).

Míg az Európai Unió legtöbb országába - leginkább a bevándorlásnak köszönhetően - emelkedett a népességszám, Magyarországon régóta csökken: 1981 óta 737 ezer fővel fogyott a népesség. A nyolcvanas évek óta többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az anyag szerint Magyarországot a demográfiai válság halmozottan sújtja: a népességcsökkenés mellett a minőségi munkaerő elvándorlása is jellemző.

Kevés a bölcsőde

Kimutatható, hogy Európában a születésszám azokban az országokban alakult kedvezően, amelyek sokat költenek a kisgyermekes szülők családi és munkahelyi kötelezettségének összehangolására. Az anyag készítői 29 európai országra kiterjedő rangsort is készítettek arról, hogy az egyes országokban mennyire kedvező a környezet a gyermekvállaláshoz. Megvizsgálták, hol áll az összehasonlításban Magyarország a család- és gyermektámogatásokat, a bölcsődei ellátást, a családok munkaerő-piaci pozícióját, a családbarát munkáltatókat és a gyermek 3 éves koráig a nők munkavállalási lehetőségeit tekintve. Magyarország az összesített rangsorban 29 ország közül a 24. helyen szerepel. A legtöbb mutató szerinti rangsorban az utolsók között szerepelünk, egyedül a GDP arányában vett család- és gyermektámogatások szintje magas. Ebben a rangsorban a 9. helyen állunk Franciaország, Luxembourg, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság, Finnország, Dánia és Spanyolország után.

Az anyag részletesen ismerteti a Népesedési Kerekasztal 2010-es javaslatait is a születések számának emelésére. A Kerekasztal szerint a gyermekvállalás elmaradása mögött több ok húzódik meg. A gyermekek születésével kiesik az egyik kereső és a több eltartott miatt alacsonyabb és főként távlatosan bizonytalan lesz a jövedelem, ezért gyermekvállalást ösztönző adórendszerre lenne szükség. A gyerekek mellett mindkét szülőnek nehéz munkát vállalnia, de ezt enyhíthetné a rugalmas foglalkoztatási formák (részmunkaidő, távmunka) támogatása. Alapvető ok az is, hogy kevés a bölcsődei hely. Az intézmények túlzsúfoltak, átlagosan 5-10 bölcsődés korú gyermek jut egy bölcsődei férőhelyre. Terjednek ugyanakkor az alternatív formák: 2005-ben 78 családi napközi volt, amelyek száma 2009-re 260-ra emelkedett.

A kerekasztal szerint a lakhatási, közlekedési, oktatási feltételek is hátráltatják a gyermekvállalást, sok esetben negatív a társadalom megítélése azokkal szemben, akik a karrier helyett gyermeket szülnek, és világjelenség az első szülés halogatása, ami végül igen gyakran annak elmaradásával jár.

A vitaanyag szerint a kormány a Népesedési Kerekasztal javaslatait is figyelembe vette az elmúlt két évben. Az egykulcsos adórendszerrel együtt bevezetett családi adókedvezmény hatására 2011-ben mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyermeket nevelnek. Az új Munka Törvénykönyvében több, a gyermekes munkavállalók számára kedvező változtatást vezettek be és közel 8 milliárd forintos pályázati lehetőség van munkahelyi családi napközik létrehozására.

Lakás, autó, szoftver az otthoni munkához

A Népesedési Kerekasztal emellett számos új javaslatot fogalmaz meg. Felvetik, hogy a gyermeket vállaló fiatalok lakás- és autóvásárlását szocpollal segítsék, támogassák, hogy a több generációs családok közel lakhassanak egymáshoz vagy kedvező feltételekkel adnának vidéki, használaton kívüli, önkormányzati tulajdonban lévő telkeket, házakat nekik.

Járulékkedvezménnyel tennék érdekeltté a munkáltatókat a gyermeket nevelő nők részmunkaidős vagy távmunkás foglalkoztatásban. Az anyag olyan szoftverek kifejlesztését is említi, amellyel az otthon dolgozó szülők jelezni tudják, mikor érhetőek el. Felvetik azt is, hogy a kiemelten magas fizetésű családok a családi pótlékukat felajánlhassák a többi gyermekes család támogatására.

Az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állását a gyermek egyéves kora után azzal segítenék, hogy ha az anya például 4 órás munkaidőben dolgozik, akkor 50 százalékos GYES-re, GYED-re legyen jogosult, de az ellátások folyósítási ideje arányosan hosszabbodjon meg.

A fix jövedelemmel rendelkező közalkalmazottak, köztisztviselők és hasonló szolgálati viszonyban állóknak a második és többedik gyermek szülése esetén is a jogszabály szerinti jövedelem képezné a gyermekellátások alapját. (Ma ha az anya legalább fél évet nem dolgozik ténylegesen a gyermekek szülése között, akkor a második és többedik gyermek szülésekor a GYÁS és a GYED alapja a minimálbér kétszerese, a terhesség alatti táppénz alapja pedig a minimálbér. Ez a gyakorlatban havonta százezres nagyságrendű különbséget is jelenthet a magasabb végzettségű nők esetében.)

Lehetővé tenni, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektől mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátásához vagy a háztartási munkát segítő szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni. Az anyag családbarát felsőoktatási intézményeket, rugalmas vizsgarendet, több családi kollégiumi szobát javasol.

A Népesedési Kerekasztal azt is javasolja, hogy a gyermekvállalás a nyugdíjrendszerben is jelentsen előnyt: a családok (szülőpárok) által vállalt és kitaníttatott gyermekek után járó differenciált pontokkal ismernék el "a szülőknek a járulékfizetés melletti költségként jelentkező, a humántőkébe eszközölt befektetéseit".