Kövér jókorát késett

A kormány nevében válaszoló Rétvári államtitkár szerint még Z. Kárpát sem tagadhatja, hogy a kormány több intézkedést is hozott a devizahitelesek megsegítésére: végtörlesztés, árfolyamrögzítés, kilakoltatási moratórium, árfolyamgát. Jelezte, hogy a kormánynak sosem volt célja a lakások elárverezésének tilalma, mivel az nem tett volna jót a hitelfelvevői felelősségvállalásnak - magyarán bárki hitelt vehetne fel a lakására, ha azt garantáltan nem veszítené el. A bank hozzájárulása pedig Z. Kárpát felvetésével szemben nem ahhoz kell, hogy az eszközkezelő megvehesse a lakást, hanem a bank dönthet arról, hogy az eszközkezelőtől vagy a piacról kap több pénzt az ingatlanért. Ez pedig végső soron a hitelfelvevő igényeit szolgálja. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Nehéz megtanítani az embereket az önellátásra, tudtuk meg a kormánypárti öninterpellációból, ami után a vajszívű Balczó házelnök megadta a szót párttársának, Z. Kárpát Dánielnek, aki "mi lesz az utcán" címen tett fel kérdést. De zavargások helyett a devizaadósok kilakoltatásáról beszélt. Olvasatában azok az adósok, akik nem törlesztik adósságukat, így a bank kiteszi őket a lakásból, amely nem is az övék, károsultak. És ezek a károsultak aztán be se költözhetnek az ócsai lakóparkba, mert egyrészt a felüknek se jutna hely, ha egyáltalán elkészült volna a lakópark. Pedig ha valaki utcára kerül, annak kilátástalanná válik a helyzete, mondta Z. Kárpát.

Az új rendben immár minden héten két kormánypárti képviselő interpellálhat, megduplázva ezzel azoknak a felszólalásoknak a számát, melyekről semmilyen körülmények között nem közvetítünk.

Halász államtitkár szerint nagyon fontos a nyelvismeret javítása, a kormány meg is tette a kezdőlépéseket. Az államtitkár szerint amúgy a közoktatásban rendelkezésre álló 1200 tanóra elég lenne a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez. De az elmúltnyolcévben nem kérték számon a tudást, tudta belekeverni a szocialisták kormányzását ebbe a témába is. A nyelvvizsga megszerzésének feltételeit a közoktatáson belül kell biztosítani. A felsőoktatásban pedig nem adtak nyelvvizsga-amnesztiát. Dúró nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen

Balog emberminiszter helyett Halász államtitkár válaszolt, ő pedig általában az elmúltnyolcévben szokta megtalálni az okokat. Így történt most is. Bezzeg a kormány most azon dolgozik, hogy jól működő struktúra épüljön ki, a kormány cselekedetei központjában pedig maga a beteg áll. "Ne a jelenlegi kormányon akarja számon kérni a szocialista kormányok munkáját" - folytatta az elmúltnyolcévezést. A gyermekbénulás áldozatai pedig többségükben nem is szorulnak célzott rehabilitációra, állította. "Gratulálok az elmúltnyolcévezéshez, beszéltem is a kollégákkal, hogy ha nem elmúltnyolcévezik, biztos nem fogom elfogadni a választ" - viccelődött Garai, aki végül az elmúltnyolcévezés ellenére se fogadta el a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

Az első ember, aki már az emberminisztertől kérdezhet, a szocialista Garay István Levente, aki egyből egy idézhetetlenül hosszú, 26 szavas kérdést tett fel arról, hogy a kormány mit tervez tenni a gyermekbénulás 5-7 ezer magyarországi túlélőjével. Ők ugyanis az egészségügyi struktúraátalakítás vesztesei. Közben kitérőként népirtással vádolta a kormányt, de ezt nem fejtette ki bővebben. Inkább azt kérdezte, hogy megteremtik-e a gyermekbénulás túlélőinek a szükséges kórházi ápolás feltételeit.

következik, ezért szünetet tartunk.

A válaszoló Halász János az elmúltnyolcév utáni második kedvenc mantrájával válaszolt Osztolykán Ágnesnek: az LMP-t az SZDSZ utódpártjának nevezte. Szerinte ugyanis Osztolykán "riogat, mint SZDSZ-es elődeik tették". Osztolykán felvetéseire adott válasz helyett arról beszélt, hogy húszezer külföldi diák tanul Magyarországon, a magyar diákokat meg arra biztatta, hogy menjenek külföldre tanulni. "Azt kívánom nekik, hogy külföldi tanulmányaik során korszerű ismereteket szerezzenek, és nemzetközi kapcsolatrendszert kiépítve, használható nyelvtudás birtokában térjenek vissza Magyarországra" - mondta. Osztolykán nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Az elempés Osztolykán Ágnes mindezek után a perspektíva nélküli fiatalok ügyében interpellál. "Nem egészen két hete elballagott az első, Hoffmann Rózsa államtitkárságának áldozatául esett évfolyam" - kezdte felszólalását. Mint mondta, harminc százalékkal csökkent a továbbtanulók száma, mert nem tudják megfizetni a bevezetett tandíjat. A Diákhitel 2 pedig fenntarthatatlanná tenné a költségvetést, mondta. Majd megkérte a levezető Balczó Zoltán házalelnököt, hogy fegyelmezze meg a fideszes bekiabálókat, mert nem tud koncentrálni a leírt szöveg felolvasására. Kifogásolta a röghöz kötést is, majd az ország "migrációs potenciáljáról" beszélt, ami magas, és tovább nő. "Hol vannak a pozitív ösztönző lépések, hogy ezek a fiatalok itthon maradjanak?" - kérdezte.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormány nevében Halász János államtitkár válaszolt. Ő inkább a tényt emelte ki, hogy a Széll Kálmán Terv egyáltalán foglalkozik a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával. Szerinte a program szétválaszthatatlanul érinti a roma és nem roma szegényeket is. "Nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy míg a cigányság részaránya a népességben 7 százalék, ennek a hét százaléknak a hetven százaléka él mélyszegénységben" - emelt ki egy fontos tényt. "Minden gyermek számít, de a legnagyobb segítség azoknak kell, akik a legnyomorúságosabb helyzetben élnek" - mondta, hozzátéve, hogy a mélyszegénységben élő gyerekek között a romák még külön is hátrányt szenvednek, ezért szorulnak külön támogatásra is. Sneider nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Miért különbözteti meg hátrányosan a szegénységben élő magyar embereket a kormány?" - hozta a parlament elé aktuális kedvenc témáját Sneider "Roy" Tamás, a szociális bizottság elnöke, volt egri szkinhedvezér. "A Széll Kálmán Terv 2.0 brutális megszorítást jelent" - kezdte ismerős gondolattal a felszólalást, amit azzal folytatott, hogy hárommillió magyar él szegénységben, 1,2 millió mélyszegénységben. A mélyszegénységben élők fele roma. Sneider azt kifogásolja, hogy a hatszázezer, mélyszegénységben élő romának ösztöndíjprogramokat indít, míg a magyarokat kizárja a programokból. "Miként bánik a kormány a szegénységben élők azon részével, akiket, lévén nem cigány származásúak, romaként nem támogat" - tette fel a furán megfogalmazott kérdést.

"Talán elkerülte képviselő úr figyelmét az EU gazdasági prognózisa" - kezdte válaszát Cséfalvay gazdasági államtitkár. A prognózis szerint ugyanis idén és jövőre is 3 százalék alatti lesz a költségvetés hiánya, amire nem volt példa az elmúltnyolcévben. És az államadósság is csökkenni fog. "Kinek is van itt dilettáns, kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája? Nem szeretek jelzőket osztogatni, de erre kényszerített" - mondta, majd elmúltnyolcévezett. "Sokkal szerencsésebb lenne, ha elolvasnák az EB tavaszi prognózisát, és bocsánatot kérnének a magyar néptől" - mondta. A lakossági állampapírokra meg azért van szükség, hogy az adósság ne külföldi, hanem magyar kézben legyen, mert a magyar befektető kevésbé érzékenyen reagál a külpiaci sokkokra.

Boldvai nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A szocialista Boldvai László nyitotta az interpellációk sorát "valóban a lakossági állampapírok oldanák meg a költségvetés bajait?" című kérdésével. Értékelése szerint a kormány "dilettáns gazdaságpolitikája" miatt egyre nagyobb bajban van a költségvetés, kiemelkedő a csődkockázat, magas az állampapírhozam. A költségvetés stabilizálásához alapvető átalakításokra és befektetői bizalomra volna szükség, de a kormány inkább elkendőz és figyelmet terel. Újabb adókat vezet be, pénzbehajtási céllal megemelte a pénzbüntetések mértékét. És most lakossági állampapírt vezetne be, de azt a lakosság úgyse fogja megvenni, mert már nem hisz a kormánynak, és pénze se maradt, vélte. Matolcsy alkalmatlan, mikor mond le, zárta felszólalását.

A jobbikos Z. Kárpát pedig azt kifogásolta, hogy az új adó bevezetéséről kedd hajnali kettőtől fél hétig vitatkozhatnak. Szerinte ennek az az oka, hogy a kormány újra lefeküdt Brüsszelnek, és ezt próbálják eltitkolni. Az adót a kisemberek fizetik majd meg, vélekedett, ezt pedig a politikusok nem szokták szeretni. Beszélt még a Bokros-csomagról is, de sem ő, sem Vágó, sem az utolsóként felszólaló szocialista Tóbiás József nem győzte meg a kormánytöbbséget, amely elfogadta az időkeretre vonatkozó javaslatot. Rogán jövendőbeli Fidesz-frakcióvezető szerint például frakciója a médiatörvény vitájában nem is kívánja kihasználni időkeretét, ezért már hajnali kettő előtt elkezdődhet a vita.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A mobiladó megvitatására szánt 4 óra 20 percet pedig az elempés Vágó Gábor kifogásolta. Bár az LMP-nek jutó harmincperces időkeret hatvan forintba is kerülne az új adó szerint, a kérdések megvitatására több idő kéne, hiszen fontos adatvédelmi kérdéseket is érint a törvény. De szerinte az is furcsa, hogy a mobiladóból várt bevétel majdnem akkora, amennyi pénzt az új állami mobilcég kiépítésére szánnak.

A napirendi vitában Novák Előd elképesztőnek tartotta, hogy az új médiatörvény megvitatására alig hagyott időt a kormánypárti napirendi javaslat, pedig az túlmegy az Alkotmánybíróság által eszközölt változások kodifikálásán. De ehelyett inkább arról beszélt, hogy a Jobbik túl keveset beszélhet a médiában. Ennek ellenére a képviselők elfogadták a hatórás időkeretet a vitára.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormánytöbbség támogatta a napirend kiegészítését, így a kormány javaslatára már ma tárgyalhatnak a mobiladó bevezetéséről és a médaitörvény módosításáról is. Ez utóbbi az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően lazítana a törvény szabályozásán, bár törölné azt a passzust is, amely megtiltotta a közszereplőknek nyilatkozatuk visszavonását. A terv szerint a médiatörvény módosításáról közvetlenül a szavazások után, a tervek szerint este nyolctól hajnali kettőig vitázhatnak, míg a mobiladóról hajnali kettőtől fél hétig, hogy aztán kedden délelőtt tízkor már a részletes vitáját is lefolytassák.

A mobiladót még a héten elfogadhatják, péntekre rendkívüli ülést hívtak össze, melynek két napirendi pontja a mobiladó és a médiatörvény megszavazása.

Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter nagyon örül, hogy Tiffán felszólalása elhangzott, mert a becsületes ormánsági emberek sokat szenvedtek amiatt, hogy eddig nem kaptak pénzt. Az Ős-Dráva Programba "bekerültek az emberek gondolatai is", tudtuk meg.

Tiffán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka az eddigieknél békésebb témát választott, az Ős-Dráva Programról beszél, amely 45 ezer hektárt érint, elsősorban az ország egyik legdepriváltabb részén, az Ormánságban. Itt a program az ormánsági táj helyreállításával megteremti az ökoturizmus lehetőségét, amely fellendülést hozhat az elmaradott térségben. A tájgazdálkodás pedig sokaknak új munkahelyet teremt. Minderre 25 milliárd forint jut, elsősorban EU-s forrásokból. És elindítják a herbálprogramot is, ami Tiffán szerint az önfenntartás alapja lehet. Ezután részletesen ismertette az új vízgazdálkodási programot, és hogy milyen irodán hányan dolgoznak. Volt még szó "tiszta szemű, becsületes ormánsági emberekről" is, akiken a második Orbán-kormány végre "tökéletes szív-agy harmóniában" segít.

Vonának is Rétvári államtitkár válaszolt. "Ön két dolgot hozott fel kritikaként, a hatalom bebetonozását és a 2014-es választásokon való győzelemre törekvést. Ez utóbbit elismerjük" - mondta Rétvári, aki szerint minden pártnak a győzelemre törekvés lehet és kell legyen a célja. Az MSZP kétharmados ábrándjaira hivatkozva utasította vissza, hogy a Fideszt bebetonozták volna a hatalomba. Ezután arról beszélt, hogy energikus fellépés csak a kormány részéről látszik, ez indokolja a gyors jogalkotást is, amiért a héten akár négy parlamenti ülés is lehet. A cél pedig a szuverenitás visszaszerzése és a kiszolgáltatottság csökkentése. Ennek volt része a végtörlesztés is. És még a nyugdíjak értékét is megőrizték. Nemzeti tragédiát a Jobbik romaellenes politikája okozhatott volna, zárta felszólalását.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Vona a folytatást abban látja, hogy még mindig "ki vagyunk szolgáltatva a bankoknak, a multiknak és az Európai Uniónak", melynek amúgy gyarmata vagyunk. Ezután a külföldi tanácsadókról beszélt, hogy az MSZP-nek Obama tanácsadói segítenek, a Fidesznek pedig izraeli tanácsadók. Majd a korrupcióról beszélt, melynek apropóján Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közbeszerzéseit vizsgáltatná ki. Innen dinamikusan a megszorításokhoz jutott el. "Görögország sorsára fog jutni Magyarország" - vélte Vona, aki történelmi tragédiától tart. Újra az államadósság újratárgyalását és az Európai Unióból való kilépést javasolta.

Ha egy mondatban kellene mérleget vonnia, akkor azt mondaná, hogy a kormány hatalma bebetonozásán dolgozott, most meg választási kampányba kezd, nyitotta felszólalását Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint Orbán hatalomra kerülésekor az volt a kérdés, hogy az elmúlt húsz év lezárása vagy folytatása következik. "Kommunikációsan" úgy tűnt, mintha az első verziót választotta volna a kormány. "De a valóság ennél egyértelműbb. Önök nem befejezték az elmúlt húsz évet, hanem folytatták azt" - mondta Vona.

Az államtitkár szerint a Fidesz világa a munka világa, ezt bizonyítja a szentendrei példa is, ahol közmunkát adnak a munkanélkülieknek, és radikálisan megemelték a minimálbéreket is. Szerinte kész szerencse, hogy egy olyan pártszövetség kapott felhatalmazást a kormányzásra, amelynek van belső morális tartása, amit annak szolgálatába állíti, hogy megtartsa a jogrendet.

"Először is, a műfajjal kapcsolatban, ahhoz, hogy a kormánypárti politikusokkal szemben bármilyen kritikát megfogalmazhasson, helyi ügyeket kellett keresnie" - vágott vissza a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár Tóbiásnak. Egerben például nem egy kormánypárti politikus, hanem egy önkormányzati cég vezetője mondta a kifogásolt mondatokat. "Önök másról akarnak kommunikálni, mint amiről az ügy szól" - mondta. Szerinte a szocialisták a demokrácia őrének a szerepében akarnak tetszelegni. Utána arról beszélt, hogy Tóbiás ne a parlamentben akarjon határozatot hozatni a szigetvári iskolaigazgatóról, bár ilyesmiről szó sem volt.

Tóbiás szerint a Fidesz útja a "megvan a hatalmunk hozzá" logikáján alapul. Ezt bizonyítja a harmadik, szentendrei példa, ahol a közmunkások nem kapták meg rendes bérüket. "Ezek az emberek nem részei mindannak, amit az alaptörvényben fogalmaztak meg: valljuk az elesettek megsegítését". Tóbiás szerint most a Fidesz világa jött el, ahol a kiszolgáltatottakon statuálnak példát, míg az erővel szemben megalkusznak.

"Eger, Szigetszentmiklós, Szentendre. Három város, három ügy" - kezdte felszólalását a szocialista Tóbiás József, aki szerint a három ügy "mint csepben a tenger" mutatja meg, milyen a Fidesz világa. Az egri példa - Székhelyi József kitiltásának ügye - szerinte azt mutatja, hogy leomlott a fal a jobb- és a szélsőjobboldal között. Szigetszentmiklóson az iskolaigazgató kinevezése mutatja, hogy a Fideszt nem érdekli a nép véleménye.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A felszólalásra Halász János válaszolhatott elmúltnyolcévezéssel, hiszen szerinte a szocialista kormányok tehettek arról, hogy az Orbán-kormány első évében 9 százalékkal kevesebb gyerek született, mint előtte. Azóta viszont beindult a bébiboom, amit a kormány családbarát intézkedéseinek tud be. A családi kedvezménynek és a gyes-gyednek, amiről már az előbb is beszélt.

De aztán jött a kormány, amely bevezette a családi adózást, és Pálffy szerint ezzel fordulatot hozott a demográfiai helyzetben. Ezután felháborodott azon, hogy egy sajtóbeszámoló "két minisztérium is szaporítaná a magyart" címen számolt be a kormány terveiről, mert a nemzetgazdasági minisztérium mellett a Nefmi is saját demográfiai tervet készített. "Miért baj az, ha két minisztériumban is tervek készülnek" - kérdezte. "Nem negatív kommentekre, hanem értelmes javaslatra várunk. Nem szaporítom a nyulakat és a szót sem, köszönöm figyelmüket" - zárt.

Pálffy: A kereszténydemokrata vezérszónok, Pálffy István rossz hírekkel kezdte felszólalását. "Két éve sincs, hogy arról beszéltünk itt a parlamentben, hogy tízmillió alá csökkenhet az ország lélekszáma. Azóta további ötvenezerrel csökkent" - mondta Pálffy, aki szerint viszont tavaly júliusban "megállt ez a trend, a születések száma lassan, de biztosan növekszik". Igaz, télen stagnált, de január-februárban 3,3 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Igaz, a gyerekszám még így is alatta marad "a vártnak, a vágyottnak". De előrelépés a 2010-es mélyponthoz képest, amikor az emberek "kiábrándultak a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok megszorításai miatt".