Elbukhat a Fideszen az oligarchabizottság

Kedden benyújtotta a parlamentnek a Jobbik azt az indítványt, amely arra tesz javaslatot, hogy alakuljon meg a kormány mögött álló cégbirodalom állami megbízásaival foglalkozó vizsgálóbizottság. A Vona Gábor pártelnök által jegyzett javaslatot összesen 82-en írták alá, köztük 42 jobbikos, 23 MSZP-s, 14 LMP-s és 3 független (Molnár Oszkár, Ivády Gábor, Endrésik Zsolt) parlamenti képviselő.

A Jobbik javaslata szerint a bizottság szeptemberig tenné le a javaslatát a parlament asztalára. A testület összesen tíz tagból állna: négy fideszes, egy KDNP-s, két MSZP-s, két jobbikos és 1 LMP-s tagból. A bizottság elnökét a Jobbik, két alelnökét az Fidesz és az MSZP adná a tervek szerint.

Vona múlt kedden jelentette be, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a Fidesz-kormány mögött álló cégbirodalom, többek között a Közgép állami megrendelései miatt. Egy nappal Vona bejelentése előtt Karácsony Gergely LMP-s képviselő a parlamentben a Közgépre és Simicska Lajosra utalva az oligarchákról kérdezte Orbán Viktort. A Jobbik kezdeményezéséhez csatlakozott az LMP és az MSZP is.

Az Országgyűlésről szóló törvényt áprilisban fogadták el, ez tartalmazza többek között a vizsgálóbizottságok felállítására vonatkozó szabályokat is. Eszerint a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde (vagyis 78 képviselő) indítványozza, illetve ha több feltétel teljesül. Ilyen feltétel a jogszabály szerint, ha az adott ügyet nem lehet a parlamentben interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel tisztázni. Nem hozható létre vizsgálóbizottság olyan ügyben sem, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, illetve, ha már az ügyben büntetőeljárás folyik.

A parlamenti törvény eredeti, zárószavazás előtti egységes verziójában a feltételeket támasztó félmondat még nem szerepelt, az Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosítójával került a szövegbe. A módosító javaslat szűkszavú indoklása kodifikációs és nyelvtani pontosításra hivatkozott. Gulyást egyelőre nem sikerült elérnünk.

A 78 aláírás így önmagában nem biztos, hogy elegendő lesz a vizsgálóbizottság felállításához. Erre utal, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az Indexnek azt mondta: Magyarországnak nem érdeke, hogy hajtóvadászatot indítsanak magyar cégek ellen. Lázár hozzátette: ha a Jobbik képviselői tudnak gyanús esetről, akkor tegyenek feljelentést. Ellenzéki és kormánypárti képviselők is azt mondták az Indexnek: a Fidesz valószínűleg úgy tudja megakadályozni a testület felállítását, hogy a parlamentben leszavazza az erről szóló javaslatot. Ők ugyanis úgy értelmezték a jogszabályt, hogy a testület felállítását jóvá kell hagynia a parlamentnek is.

Az ügyben kedd délelőtt megkerestük az Országgyűlés sajtóosztályát is. Többek között arra voltunk kiváncsiak, hogy a 78 aláírással automatikusan felállhat-e a testület, vagy pedig a parlamentnek szavaznia kell-e a kérdésben. A sajtóosztály arra hivatkozva, hogy egy új törvény értelmezéséről van szó, egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.

A jelenlegi parlamenti ciklusban eddig öt vizsgálóbizottság alakult, ezek többsége az előző, MSZP-SZDSZ kormányok tevékenységét vizsgálják. Ilyen például a Volánbusz 2003-as reorganizációs programjáról, a Malév és a Budapest Airport előző kormányok idején történt privatizációját, a MÁV előző kormányok idején történt tevékenységét, a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság. Az ötödik bizottság a kolontári vörösiszap katasztrófát vizsgálja, ezt a Jobbik kezdeményezte, de minden parlamenti párt támogatta a létrehozását.

A vizsgálóbizottságok az elmúlt ciklusokban komolyabb eredményeket nem tudtak felmutatni. A legnagyobb érdeklődés azokat a vizsgálóbizottságokat kísérte, amelyek Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc vagyoni helyzetével foglalkoztak. Orbán vagyonosodást vizsgáló bizottság létrehozását MSZP és SZDSZ képviselői 2005-ben kezdeményezték, miután az Élet és Irodalom című hetilap arról írt, hogy Orbán kormányfőként üzleti tanácsokat adott állami területek megszerzésére egy felesége résztulajdonában levő tokaji cég taggyűlésein. Az akkor ellenzéki, fideszes képviselők az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgálták, a bizottságot  Szijjártó Péter vezette.