A hangulatkeltésnek koszos a lába

Elsőként Koszorus László, Csizi Péter és Ékes József fideszes képviselők javaslatára a költségvetést módosították. Ennek oka, hogy az EU döntése alapján Magyarországra hozzák a CERN részecskekutató informatikai adatközpontját. A módosítás értelmében a Wigner Adatközpont finanszírozására az államháztartásért felelős miniszter egyetértése nélkül is vállalható kötelezettség.

Pintér Sándor az Állami Számvevőszék ajánlására hivatkozva javasolta a forrásmegosztás módosítását, illetve pontosította az idegenforgalmi adó és az ahhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás leosztásának szabályait.

A módosítás után a működési hiánnyal megegyező összeget a normatív hozzájárulások arányában kell elosztani, az ezen felüli bevételek 40 százalékát a népesség, 15 százalékát a belterületi terület, 15 százalékát a népesség és a belterületi terület hányadosa, 15 százalékát pedig az önkormányzatok tulajdonában levő félkomfortos és komfort nélküli szükséglakások alapterületének arányában, 15 százalékát pedig a 2005. végén az önkormányzatok területén levő "iparosított technológiával épült lakások", magyarán a panelek darabszámának arányában kell leosztani. Az arányok aztán évente két százalékpontot tolódnak a népességarányú elosztás irányába a lakásalapú leosztás rovására.

Hogy ez mennyiben tér el az eddigi forrásmegosztástól, arra sajnos nem sikerült rájönnünk. A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis szó szerint ugyanez.

A hatályos szabályozás szerint a bíróságok megváltoztathatják a kisajátításokról szóló közigazgatási határozatokat. A kereszténydemokrata Tarnai Richárd ezen annyiban változtatna, hogy bizonyos esetben a bíróság nem változtathatná meg, csak megsemmisíthetné a közigazgatási határozatot, új eljárásra kötelezve a hatóságot. Ez a speciális eset az volna, ha a hatóság jogszabálysértő módon arra hivatkozva utasítaná el a kisajátítást, hogy annak az adott eljárásban nincs helye.

Mivel Tarnai a javaslatot még tavaly októberben nyújtotta be, a szövegben saját javaslatára 2011. évi törvényként hivatkozik, ezt most módosító indítványokkal kellett megváltoztatni. A törvényt a jövő héten fogadhatják el.

Újabb emléknappal gazdagodott a naptár. A médiatörvény ügyében is aktív fideszes képviselő, Menczer Erzsébet javaslatára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékezhetünk minden év november 25-én. De nem mindegyikükre. Az emberi jogi bizottság a nemzeti összetartozás bizottságának támogatásával benyújtott javaslata szerint a koholt vádak alapján száműzöttek közül az 5-25 évre ítéltekre emlékezik csak a nap. Igaz, az eredeti javaslat csak a 8-12 évre száműzöttekre emlékezett volna.

Az emléknapon az emberi jogi bizottság javaslatára a hazájukért életüket adók mellett azokról is megemlékezünk, akik magyarságukért, származásuk miatt, politikai vagy vallási meggyőződésükért áldozták az életüket. A Demokratikus Koalíció képviselői a javaslat ellen szavaztak.

Navracsics Tibor és Rogán Antal javaslatára egymilliárd forinttal növelték volna a fővárosi, megyei kormányhivatalok költségvetési támogatását, és még személyi juttatásokra is adtak volna a hivataloknak plusz hatszázmillió forintot. A kereszténydemokrata Tarnai Richárd szerint Rogán és Navracsics alultervezték a szabálysértési feladatok ellátásához kiutalandó pluszforrást, ezért most elfogadott módosító javaslatára a költségvetési támogatást 1,29 milliárd forinttal emelhetik meg, a személyi juttatásokra plusz 723,5 milliót, dologi kiadásokra plusz 367,5 milliót adnának, azaz a költségvetés kiadási oldalát ~2,4 milliárddal növelhetik.

Matolcsy György törvényjavaslata alapján lehetővé tennék, hogy a szakképző iskolákban a 9. évfolyamtól a tanulókkal tanulószerződést köthessenek és a gyakorlati képzés egy részét az iskolai tanműhelyen kívül, valódi cégeknél végezzék.

Matolcsy eredeti javaslata a képzési idő harminchárom százalékában korlátozta volna a közismereti tárgyak oktatását, ezt hétfőn Pokorni Zoltán támogatott indítványával megváltoztathattják. A Fidesz oktatáspolitikusának javaslatára az idő legalább harminchárom százalékát kéne közismereti tárgyak oktatására fordítani. Ezt egyébként az MSZP és az LMP is javasolta. Matolcsy György az oktatási és a foglalkoztatási bizottság támogatása ellenére sem értett egyet a javaslattal, de a parlament végül egyhangúlag elfogadta.

Pokorni azon javaslatát, hogy a tanítási idő másik 33 százalékában pályaorientációt tartsanak, már csak tíz fideszes képviselő és az ellenzék támogatta, a kormánypárti frakció többsége azonban Matolcsy mellé állt. A frakció Pokorni harmadik, a bizottságok támogatását elnyerő, de a miniszternek nem tetsző módosítását is elutasította.

Elfogadott módosító indítványok hiányában már hétfőn megszavazták az új köztársasági elnök, Áder János helyére az Európai Parlamentbe készülő Bánki Erik törvénymódosítását. Bánki a 18 éven aluli sportolók szerződtetésének szabályait módosította a fiatal sportolók érdekében. Így a fiatalkorú sportolóval csak törvényes képviselőjével együtt lehet szerződést kötni, az ügyletekből az ügynököket kizárják.

Emellett lehetővé tették, hogy a több bajnoki osztályban indulási joggal rendelkező sportvállalkozások az alacsonyabb osztályban való indulás jogát átruházhassák más sportszervezetekre.

Bár a módosítások nem túl nagy horderejűek és alapvetően pozitívak, meglepetésre a törvényjavaslat vitája csúnyán eldurvult. Ennek során köcsögözte le az előterjesztő jövendőbeli europarlamenter Bánki a jobbikos Novák Elődöt.

A sporttörvényhez hasonlóan támogatott módosító indítványok hiányában fogadták el már hétfőn a fideszes Koszorús László törvényjavaslatát, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk lex Nemzeti Konzultációnak. Ezzel a módosítással tették utólag jogszerűvé a Nemzeti Konzultációs kérdőívek az akkor még létező adatvédelmi ombudsman által tavaly kifogásolt gyakorlatát.

Az ombudsman azt kifogásolta, hogy a kormány által kiküldött kérdőívekről pontosan beazonosítható volt a válaszadók személye. Hogy ez így maradhasson, Koszorús javaslatára a kérdőíveket feldolgozó Miniszterelnökség a jövőben - és visszamenőleg - jogosult a személyes és lakcímadatok kikérésére és kezelésére.

Ahogy a sporttörvény vitája, úgy ezé is komolyan eldurvult. Ugyan senki sem köcsögözött le senkit, de az ülést levezető Lezsák házalelnök úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok és a lakcímnyilvántartás témájához egyáltalán nem illik a híres listázó, Kubatov Gábor nevének emlegetése, ezért megvonta a szót és kizárta az ülésről a Kubatovot emlegető - és aznap egyszer már leköcsögözött - Novák Elődöt.

A már lemondott nemzetierőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós egyik utolsó törvényjavaslata alapján központosították a levéltári rendszert, egyben államosították a kommunista rendszer társadalmi szervezeteinek tagnyilvántartását is.

A levéltárak központosítása remek apropót adott a kormánytöbbségnek a volt rezsimhez köthető szervezetek levéltári anyagainak államosítására is, mivel a központosítás részeként a magánlevéltárak anyagát is átvehetik. Így a szocialistaközeli Politikatörténeti Intézet levéltári anyagait is államosítják, különös tekintettel a kommunista rezsim olyan emblematikus szervezeteinek levéltári anyagaira, mint az országos nőtanács, az úttörőszövetség vagy az antifasiszták és ellenállók szövetségének iratai.

A szocialisták módosító indítványaikkal ez utóbbit igyekeztek megakadályozni, érvelésük szerint az MSZMP és elődpártja, az MDP iratai már most is az állam tulajdonában vannak, a többi szervezet pedig nem látott el közfeladatot, így irataik nem is köziratok. Azt pedig külön kifogásolják, hogy a törvény alapján a szervezetek tagnyilvántartásait is államosítanák, "amelynek nyilvánvalóan csak a politikai leszámolás vagy megbélyegzés lehet a célja"

A javaslathoz Novák Előd zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, ennek apropóján az új egyházügyi államtitkár, Hölvényi György édesapját ügynöközte. Ezért még párttársa, az ülést vezető Balczó Zoltán is rászólt. Novák indítványa amúgy arról szól, hogy volt háromperhármasok ne lehessenek az állambiztonsági levéltár munkatársai.A javaslatot a kormánytöbbség elutasította.

A törvényhez a kormány is benyújtott egy zárószavazás előtti módosítót, melynek egyik pontja meglepetésre egy teljesen másik törvényt, a kulturális örökség védelméről szólót módosít. Ezt a javaslatot a kormánytöbbség elfogadta, ahogy aztán magát a törvényt is.

Végére ért Navracsics Tibor hányatott sorsú, a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslata is, amiről az eredeti menetrend szerint már a hónap legelején dönthettek volna.

Bár a javaslat nevében a gyermekbarátságról szól, valójában drákói szigorral sújt le a 18 évesnél fiatalabb bűnelkövetőkre. Egy, a halasztások közepette született módosítás alapján emcsak az emberkereskedelem és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, hanem az erős felindulásban elkövetett emberölés, a személyi szabadság megsértése, az emberrablás és a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés is leghamarabb a vádlott 23. életévének betöltése után évül el.

További gyermekbarát intézkedésként a javaslat 250 napi elzárással kiváltható összegben maximálja a fiatalkorúakra kiszabható pénzbüntetés mértékét úgy, hogy egy napi tétel legfeljebb ötvenezer forint lehet. Büntetendővé teszi, ha valaki gyermekkorú személyt öngyilkosságra bír rá.

A javaslatnak persze vannak ténylegesen gyermekbarát részei is, így például a kiskorú védelmében zárt tárgyalás rendelhető el a bíróságon. Ha kiskorút érdekeltként hallgatnak meg egy perben, akkor ügygondnokot kell kirendelni mellé, meghallgatását pedig megfelelő légkörben, számára is érthető módon kell megtartani. A törvényjavaslatot még az MSZP is támogatta, bár néhány részletét Bárándy Gergely szerint "kifejezett kodifikációs hibának" tartják.

Papcsák Ferenc törvényjavaslatáról már két hete szavazhatott volna a parlament, ha nem érkezik hozzá kapcsolt - az előterjesztő által is támogatott - módosító indítvány. Papcsák amúgy azért módosította a hatályos Ptk.-t, mert bár hamarosan teljesen új kódexet alkot a parlament, addig is szeretné bevezettetni annak egyik új jogintézményét.

Ez alapján bármelyik szerződő fél kérhetné egy szerződés érvénytelenségének megállapítását, anélkül, hogy az érvénytelenség következményeit alkalmazni kéne. Ezzel az indoklás szerint lehetőség nyíllik anyagi jogon alapuló perek megindítására.

A rejtélyes cím rejtélyes törvényt takar. A kormány, ki tudja miért, az eddigi kormányzati álláspontot feladva kettéválasztja a közérdekű adatok megismerhetőségének és újrahasznosításának szabályrendszerét, utóbbit némileg korlátozva. Kizárja az újrahasznosítható adatok köréből mindazon adatokat, amelyek a közműsorszolgáltatók kezelésében vannak és szükségesek műsorszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez, vagy könyvtár, levéltár, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, egyetem, iskola, kutatóintézet kezelésében van. Esetleg szerzői jogi vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogi oltalom alatt áll.

Ha valaki talál olyan adatot, amelyik egyik kategóriába sem sorolható be, már-már nyert ügye van. Az eredeti javaslat eleve az adatok használható, lehetőség szerint elektronikus formában történő átadását írják elő - a hivatalnak igyekeznie kell az adatokat a kért formában átadni. Egy támogatott módosító pedig már-már a kor technikai szintjéhez igazítja a javaslatot azzal, hogy a közadatbázishoz való hozzáférés lehetőségét is megteremti, lehetővé téve a közadatokhoz való, folyamatosan frissülő hozzáférést is

A záróvitában Schiffer András azért bírálta a javaslatot, mert az alapján kizárólagosságot lehet biztosítani a közadatok hasznosításában vállalkozásoknak. Ennek ellenére támogatásáról biztosította a törvényt, amit a parlament nagy többséggel, az MSZP és a Demokratikus Koalíció ellenzése mellett meg is szavazott.

A törvényről bővebben itt olvashat.