Két Pató Pál-projekt lett kész 6 év alatt

Népstadion, régi és új Puskás Ferenc stadion, Budapest

Az 1953-ban épült, omladozó Népstadiont 2003-ban Jánosi György sportminiszter még 3 milliárd forintból, utóda, Gyurcsány Ferenc már 75  milliárdból újította volna fel. Ebből nem lett semmi. Idén februárban született döntés arról, hogy a Puskás Ferencről elnevezett stadiont nem, csak a félkész és régóta lezárt felső karéjt bontják le, a létesítmény mellé pedig 30-35 milliárdért 45 ezres, 60 ezresre bővíthető arénát építenek. A régi stadion így a magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki selejtezői alatt még működik, majd atlétikai stadionná átalakítják át. A Puskás Ferenc név majd átszáll az új arénára, a réginek pedig nevet keresnek. Előérzetünk azt súgja, hogy az új Puskás stadiont is érdemes lesz felvenni a Pató Pál-projektbe. Rögzítsük, hogy a mostani ígéretek szerint szeptember-október körül bemutatják a maketteket, a kiviteli tervek 2014-re készülnek el, az aréna építésével pedig 2016-ra készülhetnek el. Hisszük, ha látjuk.

Előrelépés 2006 óta: 10 %

Fürdő Szálló, Esztergom

Egykor Liszt Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos is megszállt az 1842-ben épített esztergomi Fürdő Szállóban, amihez strand, fedett uszoda és gőzfürdő is csatlakozott. A hotelt a kilencvenes évek első felében zárták be, az épület ma is romokban áll.  A város magánbefektetőkben bízott, de az ígéretekből nem lett semmi. Időközben viszont Esztergomban új élményfürdő épült a hotel közelében. Már akkor kérdés volt, hogy ha erre akarja idegenforgalmát alapozni a város, vajon hol szálljanak meg a turisták. A város 2006-ban tudta kisajátítani a területet és megvenni a patinás szállodát. 2007-ben az önkormányzat és az Öresund Holding Vagyonkezelő Kft. közös projektcéget (Regia Civitas Kft.) alapított a szálló hasznosítására. A cég azt vállalta, hogy 2011 tavaszára rekonstruálja az egykori Fürdő Szállót, a fürdőházat és a Szent István strand épületeit. Négyszintes, 240 szobás szállodát álmodtak 300 fős konferenciaközponttal, 345 férőhelyes mélygarázzsal, wellness-létesítménnyel és vendéglátóhelyekkel. A projekt megvalósítását a hírek szerint a környékbeli üzletek tulajdonosai és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hátráltatja, emiatt módosítani kellett a terveket is.

Előrelépés 2006 óta: 10 %

Grassalkovich-kastély, Gödöllő

A mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájaként szolgáló kastélyt 1945 után szociális otthonként és szovjet laktanyájaként használták. Felújítása 1985-ben kezdődött el, de a rendszerváltás után a kastély területének csak 25-30 százalékát hozták rendbe. A többi épület - köztük a lovarda, a márványistálló és a volt kocsiszín, a ser- és pálinkafőzde - és a park azonban szörnyű állapotban volt. A kastély eddigi legjelentősebb felújítása 2010  júliusban fejeződött be. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, 1,6 milliárd forintos beruházásból rekonstruálták a Rudolf- és Gizella-szárnyat és az 52 000 négyzetméteres parkot. Miután 2011 első félévében itt tartották az uniós miniszterek tanácsüléseit, felújították a Lovardát is. A 400-500 embert befogadni képes terem korábban is gyakran szolgált rendezvények, koncertek és kiállítások helyszínéül.

Előrelépés 2006 óta: 80 %

Hotel Rózsadomb (volt SZOT-szálló), Budapest 

A Rózsadombra épült, dunai panorámával rendelkező Hotel Rózsadombról azt hihetné a turista vagy a ma született bárány, hogy sohasem készült el. Pedig a Lukács fürdő fölötti hegyoldalba épült egykori SZOT-szálló 1971-től a nyolcvanas évek végéig működött. Ekkor fel akarták újítani, de csak a szerkezet visszabontásáig jutottak el. A már 1992-ben egymilliárd forintra értékelt épület évekig üresen állt. Tulajdonosa, a Hunguest és a Globex 1997-ben háromszáz szobás luxusszállót akart csinálni belőle, de csak a bontásig jutottak, miután a Globex csődbe ment. A szálló iránt később egy gibraltári offshore cég és az elrabolt Farkas Helga édesapja is érdeklődött. Végül az a Pro-Hill Kft. vette meg, amely részben Kunos Péternek, az Agrobank börtönviselt egykori vezetőjének a tulajdonában volt. 2007 végén meg is indult az építkezés, ám ez a cég is belebukott a projektbe. A Pro Hill a beruházáshoz a CIB Banktól szerzett hitel, amely jelzálogjoggal terhelte az ingatlant, így az épület 2009 decemberében a CIB Banké lett. A bank egyelőre kivár az értékesítéssel, később nyílt, nemzetközi tenderen akarja az ingatlant és/vagy az azt tulajdonló társaságot értékesíteni.

Előrelépés 2006 óta: 2 %

Közraktárak - CET, Budapest

Évtizedek óta állt a pesti Duna-parton az 1880-as években épült három romos gabonaraktár. 2006-ban azt írtuk, hogy Budapest ugyan nem nyerte el a 2010-es Európa kulturális fővárosa címet, de a kormány a soros uniós elnökség idejére elkészül a fejlesztéssel. Akkor még úgy volt, hogy a Közraktár utca forgalmát a föld alá vezetik, a látogatók pedig sétálóutcán közelítenék meg az új fővárosi kulturális központot. Végül nem ez a terv valósult meg, hanem a budapesti viszonylatban kifejezetten izgalmasnak számító épület, a halformájú CET (Central European Time). Nem is Magyarországon lennénk azonban, ha minden simán ment volna. Miután a fővárosnak nem volt pénze, a konstrukció lényege az volt, hogy a kulturális és kereskedelmi központot egy magáncég, a Porto Investnment építi fel, amely szerződik a bérlőkkel és 25 évig üzemelteti is a központot. Az épületet 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A 2010 tavaszán kezdődött műszaki átadás-átvételi eljárást azonban leállították, a főváros terjedelmes hibalistát tett közzé a beruházásról. A cég ezért a belső beépítéshez már nem is fogott hozzá, az épület jelenleg is üresen áll. A rendkívül bonyolult beruházás körül számos vitapont van, kezdve ott, hogy a beruházó a különleges üveghéjat nem a holland tervező különleges technológiát igénylő drága tervei alapján készítette el, hanem egy magyar tervezővel és kivitelezővel. Vitatottak a Porto szolgáltatási díjai, amelyek a főváros szerint hátrányosak lennének az önkormányzatnak, és érdekes az is, hogy az eredeti ajánlatban szereplő (25 év alatti) 20,2 milliárd forinthoz képest 33,4 milliárd forintra ugrott a Portónak fixen kifizetendő összeg. A vita miatt a Porto nem fizette ki az építkezésben részt vevő alvállalkozókat. A 850 milliós tartozásukat behajtani akaró alválallkozók ezután a főváros előtt tüntettek, hogy ne hátráltassa a projekt befejezését és ne hagyja kárbaveszni a munkájukat.

Előrelépés 2006 óta: 70 %

Széll Kálmán tér, Budapest

Egy fontos dolog történt 2006-os cikkünk óta a Moszkva térrel: átnevezték Széll Kálmán térre. A tér gyakorlatilag 1972, a kettes metró átadása óta néz ki úgy, ahogy most. A tér alapvető problémája, hogy belvárosi jellegéhez képest óriási forgalom halad át rajta. A  tér rendezéséről a nyolcvanas évek vége óta folyik a polémia. hol a parkosítás, hol a kereskedelmi hasznosítás, hol a közlekedés átszervezése kerül előtérbe. Talán emlékeznek arra, amikor 2006-ban Kóka János "választási szerződést" akart kötni a kerületi választópolgárokkal, hogy ha megválasztják, akkor néhány éven belül felújítja a teret, s ha ez mégsem történik meg, akkor ő lemond. Nem lett a kerület képviselője, de gazdasági és közlekedési miniszterként nem törődött a Moszkva térrel. Az elmúlt húsz évben annyi történt, hogy 2006-ban a tér egy kisebb részét újraaszfaltozták, és kitettek néhány dézsás fát a "zöldesítési program" keretében. A nagyot álmodó programok azonban mindig elbuktak, mert a költségeket a főváros mellett három érintett kerületnek (I., II., XII.) kellett volna megosztania egymás között. 2011-ben ötletpályázatot írtak ki, amelyet a Főmterv Zrt. nyert meg. A tervek szerint a 3 milliárd forintra becsült, állami finanszírozású projektben nem építik be  a teret jobban a mostaninál, hanem a tér közepét, elsősorban a közlekedési kapcsolatokat rendezik. A tervek szerint az építkezés első üteme 2013-ban kezdődik és 2014-ben fejeződik be, de azt, hogy mi fér bele a koncepcióból az első ütembe, és lesz-e egyáltalán második ütem, nem tudni.

Előrelépés 2006 óta: 10 %