Két Pató Pál-projekt lett kész 6 év alatt

Párisi Nagy Áruház (Divatcsarnok), Budapest

Az Andrássy úton álló, a századelőn impozáns plázaként működő, szecessziós épületből mindent akartak már csinálni. A Fidesz-kormány 2001-ben e-központtá akarta tenni, Medgyessy Péter idején Guggenheim-múzeumot akartak itt, majd 2-4 milliárdos kerettel a kulturális tárca „valamilyen kulturális célra” akarta volna pályáztatni az épületet. Miután az államnak erre nem volt pénze, 2005-ben az épületet, amelynek főbejárata a világörökség részét képezi, a luxemburgi székhelyű ORCO ingatlancégnek adták el 3 milliárd forintért. A cég 2007-ben 2 milliárdos felújításba kezdett, ami el is készült. Ma egy könyváruház működik benne, és egy elegáns kávézó. Hogy az örömben legyen valami üröm is: a beruházó azt ígérte, hogy helyreállítja az épület tetején lévő jégpályát, de egyelőre még senki sem korcsolyázott az épület tetején.

Előrelépés 2006 óta: Elkészült

A 3-as metró meghosszabbítása, Budapest

Nem fantazmagória, már a VII. ötéves terv végére, azaz 1990-ig meg kellett volna építeni a hármas metró Káposztásmegyerig tartó szakaszát. A rendszerváltás és a kilencvenes évek elejének mélyrepülése után viszont az erőket inkább a négyes metró megépítésére koncentrálták. A 3-as metró meghosszabbítása szólamok szintjén azóta is fel-felmerül. Szerepel például Budapest 2009-ben elfogadott közlekedési fejlesztési tervében, amely 2020-ig tűzött ki feladatokat. Ezt annak idején a Fidesz nem szavazta meg, de a projektet a mostani városvezetés is napirendre vette: a 2014-től kezdődő új uniós finanszírozási ciklusba. A hosszabbítás előtt viszont még volna teendő a meglévő szakasszal: a 3-as metrón járó szerelvények és a pálya állapota sok esetben életveszélyes, több helyen szivárog be a víz az alagútba és esnek le a márványlapok is. Idén májusban ezért a főpolgármester elrendelte a 3-as metró teljes műszaki felülvizsgálatát.

Előrelépés 2006 óta: 2 %

Villamosvonal a Lágymányosi hídon, Budapest

Nagyon távlatos gondolkodásra utal, hogy az 1995-ben átadott Lágymányosi hídon kihagyták a helyet a villamossíneknek. Az 1-es villamosvonal meghosszabbítása azóta gyakran felmerült, bekerült a Podmaniczky tervbe, de a hídon most is csak a sín helye van. Hipp-hopp eltelt 16 év és 2011 szeptemberében aláírták az 1-es és a 3-as villamosvonal fejlesztésének uniós támogatási szerződését. A 41 milliárdos projektben egyrészt meghosszabbítják a pályát az azóta Rákócziról elnevezett hídon a Budafoki úton át a Fehérvári útig, ahol az ott csatlakozni fog a dél-budai villamosokhoz. Teljesen megújítják az 1-es villamos pályáját a Bécsi úti végállomás és a Puskás Ferenc stadion között, ezen a szakaszon egy csavar nem marad meg a mai
infrastruktúrából. A mostani ígéretek szerint a munkák várhatóan 2014-re fejeződnek be, a pénzügyi zárás pedig 2015-re várható. Érdemes lesz odafigyelni.

Előrelépés 2006 óta: 20 %

Ferihegyi gyorsvasút, Budapest

Már 2000-ben ki akarták építeni az vonalat, amely a Nyugati pályaudvarról negyed óra alatt eljuttatja az utasokat a Ferihegyi repülőtérre. A Nyugati pályaudvari indulásról szóló változatot egyesek Demján Sándor nevéhez kötötték, s a WestEnd beruházáshoz kapcsolódhatott volna a fejlesztés. Az ötletet Kóka János vetette fel újra 2007-ben. Az akkori tervek szerint 2010-től a Keletiből indult volna a járat és 40 millárdos beruházással épült volna ki a gyorsvasút a Ferihegy 2-es terminálig. Végül ideiglenes projektként 2007 júliustól megoldották, hogy a Nyugatiból Cegléd felé induló vonatok megálljanak a Ferihegyi Repülőtér 1-es termináljánál, ahol felüljárót, sőt a mozgássérülteknek liftet is kiépítettek. Ez az elmúlt években működő modell volt, de most értelmét veszti, a Malév csődje miatt ugyanis a Budapest Airport bezárja a Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálját. Nemrég újra felmerült, hogy kínaiak bevonásával építenék meg a gyorsvasutat. A probléma azonban az, hogy Ferihegy utasforgalma nem emelkedett, így egy ilyen beruházás nem biztos, hogy megtérülne.

Előrelépés 2006 óta: 20 %

Déli autópálya

Magyarország tranzitország, Budapest pedig nem átjáróház. Az ország közlekedési hálózata centrális elrendezésű, ezért már a kilencvenes évek eleje óta dédelgették a déli autópálya ötletét. A 700 kilométer hosszú  gyorsforgalmi út a déli határok mentén tenné lehetővé az áthaladást Magyarországon Budapest érintése nélkül: Sopron- Szombathely-Zalaegerszeg-Kaposvár-Szekszárd -Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba-Berettyóújfalu-Debrecen-Nyíregyháza vonalon. Az ötlet megvalósításának nem sok esélye volt, már csak azért sem, mert a projektet annak idején zászlajára tűző Co-Nexus hitelből akart építkezni húsz százalék fölötti infláció és magas kamatszint mellett. Később török vállalkozások finanszírozták volna a projektet, de az soha nem nyerte el az állam támogatást, így 2003-ban végleg megszűnt a Co-Nexus által létrehozott Déli Autópálya Rt. Az egykor tervezett út nyomvonalán ma három rövidke szakasz épült ki, lásd következő bejegyzésünket az M9-es autópályáról.

Előrelépés 2006 óta: 0 %