Ángyán: Budai ismerte a háttérkapcsolatokat

„Budai Gyulával ellentétben az én esetemben nem okozott emlékezetkiesést az államtitkári kinevezés” – olvasható Ángyán Józsefnek a Népszabadság birtokába jutott jelentésében, amelyet várhatóan ma hoznak nyilvánosságra. A korábbi vidékfejlesztési államtitkár arra utal, hogy utóda, Budai Gyula az állami földhaszonbérlet-pályázatok első körében még egészen más véleményen volt a pályáztatásról, mint most.

Az első pályázatot a beadási határidő lejárta után 10 órával indokolás nélkül visszavonták, írja Ángyán. Jelentése szerint ezért Budai Gyulával egyeztetést kezdeményeztek. A megbeszélésen rajtuk kívül Fazekas Sándor miniszter és Szabó Csaba miniszteri megbízott vett részt.

"Budai Gyula a döntés általa feltételezett igazi okairól, gazdasági, politikai hátteréről, a személyi és egyéb összefüggésekről beszélt (nevekről és összefüggésekről, amelyek azután a legnagyobb nyertesekkel kapcsolatban – úgy tűnik, megalapozottan – ma sorra fel is merülnek!). A kormánybiztos – velem ellentétben, aki minderről ott értesült – láthatóan igen tájékozott volt a háttérkapcsolatokról... Ezekkel ő szembesítette a minisztert és a miniszteri megbízottat, kilátásba helyezve ezek nyilvánosságra hozását, és mindketten sürgettük a döntés megváltoztatását. (Ennek ismeretében tanulságos mai nyilatkozatait hallgatni.) A miniszter közölte, hogy a döntés nem változtatható, majd az új pályázat előkészítését és lebonyolítását tőlem elvonva, azzal – a továbbiakban miniszteri biztosi felhatalmazással – egy személyben és teljes jogkörrel Szabó Csabát bízta meg" - írja Ángyán.

A Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt, szempontrendszerében a helyi gazdákkal előzetesen egyeztetett első pályázatot korábban visszavonták, majd az új kiírás után a földek felét három pályázó vihette el, közöttük olyan, aki sosem gazdálkodott korábban. A jelentés szerint "a 100 hektár alatti állami földbérleti lehetőségekhez jutott nyertesek között is találunk gyanús, a helyiek számára megmagyarázhatatlan, vagy inkább – az ő értelmezésük szerint – a »beavatkozó egyenirányítás« alapos gyanúját keltő... eseteket".

A volt államtitkár már többször beszélt arról, hogy az állam által bérbe adott földeken sok esetben – szemben a meghirdetett céllal - az adott településtől távol lakó nagygazdák és nagyüzemek nyernek, a helyi gazdálkodóknak pedig semmi sem jut, bizonyos esetekben pedig 1000 hektár is koncentrálódik bizonyos családok, cégek, érdekkörök kezében.

Budai Gyula május 22-én úgy nyilatkozott: politikai hecckampányt indítottak a magyar vidék, a magyar gazdák ellen a baloldali sajtóban. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára akkor végiglátogatta a térség nyertes gazdáit a Mezőségben. Azt mondta: szemmel látható, hogy ezek az emberek a mezőgazdaságból élnek, gazdálkodnak.

Egy gazdafórumon elmondta, 2011-ben precedensértékű döntés született a Legfelsőbb Bíróság végzésével abban az ügyben, amely mintegy 4-5 ezer hektárnyi, döntően termőföld haszonbérletét érintette a dél-borsodi területen. A bíróság ugyanis semmisnek nyilvánította az állam számára előnytelen, a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben létrejött földbérleti szerződést. Minden ügyben megindították az eljárást, s ezzel párhuzamosan az a döntés született, hogy arra a területre, amely visszakerült a nemzeti park kezelésébe, a magyar államhoz, haszonbérleti pályázatot kell(ett) kiírni az itt élő emberekkel egyeztetve, a lehető legjobb megoldást keresve ebben a kérdésben - tette hozzá. Mint mondta, az "első perctől kezdve" - ebben a feladatban - együtt dolgozott Ángyán Józseffel, aki elődje volt a tárcánál.

Budai azt is elmondta, hogy a pályázatnak feltételei voltak, húsz kilométeren belül, azaz helyben lakó, 1200 hektártól nem nagyobb területen gazdálkodó, és állattartó, vagy állattartást vállaló pályázhatott ezekre a földekre.