Nem kellett a vörös por elleni találmány

Megzabolázták a Mal Zrt.-t, a kolontári térségében a jövőben már nem kell komolyabb ökológiai kockázattal számolni – jelentette be Bakondi György, a Mal Zrt. élére kinevezetett katasztrófavédelmi főigazgató, amikor tavaly nyáron véget ért az ajkai timföldgyár állami felügyelete. Bakondi a vörösiszap-katasztrófát követő sikersztori részeként említette a Mal-nál levezényelt technológiaváltást is.

Az elmúlt hónapokban iszapömlés veszélye valóban nem fenyegette a Kolontár térségét, viszont egyre többször borította be vörös porfelhő a falut, sőt a Balaton-felvidék egy részét is. A nagy kiterjedésű mérgező porviharok azután jelentkeztek, hogy a Mal áttért a száraz timföldgyártási technológiára. A hetven éven át használt folyékony iszapos termelési módszer leállítását 2011 márciusában rendelték el, azóta a gyár mellékterméke könnyen száradó, „földnedves” formában került a tározókba.

Az extrém magas szállópor-koncentrációt okozó vörös por május végén tűnt fel a hatóságoknak: a Veszprémi Bányakapitányság ultimátumot intézett a Mal Zrt.-hez, és mindössze öt napot adott a vörösiszap-tározók kiporzásának megszüntetésére. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség továbbment, és megtiltotta a vörösiszap-tározók működtetését. Érdekes fejlemény, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda bejelentése szerint környezetkárosítás gyanújával még nyomozás is indult a sivatagi viharokra emlékeztető porfelhők miatt.

Az állam által kikényszerített száraztechnológiás átállásra tavaly 550 millió forintot költött a Mal, míg az államnak közben összesen 22 milliárd forintjába kerültek a 2010-es vörösiszap-katasztrófa helyreállítási műveletei. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján idén márciusban közzétett összesítés szerint a katasztrófavédelem, a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium, a rendőrség és az önkormányzatok kasszájából fizették a költségeket, amelynek legnagyobb tételét, 17,3 milliárd forintot a kármentesítési feladatokat végző Mecsekérc Zrt.-nek fizették ki.

Az óriási költségvetés ellenére azonban sem az állam, sem a Mal nem költött olyan technológiákra, amelyek hosszabb távon képesek elhárítani az Ajkán folyó timföldgyártás mellékhatásait. Az Index információi szerint a kolontári katasztrófa óta eltelt másfél évben több cég is kopogtatott az illetékesek ajtaján olyan találmányokat kínálva, amelyek bevethetők a vörösiszap vagy a por ellen. Számos tárgyalás zajlott, de egyetlen üzlet sem köttetett.

Úgy tudjuk, a Mal menedzsmentjének és a cég állami felügyelőinek is tudomása volt arról a találmányról, amit Kalmár-Nagy Imre fejlesztett ki. Az eljárás lényege, hogy egy hatkomponensű adalékanyaggal semlegesíti, és újrahasznosítható termékké változtatja a vörösiszapot.

A feltalálót képviselő vállalkozás, a Cégmentő Kft. szerint az adalékanyagok az elegyítés után megszilárdítják, és könnyen szállíthatóvá teszik a vörösiszapot. A keletkező anyag nem káros a természetre, így nagy mennyiségben, akár útépítéseknél is hasznosítható. A találmányt – a cég állítása szerint – az elöntött területeken is be lehetett volna vetni, ami hatalmas földmunka- és szállítási költséget takarított volna meg az államnak. A cégvezető, Mátyás István azzal ajánlotta a találmányt, hogy a helyszínen semlegesített vörösiszapos terület néhány centiméter termőréteggel letakarva ismét alkalmassá tehető mezőgazdasági tevékenységre. A technológiák áráról pontos összeget nehéz mondani, a szakértő úgy fogalmazott, hogy biztosan drágább megoldásról van szó, mint a zagytárolás, ugyanakkor a világszerte ismert és alkalmozott tucatnyi semlegesítési megoldás között a legolcsóbbak közé tartozik, a költség elenyésző a katasztrófa-helyreállításra költött milliárdokhoz képest.

Kalmár-Nagy találmányát az iszapömlés után maga a Mal is tesztelte, és már az előszerződést is aláírták, de végül mégsem vásárolták meg. Az üzlet meghiúsulásának okairól próbáltuk megkérdezni Bakondi Györgyöt, az állami felügyelet akkori irányítóját, titkárságáról azonban a Mal-hoz irányítottak. Bakonyi Zoltán, Mal vezérigazgatótól azonban hetek óta nem kaptunk választ. Információink szerint az eljárás iránt legújabban a bányakapitányság érdeklődött. A hatóság napokban azt tudakolta a feltalálónál, hogy alkalmazható-e a száraz technológia melléktermékére is.

A magyarországi katasztrófa hírére több külföldi cég bejelentkezett a magyar hatóságoknál, hogy termékeivel közre tudna működni a kárelhárításban. Egy holland vállalkozás. amely olyan technológiát forgalmazott, ami ugyan nem változtat a vörösiszap veszélyességén, de jelentős mértékben csökkenteni tudja annak kiporzását, szintén végigjárta a kiemelten fontos állami mentőakció bürokratikus szintjeit. A hosszas tárgyalási sorozat után aztán kiderült, Magyarországon mégsem tartanak igényt termékére.

Néhány nappal a gátszakadás után egy magyar cég is bemutatta termékét a katasztrófa sújtotta Kolontáron és Devecserben. A elöntött falvak utcáiról a száradás után a mostani porfelhőkhöz hasonló módon hordta a szél a vörösiszap porát, amit a Magyar Tudományos Akadémia a vörösiszap-áradás legveszélyesebb utóhatásaként írt le 2010-es tanulmányában. A Greenway bemutatóján arra is hivatkoztak, hogy a kalcium-klorid permetet már sikerrel alkalmazták a nyári fesztiválokon, köztük a Szigeten, ahol állandó probléma a levegőben terjengő finom por, ám az illetékesek ebből sem vásároltak.

Az Index úgy tudja, hogy az ismét leállítással fenyegetett Mal-nál végül a problémát okozó tározók lefedése mellett döntöttek. Az utóbbi napokban rohammunkával terítik a földet a kolontári IX-es és X-es tározóra, hogy megelőzzék hatóságok által kilátásba helyezett szankciókat, de ez végül nem sikerült: a Veszprémi Bányakapitányság szerdán ellenőrzést tartott az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározóinál, hogy kiderítse, betartják-e a porkibocsátás (szakszóval: kiporzás) megszüntetésére vonatkozó határozatát, majd egymillió forintos – a kiszabható legmagasabb – eljárási bírsággal sújtotta a céget. A múlt héten a bányakapitányság ötnapos határidővel kötelezte a céget arra, hogy szüntesse meg az üzemeltetésében álló vörösiszap-kazetták kiporzását. A bányakapitányság az ajkai timföldgyár IX-es és X-es tározójára írta elő a határidőt.

Bakonyi Zoltán, a Mal vezérigazgatója erre az MTI-nek  úgy reagált, a IX-es tározó előírások szerinti lefedésével 90 százalékban elkészültek, és dolgoznak az átszakadt (mintegy 25 futballpálya méretű) X-es tározó lefedésén is, de még ki kell kísérletezni azt a technológiát, amely működik, azonban erre nemhogy öt nap, de még a nyár végi határidő is tarthatatlan.