Az MSZP és a DK bojkottálja a parlamentet

Elsőként a szocialista Hiller István beszél a felsőoktatásról. Szerinte általában véve támogatható volna a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának bővítése, de nem úgy, ahogy azt a kormányt tervezi. Mert ez most azt jelenti, hogy radikálisan csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát és bevezették a tandíjat. "Elképzeléseik szerint tovább csökkentik-e az államilag finanszírozott helyek számát? Kevesebb pénzt terveznek adni a felsőoktatásnak? A tandíjas képzési forma arányát bővítik? Tervezik-e az államilag finanszírozott helyek arányának csökkentését? Mi lesz azokkal, akik nem tudják vállalni az önköltséges képzést?" – fogalmazott meg konkrét kérdéseket.

Hillernek maga az új emberminiszter, Balog Zoltán köszönte meg, hogy időről időre felteszi kérdéseit, ami lehetőséget teremt neki, hogy eloszlassa a félreértéseket. "Szívesen vettem volna, ha megemlíti, hány milliárd forint adósságot örököltünk" - mondta. Az elmúltnyolcév mellett a nemzetközi gazdasági folyamatokat okolta. Majd válaszolt a feltett kérdésekre. Sorrendben: 1. Nem. 2. Éppen most tervezzük. 3.A költségviselés formája szerint a felsőoktatásban részt vevő lehet állami ösztöndíjjal támogatott, állami részösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges, tandíj nincs. 4. Ez az intézményi autonómia körébe tartozik. 5. Diákhitel 2.

A képviselő nem fogadta el az amúgy szerinte is korrekt választ, amely ennek ellenére sem fedi a valósságot. A parlament elfogadta.

A jobbikos Szávay Istvánt az érdekli, hogy milyen konkrét lépéseket tett a kormány azokért a felvidékiekért, akiket jogsérelem ért a szlovák nyelvtörvény vagy a szlovák állampolgársági törvény miatt. Kérdezett még a dunaszerdahelyi szurkolóverésről és Malina Hedvig ügyéről is. Majd számon kérte a konkrét lépéseket.

"Egy retorikailag megkomponált interpellációt hallhattunk. El kéne döntenie a Jobbiknak, hogy az a baj, ha hallgatunk, vagy az, ha párbeszédet folytatunk" - válaszolta Szávaynak Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint aki szerint az a helyes, ha párbeszédet folytatnak a szomszédos országokkal. A párbeszéd Szlovákiával biztató, a Jobbik ezzel szemben agresszívan sértegeti a szomszédokat, ami "értelmetlen, kártékony". Példának 2006-2010 közötti, "nemzetileg nem túl elkötelezett" kormányt hozta fel, amely elkötelezettlensége ellenére felvállalta a konfliktusokat a magyar ügyekben, de az sehova se vezetett. Ezzel szemben az új kormány már két Ipoly-híd felépítéséről is megállapodott. A nyelvtörvényről meg a Velencei Bizottság foglalt állást. A többi ügyben pedig álláspontja van a kormánynak.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Az elempés Szilágyi László szerint Magyarország egészségügye a nagy vesztesek közé tartozik, és erről most már papírunk is van. A legújabb európai felmérés szerint ugyanis a 25-26. helyre estünk vissza az egészségügyi rangsorban, pedig voltunk már 14. helyen is. Akkor azért, mert javult a betegtájékoztatás, azóta viszont sikerült felszámolni a betegjogi biztos intézményét. Méltányosságból van a legnagyobb hiány, mondta az EU jelentésére hivatkozva. És az e-egészségügy terén sem léptünk előre, falusi háziorvosok nem tudják a neten megnézni a laboreredményeket.

Európában Magyarországon a legrosszabb a helyzet az ún. informális kifizetések terén, amit magyarul hálapénznek, másként korrupciónak hívnak. Mit tesz a kormány, hogy a negatív tendenciák megforduljanak, kérdezte Balog Zoltán emberminisztertől.

"Ha ön valóban létező gondokat idéz fel interpellációjában, akkor a számlálója miért csak 2010-től indul?" - kérdezett vissza Balog miniszter, majd elmúltnyolcévezett. "Még nem értünk az út végére, de az irány, amerre elindultunk, jó irány" - vonta le a következtetést abból, hogy a középmezőnyből a lista végére esett vissza az ország. Szerinte tévedés, hogy megszűnt volna a betegjogi intézményrendszer, mert azt a Nemzeti Rehabilitációs Intézet vette át. És már döntés is született arról, hogy felállítanak egy betegjogi dokumentációs központot. "Meg kellett teremteni az egészségügyi ellátások és a járulékfedezet egyensúlyát" - mondott egy lényegeset is. Ugyanezért a gyógyszertámogatási rendszert is felül kell vizsgálni. A várakozási idő is csökkenni fog, mert megvizsgálják a várólistákat, hogy azok tényleg a valóságot tükrözik-e.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament igen.

nem közvetítjük.

"Miben reménykedhet az ifjúság" - kérdi Nyakó István, aki a statisztikai adatokra hivatkozva a fiatalokat érintő 25 százalékos munkanélküliségről beszélt. Az összes munkanélküli 16 százaléka fiatal, és arányuk még nagyobb lenne, ha azokat is beszámítanák, akik feladták vagy későbbre halaszották a munkakeresést. "A 30 éven aluliak fele külföldre távozna" - idézte a közvélemény-kutatásokat is. Szerinte a válságot akkor lehetne legyőzni, ha a fiatalok munkahelyteremtése prioritása lenne a kormánypolitikának. Mit tett ez ügyben a kormány, kérdezte.

A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár köszönte, hogy Nyakó a parlament elé hozta ezt a fontos témát, ami valóban komoly probléma. Nyolc európai államban 30 százalék felett van a fiatalkorú munkanélküliek száma, Magyarország ennek még alatta marad, mondta, majd elmúltnyolcévezve megjegyezte, hogy a szocialistáknak sincs mivel büszkélkedniük. A kormánynak viszont van, mert május végéig 30-ezer startkártyát váltottak ki, "és ezek jó része fiatal". Gyakornoki programot is indítanak, a gyakornokokat foglalkoztató cégek egy évik bér- és járuléktámogatást kaphatnak.

A lényegi probléma viszont az, hogy az 58 ezer álláskereső fiatal negyven százalékának semmilyen szakképesítése sincs. Erre a problémára azt vetette fel, hogy a szakképzetlenek a minimálbérnél kevesebbért vállalhassanak munkát, hogy szakmai tapasztalatot szerezhessenek. "Ebből a helyzetből csak úgy lehet kitörni, ha olyan eszközöket is bevetünk, amikkel még nem éltünk" - zárta felszólalását.

Nyakó emlékeztette rá, hogy a startprogramot momentán az előző kormány dolgozta ki, de ez valóban nem elég. A választ nem fogadta el, mert tömeges kivándorlástól tart. A parlament viszont elfogadta a választ.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás Trianon apropóján a székely autonómiáról kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. "Egy diktátumot nem lehet elfogadni és elkerülhetetlen ennek felülvizsgálata. A felülvizsgálat másképpen revíziót jelent" - mondta, majd az alaptörvényből levezette, hogy a revízió a kormány kötelessége. De ha a határok módosítása nem is menne, legalább a székely területi autonómiáért harcolni kell.

Fotó: Huszti István

Semjén helyett Rétvári Bence közigazgatási államtitkár válaszolt. Szerinte az alaptörvény azt mondja ki, hogy az ország támogatja a határon túliakat egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében. Azaz, a feladat az autonómia ügyének előmozdítása. Ezután arról beszélt, mennyire fontos az oktatásban a határon túliak megismerésére koncentrálni, nehogy megismétlődhessen 2004. december 5.

A képviselő nem fogadta el a választ, azon pedig külön felháborodott, hogy Semjén Zsolt "egy ilyen fontos felszólalás alatt" kiment a teremből. A parlament viszont elfogadta a választ.

öninterpellációt sem közvetítjük.

véget ért közvetítésünk.