Pintér még most is a cégei eladása után kapta százmillióit

A kormánytagok kedden nyilvánosságra hozott adóbevallás-kivonataiból az derült ki, hogy Pintér Sándor belügyminiszter vitte haza a legtöbb pénzt 2011-ben is. Pintér összevont adóalapjának összege nagyjából 118,7 millió forint volt, külön adózó jövedelmei pedig 476,8 millió forintot tettek ki (előbbiek jellemzően a valamilyen tevékenységgel összefüggő, és az 1,27-szeres félszuperbruttóval felszorzott, míg utóbbiak a vagyon hasznosításából származó jövedelmek).

Szerdán megkérdeztük a Belügyminisztérium sajtóosztályát arról, hogy milyen forrásokból származott ez a 476,8 millió forintos összeg. „Pintér Sándor belügyminiszter úr korábbi vállalkozásai részletfizetésre történő eladásaiból befolyó jövedelmét mind a vagyonbevallásában, mind pedig a nyilvánosság előtt ismertette” – válaszolta a sajtóosztály.

Pintér még 2010-ben, az összeférhetetlenségi szabályokat betartva adta el cégeit a miniszteri megbízatás kedvéért. A választás első fordulója előtt vált meg biztonsági cégétől, a a Civil Biztonsági Zrt.-től, amely a cégadatok szerint 2009-ben 5,3 milliárdos fogalom mellett 1 milliárd feletti adózott eredményt ért el. A másik eladott cég a Pajzs 07 Zrt. volt, amelynek szintén 2 milliárd feletti forgalma volt az utolsó években. Üzleti részesedéseinek eladásai miatt a belügyminiszter már 2010-ben is a legjobban kereső kormánytagnak számított 1,619 milliárd forint jövedelemmel.

Évi 500 millió folyik be

Pintér vagyonnyilatkozataiból lehet következtetni az eladási árra. A megtakarítások fejezetében, a „más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés" részhez Pintér mindig beírja a cégei eladásából származó követelést. A 2010-es vagyonnyilatkozatban azt írta: „cégeim eladásából származó további követelés 2010-ben további 340 millió, 2013-ig további 1,5 milliárd forint".

Az összeg évről évre ennek megfelelően alakult, 2011-ben ezt olvashattuk: „cégeim eladásából származó további követelés 2011-ben további 500 millió forint, 2013-ig további 1 milliárd forint", 2012-ben pedig ezt: „cégeim eladásából származó további követelés 2012-ben további 500 millió forint, 2013-ig további 500 millió forint”. Tehát a belügyminiszterhez évente 500 millió forint folyik be a cégeladások után, így tett szert kiugró jövedelmére 2011-ben is.

Bérbeadásból is gazdagodott a második

Az adóbevallás-kivonatok alapján Pintért Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca államtitkára követi a legjobban kereső kormánytagok sorában. Ő az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója volt 2010 szeptemberétől államtitkári kinevezéséig, tavaly novemberig. Neki mintegy 82,4 millió forint volt 2011-ben az összevont adóalapja, ami 65 millió forint körüli tényleges bruttó jövedelmet jelent.

Hogy mennyit keresett Pleschinger az ÁKK Zrt. vezérigazgatójaként, az megtudható a cég honlapján közzétett üvegzseb-dokumentumból. Pleschinger személyi alapbére havi 1 998 370 forint volt, vagyis 2011 első tíz hónapjában, amíg betöltötte ezt a posztot, közel 20 millió forintot keresett így.

Nem tudjuk, hogy ténylegesen kapott-e jutalmat, de a vezetők juttatásairól szóló üvegzseb-táblázat szerint elvben kaphatott éves prémiumot és éves céljutalmat is. Az éves prémium legfeljebb az éves bruttó személyi alapbér 75 százaléka lehet, azaz Pleschinger esetében legfeljebb 14 987 775 forint. Az éves céljutalom maximuma 3 havi személyi alapbér, Pleschinger tehát akár 5 995 110 forintot is kaphatott ezen a címen. Az ÁKK Zrt. vezérigazgatójaként tehát Pleschinger legfeljebb 40 966 585 forintot gyűjthetett tavaly.

Havi egymilliós albérlet

Hogy honnan szerezhette a többi pénzt, az a vagyonnyilatkozatából derül ki. A kinevezésekor, 2011 novemberében adott bevallás szerint államtitkárként havi bruttó 997 200 forintot kap. Ehhez hozzájött havi 490 ezer forint, ami az ÁKK Zrt. igazgatósági tagságáért járt neki, és szintén igazgatósági tag az Országos Betétbiztosítási Alapnál is, amiért havi 150 ezer forintot vett fel 2011-ben.

Pleschinger két ingatlan-bérbeadást is feltüntetett a vagyonnyilatkozatában. Eszerint egy külföldi magánszemély havi 1 050 000 forintért bérelt tőle ingatlant, egy belföldi magánszemély pedig havi 100 ezer forintot fizetett neki bérleti díjként. Mindez 2011 utolsó két hónapjára, amikor már nem volt ÁKK-vezérigazgató, 5 574 400 forintos bevételt jelentett számára, míg az első tíz hónapban vezérigazgatói fizetése mellett 13 milliót kereshetett az ingatlan-bérbeadásokkal és az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatósági tagságával.

Pleschinger Gyulának emellett a vagyonnyilatkozata szerint 50 százalékos tulajdonrésze van P&H Befektető és Pénzügyi Tanácsadó cégben.