Módosítják a köznevelési törvényt
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Egy-két ponton várhatóan módosítani kell az új köznevelési törvényt – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MR-1 Kossuth rádió Ütköző című műsorában. Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter szerint nem jó a törvény, és ezt a kormány is belátta.
Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy „szándékosan kerettörvényt alkottak”, amelyet most töltenek meg tartalommal. Látszik, hogy a jogszabályt egy-két ponton módosítani kell, mert a később lezajlott egyeztetéseken kiderült, a jogszerűséget, törvényszerűséget így lehet tartani – tette hozzá. Elmondta: egy iskolafenntartó központ létrehozásán dolgoznak, csak a hatósági feladatok maradnak a kormányhivataloknál. Hoffmann Rózsa megjegyezte: a most hatályos törvényt mintegy 150-szer módosították, az előző kormányok alatt csaknem hetvenszer. A köznevelési törvényt nem fogják ennyiszer megváltoztatni – ígérte.
Szólt arról is, hogy jobban járnak a pedagógusok az életpályamodellel: átlagosan 50-60 százalékkal nőhetnek a keresetek, és mindenkinek emelkedik a bére.
Hiller István szerint erre legalább 280-300 milliárd forint kell, ami több, mint az idei költségvetési tartalék, és azt kérdezte: egyeztetett-e az államtitkár erről a gazdasági miniszterrel. Hiller István a tervezett központra reagálva azt mondta: ez orwelli terv. Hoffmann Rózsa azt mondta, a 280 milliárdot „nem írja alá” (azzal nem ért egyet), a számok szerinte nagyon különbözőek. Azt vállalja – folytatta –, hogy ez az életpályamodell 2013 szeptemberében elindul a megnevezett kondíciókkal. Azzal kapcsolatban, hogy egyeztetett-e erről, közölte: a törvényt az egész kormány jóváhagyta, és annak tagja a gazdasági miniszter is, aki jelen volt az adott kormányülésen, és érvelt is mellette.
Hiller István szerint a költségvetésben egyelőre nem ezt látni. Önmagában az, hogy egy életpályamodellre úgy készülnek, hogy a számokkal nincsenek tisztában, kétségbe vonja ezt az egészet – vélte. Hoffmann a felsőoktatási férőhelyek újraelosztásáról napvilágot látott értesülésről azt mondta: nincs szó újraelosztásról. Nem jelentkeztek elegen a természettudományos és a műszaki felsőoktatásba, ezért dolgoznak azon, hogy mi történjen azokkal a helyekkel, amelyeket esetleg nem töltenek be. Több variáció vetődött fel, a kormány fog ismét dönteni, nem szeretnék, ha üres helyek maradnának – jelezte.
Hiller István közölte, rektorok, oktatáspolitikusok is elmondták, hogy a felsőoktatási felvételi rendszer és férőhelyek kiosztása életidegen. Hozzátette: nem fogják tudni betölteni a helyeket, miközben 53 500-ról 32 300-ra csökkentették azok számát egy év alatt, és még így sem jelentkeztek elegen. Azt javasolta, hogy másodfelvételit hirdessenek, mert ellenkező esetben diákok tízezreitől veszik el a lehetőséget.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hivatalba lépése előtt azt mondta, alapvetően elégedett Hoffmann Rózsa és munkatársai munkájával, „most jön egy olyan fázis, amelyben eldől, sikeresek-e vagy sem”.
A pedagógus szakszervezetek vasárnap tüntettek a minisztérium előtt. Húsz százalékos béremelést, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték. Hoffmann Rózsa a tüntetést politikai akciónak nevezte, és kijelentette: nem halasztják el az életpályamodell bevezetését. A kiinduló bér a minimálbér 180, illetve 200 százaléka, és háromévenkénti előrelépést rögzít a törvény.
A nat része lett a sakk
Bekerült a sakk a nemzeti alaptantervbe (nat) – mondta Révész Máriusz fideszes parlamenti képviselő, a Budapesti Sakkszövetség elnöke a SMART Kreatív Interaktivitás 2012 elnevezésű országos digitális tananyagkészítő pályázat eredményhirdetésén.
Révész arról is beszélt, hogy a sakktanulást akár háromévesen érdemes elkezdeni, és ennek a játéknak még „transzfer hatása is van, ugyanis a sakkozó gyerekek nemcsak sakkban jók”, hanem más logikai játékban is, sőt még a szövegértési feladatokat is lényegesen jobban oldják meg.