A diktafonra vett gyilkosság

Csütörtökön végjátékhoz ér a csepeli kettős gyilkosság büntetőpere. A bíróság meghallgatja, mi mondanivalójuk van a vádlottaknak az utolsó szó jogán, és utána várhatóan kihirdeti az első fokú ítéletet. Három és fél évvel a gyilkosság után, több mint egy évvel a per kezdete után végre kiderülhet, a Fővárosi Törvényszék szerint érdemel-e, és ha igen, milyen büntetést K. Tamás és Deme Gábor.

Mióta 2009. január 7-én a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában meghalt Takács József, az intézményvezető és fiatal kollégája, Papp László, 12 ezer oldalnyi irat halmozódott fel, hatvannál is több tanú tett vallomást, több tucatnyi szakértő mondott véleményt. Pedig egy nap se telt el a gyilkosság után, mire a rendőrség már elfogta a két vádlottat, akik az ügyészség szerint előre kitervelten, aljas indokból követték el tettüket. A volt biztonsági őr, K. Tamás és a bűnsegédlettel vádolt volt igazgató, Deme Gábor azóta is előzetes letartóztatásban ül. Hiába hordták magukkal a tárgyalásokra a szerencsehozó zöld szatyrot, rendre elutasították kérelmeiket, hogy szabadlábon védekezhessenek. Bűnösségüket mindketten tagadják.

A rendkívül hosszú bizonyítási eljárás végeztével az ügyész a vádbeszédben öt verziót vázolt fel arról, elméletben mi történhetett és miért a csepeli általános iskolában. Az ügyész logikáját követve a védőbeszédek is ezekben a verziókban gondolkodtak, mindenki próbálta megindokolni a maga választását. Mi is ezeket a verziókat vettük alapul a bűnügy összefoglalásához.

1. A maszkos gyilkos

Mit mond ez a verzió? Eszerint az igazi gyilkos nincs a bíróság előtt. Miközben Deme, K. Tamás és a két áldozat beszélgetett a kihalt iskolában, megjelent egy ötödik valaki, felismerhetetlenül, maszkot viselve, és ő kezdett el lövöldözni.

Ki szerint történt így? K. Tamás próbál ezzel a történettel védekezni. Már akkor ezt mesélte a rendőröknek, amikor a gyilkosság után kiérkeztek a helyszínre. A hatóságok csak néhány óráig hittek neki, amíg meg nem találták az egyik áldozat zsebében a gyilkosság alatt forgó, minden hangot rögzítő diktafont.

Mi szól mellette? Gyakorlatilag semmi. Bizonyítékot K. Tamás sem tudott felhozni, a legtöbb, amivel érvelni tud, egy azonosíthatatlan lábnyomtöredék, és hogy szerinte a meglévő bizonyítékok alapján nem lehet 100 százalék biztonsággal kizárni, hogy ez történt.
Mi szól ellene? A meglévő bizonyítékok más verziókat erősítenek, de ez a történet egyébként is több sebből vérzik.

• A diktafonfelvételen nincs olyan hang, amely egy ötödik ember jelenlétére utalna. Aki hinni akarna K. Tamásnak, annak vagy azt kéne életszerűnek gondolnia, hogy a gyilkos végig néma csendben volt, vagy pedig azt, hogy manipulálták a hangfelvételt.
• Az iroda, ahol a gyilkosság történt, nagyon kicsi. Az ügyész szerint el se fért volna a 180 kilós K. Tamás mellett még egy nagydarab támadó.
• Deme Gábor azt vallotta, nem látott a helyszínen maszkos idegent.
• K. Tamás nem volt következetes az illető leírásában. Hol símaszkosként, hol csuklyásként, hol kapucnisként, hol kommandósként beszélt róla.

Budapest, 2009. január 7. A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, miután ott két embert megölt, az iskola gondnokát pedig kézen lőtte egy ismeretlen támadó.

Fotó: Illyés Tibor

2. A biztonsági őr gyilkos, Deme ártatlan

Mit mond ez a verzió? Ennek a verziónak két változata is van. A közös elem bennük, hogy Demét váratlanul érte a gyilkosság, féltette a saját életét is, pánikba esett. Az állítólagos előzmények viszont különböznek.

• K. Tamás bekattant (2/A változat): K. Tamás nem készült ölni, de amikor bement az iskolába, a Takáccsal és Papp Lászlóval folytatott beszélgetés alatt sérelmek érték: feltörve találta a személyes holmiját tartalmazó szekrényt, a saját számítógépét pedig hiába kérte, nem kapta meg. Az történt, mint amikor „a sokat használt cipőfűző az utolsó erős húzáskor elszakad” – fogalmazott védőbeszédében Deme Gábor ügyvédje, Ruttner György.

Ki szerint történt így? Deme Gábor védője, Ruttner György szerint ez egy lehetséges verzió, nem zárja ki semmi.

Mi szól mellette? A hangfelvétel alapján az első lövés váratlanul dördült el, nem volt előzmény, ami utalt volna arra, hogy mi készül.
Mi szól ellene? K. Tamás eleve csőre töltött fegyverrel érkezett az iskolába. Ezt onnan lehet kikövetkeztetni, hogy a felvételen nem hallatszik a csőre töltés zaja.

• Összeesküvés-elmélet (2/B változat): K. Tamás készült a gyilkosságra, de Demét nem avatta be a tervébe. A gyilkosságot valaki másnak a megbízásából követte el. Hogy kijéből és miért, azt nem tudni.

Ki szerint történt így? Ruttner György szerint nagyon valószínű, hogy így történt. Védőbeszédének zárlatát kifejezetten erre építette, mondván meggyőződése, hogy az az ügy az ítélettel nem záródik le, és folytatódni fog majd, ha K. Tamás egyszer hajlandó lesz vallomást tenni. „Biztos vagyok benne, hogy egy szép napon ki fog derülni” – mondta.

Mi szól mellette? Ruttner szerint például az, hogy K. Tamás nem hajlandó érdemi vallomást tenni. Az ügyvéd logikája szerint K. Tamás fél valakitől, ezért nem beszél.

Mi szól ellene? A mellette szóló bizonyítékok hiánya, a többi verziót erősítő bizonyítékok.

Miközben mind a bekattanásos, mind az összeesküvés-elméletetes forgatókönyvet megengedi, Deme Gábor védekezése arra épül, hogy fogalma sem volt a készülő gyilkosságról. Deme bűnösségével vagy ártatlanságával kapcsolatban rengeteg pro-és kontra érvelés hangzott el a perben, ezeket később vesszük sorra.

Takács József és Papp László, a csepeli kettős gyilkosság áldozatainak fényképe a temetésükön

Fotó: Kovács Tamás

3. A biztonsági őr gyilkos, Deme bűnsegéd

Mit mond ez a verzió? Ennek a verziónak is két változata van. Mindkettőnek az azonban a lényege, hogy Deme segített K. Tamásnak.

• Deme nem tervezett, de reagált (3/A változat): Deme nem tudott előre K. Tamás gyilkossági tervéről, de miután a biztonsági őr leadta a lövéseket, Deme felismerte, hogy az ő érdekében cselekedett, és innentől kezdve segített neki.

Ki szerint történt így? Az ügy egyetlen szereplője sem áll ki emellett a változat mellett. Az ügyésznek jutott eszébe lehetőségként, de végül elvetette.

Mi szól mellette? Ez egy sajátos keveréke a vád és a Deme-féle védelem forgatókönyveinek. Bizonyíték, erős érv nem szól mellette, inkább csak elméleti lehetőség.

Mi szól ellene? Például az, amire az ügyész a vádbeszédben rámutatott: minek választott volna K. Tamás olyan alkalmat az ölésre, amikor Deme is vele volt, ha ő nem volt előre beavatva.

• Együtt eltervezték előre (3/B változat): A két vádlott együtt tervelte ki előzetesen a gyilkosságot. Céljuk Takács József megölésével az volt, hogy az intézményvezető ne tehessen feljelentést Deme ellen a leleplezett iskolai pénzügyi visszaélések miatt.

Ki szerint történt így? A vádnak ez az álláspontja. Az ügyész az összes többi verziót elvetette. Már a 2010-ben benyújtott eredeti vádiratban is ez szerepelt, a több mint egy éven át tartó perben ennek a bizonyítására törekedett az ügyész, ezt próbálta megingatni a védelem. A továbbiakban tehát ezzel a verzióval foglalkozunk részletesen, és itt térünk vissza Deme szerepének értékelésére is.

Mi szól amellett, hogy K. Tamás ölt? Rengeteg tárgyi bizonyíték (lőpornyomok, vér) és szakértői vélemény valószínűsíti a bűnösségét. A legerősebb mind közül a diktafonfelvétel, amely rögzítette, hogy Takács József lelövése után Papp László könyörög az életéért. Keresztnevén szólította, úgy kérlelte a biztonsági őrt, hogy ne lőjön. K. Tamás erre azt mondta, hogy Papp tévedett, amikor hozzá beszélt, úgy állt, hogy nem láthatta, ki fog rá fegyvert, nem vette észre az állítólagos maszkos idegent.

Mi lehetett az indíték? A vád állítása: K. Tamás Deme érdekében ölt, őt védte a feljelentéstől. Sok tanú vallotta a perben, hogy K. Tamás nagyon szerette, csodálta Demét. A biztonsági őr ezt kikérte magának. Azt mondta: bárki, aki azt gondolja, hogy hogy valaki csodálatból kivégez két embert, az idióta. A motiváció a per nagy kérdése volt, mindkét ügyvéd hangsúlyozta a védőbeszédben, hogy szerintük nem sikerült megnyugtató választ találni a miértre. Ruttner szerint sántít az ügyészség magyarázata, miszerint Deme feljelentésében akarták megakadályozni Takács Józsefet. Amikor a gyilkosság történt, addigra már rengetegen (Ruttner megfogalmazásában „fél Csepel”) tudtak az iskolai elszámolási vitáról, a pénzügyi visszaélésekről. Az ügyvéd ezért azzal érvel, hogy Takács megölése „nem oldott volna meg semmit”.

Budapest 2011. június 5.A másodrendű vádlott Deme Gábor (j2) és védője Ruttner György ügyvéd (b2) beszélget a Fővárosi Törvényszék folyosóján

Fotó: Bruzák Noémi

Mit jelenthet Deme viselkedése?

A gyilkosságok alatt: A hangfelvételből nem derül ki egyértelműen, mit csinált Deme, amikor a lövések eldördültek. Ügyvédje szerint nem volt akkor már a helyiségben, emellett szól az is, hogy az életéért könyörgő Papp László nem szólította meg, nem próbált segítséget kérni tőle. Az ügyész szerint viszont Deme igenis ott volt, mert előzőleg nem köszönt el senkitől, és tőle sem köszönt el senki. A lövések után Deme és K. Tamás beszélt egymással. Ruttner szerint K. Tamás parancsolt, a pánikoló, életét féltő Deme engedelmeskedett. Az ügyész szerint szó sem volt erről, nyugodt hangú párbeszéd folyt köztük. (Kívülállók soha nem hallgatthatták meg a hangfelvételt, azt kegyeleti okokból zárt tárgyaláson játszották le.) Tény, hogy konkrét fenyegetés nem érte Demét, bár a gyilkos Takácsot és Pappot sem fenyegette meg, mielőtt lövöldözni kezdett. Viszont az is tény, hogy K. Tamás el akarta küldeni a helyszínről Demét a gyilkosságok után, többször mondta neki, hogy tűnj el.

A gyilkosságok után: Deme nagyon sok olyan dolgot tett, amit nehéznek tűnt megmagyarázni az ártatlanságát feltételezve.

• A hangfelvétel alapján a gyilkosság után ő hozta szóba a számítógépet, amely az iskolai biztonsági kamerák felvételeit tárolja. Ezután ő szerelte szét a gépet, vitte magával a merevlemezt, és később meg is szabadult tőle. A kamerafelvételek (amelyek, ha igazat mond, az ártatlanságát bizonyíthatnák) soha nem kerültek elő.
• Az iskolai lövöldözés után nem hívott mentőt, nem ment a rendőrségre. Viszont elment a csepeli Tescóba. (Ügyvédje szerint csak vizet vett.)
• Hazudott a merevlemez hollétéről. Először egy kukához vezette a rendőröket, majd előállt azzal, hogy az alkatrészt a Dunába dobta. A perben tanúskodó rendőrök szerint még azt is elmesélte, hogy hallotta a csobbanást. Ki is mentek együtt a Dunához. Azzal szembesültek, hogy a folyón tizenöt centis jégréteg van. Deme erre egy újabb szemeteskonténerhez vezette őket, de hiába túrták fel, az alkatrészt már nem találták.

Ruttner György és Deme szerint minderre az a magyarázat, hogy Deme sokkos állapotban volt, pánikolt, és emiatt képtelen volt ésszerűen cselekedni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!