A szíriai vérontások ellen tüntettek Budapesten

Délután hatkor a Bajza utcában a kutyasétáltatók mellett csak hét-nyolc, a helyszín biztosítására odarendelt rendőrrel találkoztunk, egy ideig úgy tűnt: a tüntetéssel egy időben játszott olasz-horvát Európa-bajnoki csoportmeccs diadalmaskodik a közel-keleti tömegmészárlásokkal szemben, a tüntetés teljes érdektelenségbe fullad.

Röviddel hat után aztán mégis megérkeztek a tüntetők, igaz, csak tizenöten, többségében a jogvédő szervezet tagjai. „Fegyverezd le a jogsértéseket” – hirdette a magukkal hozott molinó, és elsősorban valóban ezt akarják elérni: fegyverembargó bevezetését Bassár el-Aszad rezsimjével szemben.

A tüntetésen egy, az orosz külügyminiszternek címzett levelet is szerettek volna átadni Oroszország budapesti nagykövetének, azonban a nagykövetség már korábban jelezte, hogy a levelet nem tudják a tüntetésen átvenni, így azt postára adták. A levélben az Amnesty csütörtöki jelentésére alapozva kérik az azonnali fegyverembargó bevezetését, Bassár el-Aszad és közvetlen környezetének vagyonának befagyasztását és a szíriai helyzet Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalását.

A tüntetéssel az Amnesty International arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy Oroszországnak Szíria legnagyobb fegyverszállítójaként komoly felelőssége van a vérontások megállításában, ráadásul az ország – Kínával karöltve – rendre vétózza meg az ENSZ BT-ben a szíriai rezsimet elítélő határozatokat, ezzel ellehetetlenítve, hogy a Nemzetközi Közösség bármilyen módon fellépjen a vérontás ellen.

Gyerekeket kínoznak

Az Amnesty International csütörtökön kiadott jelentésének már a címe is sokat mondó: „Halálos megtorlás: Szándékos öldöklés és más, szíriai hadsereg által elkövetett visszaélések”. A jelentés szerint a szíriai hadsereg emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök sorozatát követi el a civil lakosság ellen, többek között gyerekeket kínoznak meg, hogy információt kapjanak szüleikről, falvakat és lakónegyedeket vesznek körbe, hogy aztán nehéztüzérséggel lőjjék a civil lakosságot. Egy nemrég kiadott ENSZ jelentés szerint a szír hadsereg gyerekeket kötözött a tankjaira, hogy élő pajzsként használja őket, az AI adatai szerint az országban több mint tízezer ember halt meg a lázongások tavaly márciusi kitörése óta.

Az Amnesty International munkatársai, akik belépési engedély híján illegálisan dolgoztak Szíriában, több mint kétszáz interjút készítettek szíriai lakosokkal áprilistól májusig, a túlélők vallomásaiból pedig egyértelműen kirajzolódik: a szíriai biztonsági erők válogatás nélkül gyilkolnak, vegyszerek használatával házakat gyújtanak fel, tetteik sokkal inkább emlékeztetnek tömegmészárlásra, mint terroristák elleni harcra – ami a szír kormány hivatalos magyarázata a fegyveres erő alkalmazására.

Csak az oroszokon múlik

A szervezet azt szeretné, ha a Nemzetközi Közösség teljes fegyverembargót vezetne be Szíriával szemben, valamint hogy az ENSZ a Nemzetközi Büntetőbíróság elé vigye Szíria ügyét – ahogy tette azt tavaly Líbiával is. „Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa még mindig csak szavakban ítéli el a történteket, egy súlyos emberi jogi krízis bontakozott ki Szíria-szerte. Oroszország és a többi ENSZ BT tag is határozottan kell, hogy fellépjen az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények megállítása és felderítése érdekében.” - mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International magyarországi szervezetének elnöke.

Az alig háromnegyed órás tiltakozás végén Jeney Orsolya egy petíciót is bemutatott, amiben a fegyverkereskedelem sokkal szigorúbb szabályozását kérik az ENSZ közgyűlésétől. A petíciót a szervezet honlapján bárki aláírhatja, az igazgatónő elmondta, világszerte egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni a következő egy hónapban.

Átol Dorottya, a szervezet szóvivője elmondta: a katonai beavatkozást nem tartják jó megoldásnak, de a fegyverembargó szintén gyors és hatékony megoldást nyújtana a helyzet rendezésére. Ezért is kérik az ENSZ-től, hogy növeljék meg a szíriai ENSZ misszió méretét és felszereltségét, valamint hosszabbítsák meg annak mandátumát, hogy képes legyen megvédeni a visszaélések áldozatait és tanúit. Az AI szerint fontos lenne továbbá, hogy a nyugati országok befagyasszák Bassár el-Aszad és vezető tanácsadóinak vagyonát.

Tízezer halott egy év alatt

Szíriában 2011 március közepén kezdődtek el a tüntetések Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen, a tüntetők az 1963 óta érvényben levő szükségállapot visszavonását és a demokratikus szabadságjogok biztosítását követelték. Líbiával ellentétben Szíriának komoly szövetségese van az ENSZ-ben Oroszország személyében, bár korábban az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is elismerte a jogsértéseket és decemberben Oroszország egy Szíriát elítélő tervezetet is eljuttatott az Arab Ligához, az ENSZ-ben rendre megvétózták a Biztonsági Tanács határozattervezeteit, amivel ellehetetlenítették a helyzet megoldásának esélyét.

A húlai mészárlás után, amiben a kormányerők és milicisták több mint száz embert irtottak ki – köztük gyerekeket is – az Európai Unió országai kiutasították a szíriai nagyköveteket, Oroszország ezzel szemben megvédte a szír kormányt, akik szerint a mészárlást nem ők, hanem ellenzéki katonák követték el, nyugati fegyverekkel. EU-s politikusok és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter az utóbbi időben többször is felszólították Oroszországot, hogy változtassanak a Szíriával kapcsolatos álláspontjukon, Putyin azonban erre egyelőre nem hajlandó. Az Amnesty International szerint Szíriában tízezer-kilecszáz ember halt meg 2011 tavasza óta, a vérontásnak pedig csak nagyon határozott fellépéssel lehetne véget vetni.

Szíriában az utóbbi időben már az ENSZ megfigyelőire is lőnek. Hervé Ladsous, az ENSZ békefenntartó műveleteinek vezetője szerint az országban már polgárháború folyik.