Az államosítás előtt kitalálták, nem kell saját udvar az iskoláknak

Néhány nappal a közoktatási törvény parlamenti elfogadása előtt az érdi iskolák jogilag elvesztették udvaraikat, focipályáikat, miután az önkormányzat - egy kevéssé propagált húzással - önálló építési telekké alakította az ingatlanokhoz tartozó területek jelentős részét.

Az országgyűlés tavaly december 20-án szavazta meg, hogy az állam 2012 végén átveszi a közoktatási intézményeket az önkormányzatoktól. A döntést hosszú huzavona előzte meg, mert az oktatási államtitkárság a Fidesz-frakcióban sem tudta zökkenőmentesen elfogadtatni az önkormányzatok intézményfenntartói szerepének megnyirbálását. A kistelepülések polgármesterei zömében támogatták, a nagyvárosok vezetői viszont többségükben ellenezték az Orbán Viktor tervein alapuló átalakítást.

A nagy vihart kavart belső vitára Érd városvezetése is reagált a maga módján, és gyors megelőző intézkedésekre szánta el magát.

T. Mészáros András polgármester 2011 novemberében határozati javaslatot nyújtott be a képviselőtestületnek, amelyben indítványozta a telekmegosztásokat. Az előterjesztésben - egyértelműen utalva az akkor még csak készülő közoktatási törvényre - azt írták: „a közelmúltban nyilvánosságra került helyi önkormányzatok feladatkörét érintő jogszabály módosítási javaslatok indokolttá tették a városi iskolák és a szociális intézmények esetében az intézményi ingatlanok elemzését”. Az elemzés ebben az esetben azt jelentette, hogy megvizsgálták, hogy milyen előírásoknak kell megfelelni az iskolák és egyéb szociális intézmények esetében egy szabályszerű telekmegosztásnak.

A polgármester előterjesztéséből kiderül, már korábban utánanéztek, hogy az oktatási intézmények szükséges minimális telekméretéről az építésügyi jogszabályokon kívül egyéb előírás nem rendelkezik, ezért csupán olyan technikai kérdéseket kell figyelembe venni a döntéseknél, mint a beépített alapterületet, vagy a zöldfelületek nagysága.

Az Érdi Közlönyben közzétett határozatok szerint 2011. december 15-én megszavazták a telekmegosztásról szóló határozatokat, és módosították az iskolák alapító okiratait. A döntéssel létrehozott új, önálló építési telekké minősített területek kikerültek az iskolák által jogilag használt területek közül, így azokat a későbbi állami kézbe adáskor nem kellett volna az intézményekkel együtt átadni az államnak.

Az érdi önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt az Index kérdésére cáfolta, hogy az intézkedésnek a kormányzati tervek kijátszása lett volna a célja. Arató szerint a fideszes városvezetés egyetért a közoktatási törvény vonatkozó részeivel, az önkormányzatnak egyetlen célja volt: „megvizsgálni, hogy mely területek szükségesek az iskolák működéséhez és melyek nem”. Arra a kérdésre, hogy milyen haszonnal járt az intézkedés a település számára, az önkormányzattól azt a választ kaptuk, hogy „ebben az összefüggésben csak az iskolák működése volt az egyetlen szempont”.

Az Index megkérdezte az oktatási államtitkárságot, mi a véleménye az érdi esetről. A sajtóosztályon elmondták, tudatában vannak annak, hogy rengeteg félelem él az önkormányzatokban a fél év múlva esedékes iskolaátadásokkal kapcsolatban, ám ezek jó része alaptalan. Az államtitkárság szerint az érdi intézkedés is felesleges pénzkidobás volt, hiszen már biztossá vált, hogy az állam csak az oktatást magát veszi át az önkormányzatoktól, az épület-fenntartási feladatok továbbra is náluk maradnak. Egy másik kormányközeli forrás viszont elmondta, hogy számos olyan önkormányzatról kaptak információt, amely megpróbált ügyeskedni a törvény hatályba lépése előtt, ezért nem kizárt, hogy ezekben ügyekben vizsgálat indul majd.

Tény, hogy a közoktatási törvény a decemberi elfogadásakor rengeteg kérdést nyitva hagyott, és közülük az egyik legfontosabb éppen az volt, hogy pontosan mit ért a kormányzat az intézmények állami kézbe vételén. Ezt jogszabályi szinten máig sem tisztázták, sőt felelős kormányzati tisztviselő is csak két hónapja nyilatkozott először a tervekről. A Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára egy áprilisban tartott önkormányzati konferencián jelentette ki, hogy az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon továbbra is az önkormányzati rendszer része marad, ám azokat a jövőben a települések más célokra is használhatják. Az eddig kizárólag oktatási célokat szolgáló ingatlanokat, vagyontárgyakat - oktatási időn kívül - az önkormányzatok közösségi, sport, kulturális, turisztikai célokra is hasznosíthatják.

A legújabb információk szerint viszont az ingatlanok megtartása választható kategóriába kerül majd. A kormányzat arra számít, hogy a kistelepülések forráshiányos költségvetésük miatt lemondanak iskolaépületeikról, a nagyobb városokban azonban az oktatásügy politikai fontossága miatt továbbra is áldozni fognak az ingatlanok állagmegóvására, vagy felújítására.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!