A kormány mérni akarja a zsidóellenségességet

Antiszemita vagy kisebbségellenes jelenségeket figyelő monitoringrendszer kiépítéséről egyeztetett Gál András Levente kormánybiztos amerikai zsidó közösség képviselőivel washingtoni látogatásán – közölte szerdán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

Mérni fogják

A minisztérium közleménye szerint a jó állam koncepciójáért felelős kormánybiztos találkozott többek között az amerikai külügyminisztérium holokausztügyekkel foglalkozó hivatalának helyettes igazgatójával, az antiszemitizmus megfigyelésével foglalkozó különmegbízottal, valamint az amerikai zsidó közösség több képviselőjével. A résztvevők áttekintették, hogy a magyar kormány milyen eredményeket ért el a magyarországi zsidó szervezetek és intézmények megújítása területén.

A kormánybiztos a megbeszélésen elmondta: előkészítés alatt áll egy monitoring rendszer, amely nemzetközi összehasonlításban is "hiteles és tényszerű képet tud adni arról, hogy Magyarországon milyen antiszemita vagy kisebbség ellenes jelenségek történnek, milyen ezeknek a megítélése". Gál András jelezte, hogy az ügyben számít az amerikai tapasztalatokra. Ezen kívül kérte, hogy vizsgálják meg azt, milyen módon tudnak a korábbiaknál eredményesebben fellépni olyan internetes portálok ellen, amelyek az Egyesült Államokban üzemelő szerverekről antiszemita tartalommal jelennek meg Magyarországon.

Levelek

Az elmúlt hetekben több olyan levelet is kapott a magyar kormány, amelyben külföldi politikusok, írók az antiszemitizmussal szembeni fellépésre kérték a kormányt. Múlt pénteken az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagja Orbán Viktor kormányfőnek címezett levélben létfontosságúnak nevezve, hogy a magyar kormány vezetői szót emeljenek az antiszemitizmus minden formájával szemben. A képviselők mély aggodalmukat fejezték ki a Jobbik antiszemita és homofób megnyilvánulásai miatt.

Június közepén Elie Wiesel, Egyesült Államok élő magyar származású Nobel-békedíjas író Kövér László házelnöknek címzett levélben közölte: lemond a magyar állami kitüntetéséről. Wiesel azt írta: megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy a magyar Országgyűlés elnöke is részt vett a nyilas eszméket valló erdélyi író, Nyirő József újratemetési kísérletében. Kövér válaszában azt írta, hogy Nyirő nem volt sem fasiszta, sem antiszemita, Wiesel azonban nem változtatta meg a véleményét.

Orbán is megszólalt

Az antiszemita jelenségeket az elmúlt hónapokban Orbán Viktor is többször elítélte. Június elején a kormányfő akkor szólalt meg, amikor megrongálták a székesfehérvári zsidótemetőt. A Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnökének írt levelében a kormányfő együttérzését fejezte ki. Áprilisban a kormányfő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel együtt fogadta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjét, akit arról biztosítottak, hogy a zsidó közösség biztonságát minden körülmények között garantálja a kormány.

A találkozó előzménye azt volt, hogy április 3-án Baráth Zsolt jobbikos képviselő a parlamentben a tiszaeszlári vérvádról beszélt. Az ellenzéki politikus kijelentéseire Orbán később is kitért, április 13-án a Kossuth Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy felháborította az eset. Hozzátette: a magyar alkotmány az emberi méltóságot sérthetetlennek minősíti, ebből pedig az következik, hogy az államnak kötelessége minden közösséget megvédeni, amellyel szemben uszítanak, vagy amellyel szemben "méltatlan bánásmódot helyeznek kilátásba". "Meg is fogjuk védeni, ideértve a zsidó közösséget is a többiek mellé" – fogalmazott.

Áder János köztársasági elnök június elején, miután az utcán megtámadták Schweitzer József nyugalmazott főrabbit, nem csupán elítélte a történteket, de a lakásában is felkereste Schweitzert. A kormánypárti képviselők akkor az Indexnek azt mondták: pozitívnak tartják a gesztust, mindössze néhány forrás tette hozzá, hogy szerintük Áder „túl magasan kezdett”. Ezzel arra utaltak, hogy egy hasonló, de komolyabb incidensnél Áder nehezen tudja fokozni az együttérzését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!