Angéla, Petronella
10 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Horthy Miklós horrorháza

2012.06.27. 21:13 Módosítva: 2012.06.27. 21:18
Ki hitte volna, hogy egy hétórás Horthy Miklósról szóló konferencia kell ahhoz, hogy Bajnai Gordon újra ott legyen Gyurcsányék egyik rendezvényén? Pedig pont ez történt szerda délelőtt a Best Western Hungária Hotelben a DK fapados konferenciáján, ami végül annyira fapados lett, hogy a vendégek közül néhányan a fizetős büfét meglátva egy másik konferencia svédasztalát mentek el lelegelni. Antidemokratikus történetekkel borzolták a köztársaságpárti kedélyeket. A konklúzió: a Fidesz rendszere rosszabb, mint amilyen a Horthy-korszak volt.

Én még egyenesben láttam, ahogy május 1-jén szinte halálra taposták egymást a fotósok egy jó Gyurcsány-képért. Bár most nem ment a pankráció, azért érdekes volt nézni, ahogy Bajnai érkezésekor egy kattintást sem érdemelt a fal mellett álló Gyurcsány Ferenc. Bajnai a közelmúltban most látogatott el először gyurcsányista rendezvényre, de ez a lépés sem azt mutatja, hogy véget ért a baloldal tökölése.

IMG 8474
Fotó: Nagy Attila

A Fapados Alapítvány és a Demokratikus Koalíció Szociáldemokrata Értékműhelye délelőtt tíz és délután öt óra között tíz előadással és egy kerekasztal-beszélgetéssel tanította ki Horthy-korszakból a több mint százfős, zömében nyugdíjas hallgatóságot. Az senkit sem zavart, hogy Horthy 65 éve meghalt, talán mert sokan éltek már akkor.

I. felvonás

Romsics Ignác a központi téma kapcsán Magyarország nagyhatalmi vágyainak elmúlt kétszáz éves történelméről mesélt, de a rendszerváltás utáni időkről már nem sokat beszélt, így ez kevésbé tűnt aktuálisnak, bár azt elmondta, hogy „a rendszerváltás új helyzetet teremtett: több 1945 után eltemetett ordas eszméről kiderült, hogy csak tetszhalott volt, és koporsójából kikelve itt kísért közöttünk”.

Turbucz Dávid – egyike annak a két előadónak, aki prezentációval készült – megpróbálta röviden bemutatni, hogy a Horthy-korszakban és a kommunista rendszerben hogyan próbált meg a propaganda hazug képet kialakítani a kormányzóról. Azt a nézetét azonban a későbbi szónokok nem osztották, hogy „a korszak nem volt diktatúraként értékelhető, és nem kapcsolható Horthyhoz a fasizmus”.

Gábor György messziről közelített, az állam és a vallás szétválasztásáról beszélt valamit. „Marginalizálódott primordiális tényezők” – mondta, amire csak bólogattak a DK-s nyugdíjasok. Lehetetlen volt figyelni, mert következetesen latin eredetű szavakat használt, majd elmondta a közismert szinonimájukat is, hogy mindenki értse. „A hatalom végső korlátozása az istenfélelem” – zárta gondolatait Orbán szavaival.

A Sajtószabadság-díjas Vásárhelyi Mária – ismét fekete ruhában – szenvedve, a köteg lapok közül fel sem nézve olvasott fel közvélemény-kutatási eredményeket. Szerencsére ekkor már nem volt ott Bajnai Gordon, akinek a kormányán számon kérte, hogy 1 milliárd forintnyi uniós támogatást juttatott a „történelemhamisító Terror Házának”, amelynek hazugságai szerinte megalapozzák a Fidesz hatalmát.

Romsics Ignác, Turbucz Dávid, Vásárhelyi Mária és Debreczeni József
Romsics Ignác, Turbucz Dávid, Vásárhelyi Mária és Debreczeni József
Fotó: Nagy Attila

A figyelmet teljesen elaltató felolvasás után Debreczeni József kezdett mentegetőzésnek álcázott büszkélkedésbe: elmondta, hogy nem írta le az előadás szövegét, csak vázlatot írt, mert „alapvetően nem szeretek írni”. Ő látszólag Horthy Miklóst és Károlyi Mihályt, de a felszín alatt sokkal inkább Orbánt és Gyurcsányt hasonlította össze. Károlyi és Horthy szerinte hős és antihős a jobb- és a baloldalon. Gyurcsány históriása elmondta, hogy sok hasonlóság volt kettejük között, például mindkettő elnéző volt magával szemben, de tisztakezűek is maradtak. (Egy ponton Sigmund Freud egyik Károlyi Mihályra célzó 1918-as leveléből idézett, aminek a lényege az volt, hogy Freud szeretne nagy rokonszenvet érezni a magyar nép iránt, de ez nem sikerül annak vadsága és éretlensége miatt, ráadásul a sok gróf közül a legokosabbat meggyilkolták, a legbutábbat pedig megtették miniszterelnöknek.)

Ezenkívül Debreczeni szerint még Trianon köti össze őket: Károlyi annak bűnbakja, Horthy pedig a hamis hőse. Mint a jobb- és a baloldal már sokszor, Debreczeni most is Bibóval jött, kiemelve, hogy Károlyi és Horthy személyét politikai hisztéria övezi. Gyurcsányra célozva kifejtette, hogy „ismerjük a közelmúltból, hogy Károlyiból hogyan csináltak bűnbakot hosszú éveken át tartó sulykolással”.

A Horthy-rendszer és az Orbán-kormány közti legfontosabb különbséget úgy látja, hogy Horthynak nem volt korlátlan hatalma, szemben a mostani rezsimmel. A sajtó akkor liberális elvek szerint működött, és parlamentarizmus volt, most pedig autokrácia van, ráadásul ez nem is náci térhódítás alatt, hanem az Európai Unióban megy végbe.

Intermezzo

A tömény mondanivaló töményet másfél órás szünetet követelt meg. Amikor a vendégek látták, hogy a konferencia büféje nem ingyenes, néhányan odébb mentek egy másik konferencia svédasztalát lelegelni.

Vágó István
Vágó István
Fotó: Nagy Attila

II. felvonás

Másfél órával később Karsai László Horthy antiszemitizmusáról és 1944-es, a zsidók deportálásában játszott szerepéről beszélt.

Őt Ripp Zoltán követte, ahol aztán elszabadult a dilivonat, mert itt már csak nyomokban volt szó bármiről, ami Orbán hatalomra kerülése előtt történt. Ripp először arról szólt, hogy a Fidesz elmiépesedése miatt van a Horthy-kor reneszánsza, illetve azért, mert Csurka István állt mögötte, aki 15 éve megállapította Orbánról: Antall József jelmezében lép fel, de az ő szavait használja. Ripp szerint 1996-ban indult Orbán téziseinek az eltusványosodása, azóta a szélsőjobbos szennyet gátlástalanul terjesztették a Fidesz rendezvényein is.

Szintén beszélt a Terror Háza történelemhamisításáról, majd a szebb napokról: a baloldal 2002-es győzelméről, ami a Fidesz-kormány korrupciójának és a rendszerépítésének az elutasítása és az árokásás befejezése volt, valamint a 2006-os puccskísérletről. Nézetei szerint azonban a baloldal aligha törődhetett ezzel a fideszes veszéllyel, miközben próbálta átalakítani a rendszert.

Kerék-Bárczy Szabolcs a Horthy-korszak és a Fidesz kormányzása közti kapcsolatról beszélt. Kifejtette, hogy amíg a kormányzó büszkén nevezte magát antiszemitának, addig Orbán nem az, viszont a Nyirőhöz hasonló emberek piedesztálra emelése mégis ezt mutatja. Ezután Jézusról és a kereszténységről magyarázott. A mondanivalóját összegezve: Debreczenihez hasonlóan ő is úgy látja, hogy kevésbé demokratikus a mostani kormány, mint amilyen Horthy-rendszer volt.

Gonda László búslakodik az Orbán-kormány igazságtalanságain töprengve
Gonda László búslakodik az Orbán-kormány igazságtalanságain töprengve
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Csepeli György Mi, „Horthy Miklós” című tudásszociológiai prezentációja új életet lehelt a programba, ugyanis arra a kérdésre kereste a választ, hogy a vezető szabja-e meg a tömeg útját, vagy csak kifejezi azt. Mérei Ferenc 1947-es gyerekeken elvégzett kísérlete alapján arra jutott, hogy a vezető csak akkor tudja elfogadtatni a hatalmát, ha idomul a tömeghez, tehát tükrözi azt. Ezután Horthy mondatait elemezte, amiből röviden az jött le, hogy a kormányzó nem gonosz volt, hanem hülye. Mint a felszólalók majdnem mindegyike, az előadása végén ő is Bibó Istvánt idézte.

Végül Vitányi Iván sztorizott a Horthy-családról – stílszerűen ekkor szúrtuk ki a hallgatóságban Virág doktort a Szomszédokból –, bár néha inkább az égre emelt ujjával ordított. Leszögezte: sem Kádárt sem Horthyt nem kell egy sorba állítani a nemzet nagyjaival, ugyanakkor nem kell Haynauval, Szálasival és Rákosival sem együtt említeni.

Ráadás

Még hátra volt a kerekasztal-beszélgetés Heller Ágnessel, Niedermüller Péterrel és Radnóti Sándorral (Spiró György végül nem jött el). Heller Ágnes azzal kezdte a mostani és a két világháború közötti rendszerek összehasonlítását, hogy Horthy idején osztálytársadalom volt, most viszont tömegtársadalom, és Orbán csak azért kacsint a Horthy-korszak felé, mert nincs önálló eszmerendszere. Radnóti Sándor egyetértett, de hozzátette: Kövér László nem egy Tartuffe, hanem az egyetlen igaz ember a mostani vezetésben, aki tényleg azokat a szörnyűségeket gondolja, amiket mond.

Heller Ágnes leszögezte, hogy ez egy antiliberális rendszer: most, ha valaki liberális, akkor az azt jelenti, hogy „kurva, disznó, szarházi”. Niedermüller Péter szerint a Fidesz nem csak a polgáriságtól távolodott el, hanem más európai konzervatív pártoktól is. Heller szerint azonban nem lesz ebből ideológia, mert nem lesz a Fidesznek ideje megcsinálni. (Ezt Radnóti és a moderátor dörömbölve lekopogták az asztalon.) A Fidesz erőteljes központi ideológiája kineveli a lázadókat – mondta Heller.

A négyszögletű kerekasztal
A négyszögletű kerekasztal
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Radnóti Sándor szerint azért lett Wass Albert a nemzeti alaptanterv része, és azért cserélik le a Marx utcát Wass Albertre, mert ezzel provokálják a baloldalt. Heller szerint azért is, mert nem értik a kultúrát. Ő és Radnóti nem látják a baloldali alternatívát, de hát szerintük mindig fontos tényező a véletlen, nem lehet tudni, mit hoz a jövő, hiszen 1956 szeptemberében Magyarországon és 1968-ban Párizsban is megírták, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Niedermüller szerint viszont most más a helyzet, mert el lehet menni.

És ez a megállapítás a konferencia legvégén rávilágított arra, hogy miért nem jött el a konferenciára egyetlen fiatal sem, és hogy miért csak az öregek vesznek részt a mostani szoborháborúban.