Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Csendben csinálják ugyanazt, mint Molnár Lajos

2012.06.30. 18:05 Módosítva: 2012.06.30. 18:09
Vasárnaptól nem egyik pillanatról a másikra fog megváltozni az egészségügyi rendszer, de jelentős változások indulnak. Ezek főként azokat érintik, akiknek betegségük vagy sérülésük miatt kórházba kell feküdniük - a járóbeteg-ellátás ugyanúgy működik, mint eddig. Tizenöt kórházban megszűnik a sebészet, a belgyógyászat és a szülészet, így ezeken a környéken élőknek majd a lakóhelyüktől távolabb lévő, de elvileg jobban felkészült kórházakba kell menniük. A legfontosabb, hogy a mentősök, a háziorvosok és a kórházak tudják, kit hova kell küldeni, de az elején lehetnek bizonytalanságok.

Példáink az bezárások miatt módosuló ellátási utakról >>>

Amikor öt évvel ezelőtt, Molnár Lajos miniszterség idején radikálisan átalakították a kórházi szerkezetet, a változást súlyos koalíciós feszültségek és hangos tüntetések kísérték. Vasárnaptól  - ugyan kisebb mértékben - de valami hasonló történik teljes csendben. A méretekben persze van különbség. Molnár Lajosék a gyógyításra szolgáló aktív ágyak 25 százalékát, összesen 16 ezer ágyat szüntettek meg, az ápolásra, krónikus betegek gondozására használható ágyak számát pedig 7500-zal növelték. Három budapesti kórházat zártak be, és 12 kórházban szűnt meg a gyógyító tevékenység, amelyek ápolási és rehabilitációs feladatokra álltak át.

A Zala Megyei Kórház onkológiai osztályának üres folyosója és kórterme
A Zala Megyei Kórház onkológiai osztályának üres folyosója és kórterme
Fotó: Varga György / MTI

Most a gyógyító ágyak 5 százalékát szüntetik meg, és ezzel 15 kórházban szűnik meg a hagyományos sebészet, szülészet, belgyógyászat. Ezek az intézmények a jövőben főként krónikus vagy idős betegek gondozásával, rehabilitációval foglalkoznak. A változtatásokat most is azzal indokolják, hogy a beteget inkább ott lássák el, ahol van képzett és tapasztalt orvos, és megfelelő műszer. Körülbelül 50 kórházban semmi sem változik júliustól. Nem érintik a változások a szakrendeléseket sem, ezek ugyanúgy működnek mint eddig.

Az aktív ágyak 5 százalékának megszüntetésénél sokkal jelentősebb a progresszivitási szintek átalakítása, az egyes kórházi osztályok új besorolás szerinti működése - mondta Sinkó Eszter a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző központjának igazgató-helyettese.

Az elmúlt fél évben az egészségügyi államtitkárság az orvosi szakmai kollégiumokkal együtt  végignézte, hogy az ország kórházaiban az osztályok milyen szintű ellátásokra képesek, van-e ott elég orvos, szakápoló, műszer. Ez alapján sorolták be az osztályokat három progresszivitási szintre. Az alapszintre a rutinszerű beavatkozások (például lábtörés, mandulaműtét) tartoznak, a középszintre a komolyabb, de nem életet veszélyeztető ellátások, a bonyolult, speciális tudást és tapasztalatot igénylő esetek (például politraumatizált esetek, égési, gerinc- vagy idegrendszeri sérülések) ellátása pedig a felső szintre.

D KOS20100115006
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Külföldi példák alapján látható, hogy a kórházi ellátások mintegy 70 százaléka alapszinten megoldható, 20-25 százalékot tesznek ki a komolyabb ellátások (középszint), 5-10 százalékot pedig az igazán bonyolult esetek, magyarázta Sinkó Eszter. Ahhoz, hogy melyik kórház mire képes, figyelembe vették azt is, hogy adott betegségből vagy műtétből milyen esetszámot láttak el eddig. Vannak műtétek, ahol ha 300-400-nál kevesebbet végeznek el egy évben, ott rosszabb az eredményesség, alacsonyabb a betegbiztonság, mondta Sinkó Eszter.

Ezek alapján írták újra a betegirányítási rendet, tehát azt, hogy adott betegséggel, sérüléssel adott helyről az orvosnak hova kell küldeni vagy a mentőnek szállítani a beteget. Sinkó Eszter is hangsúlyozta: most próbaüzem kezdődik, amelyben az első időben tartani lehet bizonytalanságoktól. Ez nemcsak a háziorvosokon múlik, de a járóbeteg szakorvosokon is. Nagyon fontos lenne, hogy a mentőszolgálat diszpécserei is pontosan tudják, hova kell irányítaniuk ezután a betegeket. Ugyanígy fontos, hogy a kórházi orvosok is minél hamarabb tisztában legyenek azzal, milyen új munkamegosztás lép életbe július elsejével, egy-egy komplikált esetet melyik kórházba küldhetnek át.

Egészen az utolsó napokig a háziorvosok is csak kapkodták a fejüket, mi és hogyan fog változni. Az egészségügyi államtitkárság  két nappal az új rendszer elindítása előtt, csütörtök este küldte ki a betegek irányításában központi szerepet játszó háziorvosoknak a tájékoztatókat. Mint Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta: a mentőszolgálat is tudja a dolgát. Elindult az a honlap is, amelyen különböző keresőkkel településenként, szakmánként meg lehet nézni, honnan hova kell utalni a beteget.

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi CentrumOrtopédiai Klinikájának bejárata
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi CentrumOrtopédiai Klinikájának bejárata
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A térképet nézve sokan felkaphatják majd a fejüket arra, hogy bizonyos ellátásokért miért kell a pécsieknek Kecskemétre vagy Budapestre menniük, vagy a Győr-Moson-Sopron megyeiek miért kapnak meg Szegeden bizonyos ellátást. Itt általában olyan nagyon ritka, komplikált esetekről van szó, amelyeket az országban egyetlen helyen tudnak ellátni, mondta az Indexnek az új struktúra kialakításában dolgozó szakember. Az országban például csak Szegeden tudnak megfelelő felkészültséggel kezelni politraumatizált agyi sérülteket. Akinek ilyen sérülései lesznek, azt Pécsről, Budapestről vagy Nyíregyházáról is oda viszik. Itt két érdek ütközik: a betegnek biztos jobb, ha olyanok kezelik, akik tudják mit kell csinálni, a hozzátartozóknak viszont az ország másik végébe részére kell majd utazni, ha látogatni akarják.

A kórházakban egyéként a sürgősségi ellátások az átmeneti időszak után is elsőbbséget élveznek. Egy sérült beteget nem küldhetnek el egyik kórházból sem, csak állapotának stabilizálása után. Egy súlyos baleset sérültjének állapotát először a mentősök stabilizálják és az életmentő beavatkozás elvégzésére vagy a legközelebbi, megfelelő felkészültséggel rendelkező traumatológiára szállítják, esetleg mentőhelikopterrel azonnal valamelyik speciális felkészültségű országos intézetbe.

Ahogy a 2007-es átalakításnál, most is kardinális kérdés lesz a szülészeti ellátás helyzete. Míg Budapesten vagy egy nagyobb városban ilyenkor a szülési fájdalmakkal küszködő anyával a párja vagy hozzátartozója egyszerűen elautózik a választott kórházba, esetleg taxit hív, a Győr-Sopron megyében élőknek ez nem lesz ilyen egyszerű. Most megszüntetik a csornai kórház szülészetét, így a környéken élő nők Sopronba vagy Győrbe mehetnek szülni, ami legalább 50 kilométer autózást jelent. Nem lesz egyszerű dolog télen a lefagyott vagy behavazott úton elvergődni a kórházba.

Az átmeneti időben a július elseje előtt megkezdett kezelést a beteg az eredeti ellátóintézményben fejezheti be, a már kiállított beutalók érvényesek maradnak. Ha egy megszűnő osztályon július végéig nem tudják befejezni a beteg ellátását, gondoskodni kell arról, hogy átszállítsák az új területi ellátási kötelezettségű másik szolgáltatóhoz.

A változtatások főként kisebb kórházakat érintenek. A tapolcai kórházban megszűnik az 50 ágy az általános belgyógyászaton és a 40 sebészeti ágy. Flórián Csaba, a kórház igazgatója ezt azzal indokolta, hogy intézményük nem alkalmas a megfelelő sebészeti ellátásra, nincs intenzív osztály és a műtő is elavult. Ugyanakkor a megyében több olyan kórház is van szerinte, ami megfelelő körülményekkel és kellő hellyel pótolhatja kiesésüket. Az átalakítás miatt a kórház munkatársai közül senkit nem kell elbocsátani: 18 alkalmazottat átképeznek, melynek 85 milliós költségét remélhetőleg pályázatból tudják finanszírozni.

A bonyhádi kórházból sem kellett senkit elküldeni. Barcza Zsolt igazgató megkeresésünkre azt mondta: funkcióváltással 20 belgyógyászati osztály helyett 20 krónikus bel- és tüdőgyógyászati ágyat kaptak. Két ápoló és a 72 éves orvosigazgató is most megy vagy ment nyugdíjba, egy ember pedig más munka után nézett, de az igazgató hozzátette, hogy ennek semmi köze nincs az átalaklításhoz.

Több intézménnyel ellentétben a mosonmagyaróvári Karolina Kórházban nem csökkennek az ágyszámok és a feladatkörök sem változnak, így továbbra is befogadnak aktív és krónikus betegeket is. Vermes Tamás igazgató úgy véli, vannak még szabad tartalékaik, ráadásul csak 5-8000 fővel több potenciális betegük van, a csornai kórház korábbi területének nagy részét ugyanis a győri kapta meg. Azt is hozzátette, hogy nem csak a betegellátás területén vannak üres helyeik, a környékbeli intézményekből eltávozó, megfelelő tudású szakembereket is szívesen átveszik.