Elnapolták Földesi-Szabó büntetőperét

A végzés szóbeli indoklása szerint miután Földesi-Szabó László védekezésében hivatkozott arra, hogy a vádbeli cselekmények elkövetésében jelentős szerepe volt Jakubinyi Róbertnek, egy másik eljárás gyanúsítottjának is, meg kell vizsgálni a Jakubinyi ügyében keletkezett iratokat is. Így a többi között azokat az iratokat, amelyek a megalapozott gyanúval, az európai elfogatóparanccsal, illetve a kiadatással kapcsolatban keletkeztek.

Az elsőfokú büntetőper adatai szerint a csempészés azzal valósult meg, hogy az Egymásért közhasznú alapítvány 2005-ben és 2006-ban közterhek megfizetése nélkül hozott az országba Ázsiából milliárdos értékű vámárut, arra hivatkozva, hogy az adomány, ám később azt értékesítette. Földesi-Szabó László, a kuratórium elnöke pedig azzal követte el a sikkasztást, hogy eltulajdonította az alapítvány sok száz millió forintját.

Az elsőrendű vádlott az elsőfokú büntetőperben elmondta: megvannak a hiányzó százmilliók, de nem árulja el, hogy hol, mert még zár alá helyeznék a hatóságok, és különben is, a pénz kell az alapítvány működtetésére, illetve arra az esetre, ha más eljárásokban fizetésre köteleznék. Földesi-Szabó László az eljárás során tagadta bűnösségét.

Az elsőrendű vádlott hét, egyik társa öt, egy másik pedig három év börtönt kapott 2010 decemberében, nem jogerősen. Akkor a Fővárosi Bíróság szóbeli indoklásában elhangzott, hogy egyes homályos, lebegtetett információkkal ellentétben a rendelkezésre álló iratok szerint az ügynek nincs nemzetbiztonsági összefüggése. Ugyanakkor Földesi-Szabó László az eljárás során többször kérte, hogy mentsék fel titoktartási kötelezettsége alól. Az Egymásért alapítvány kuratóriumában korábban helyet kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos és egy volt főosztályvezetője, Gyarmati György is.

Az elsőfokú ítélet fellebbezések folytán egyik vádlott vonatkozásában sem emelkedhetett jogerőre. Az elsőfokú ítélethirdetés közben az elsőrendű vádlott a bíróság épületéből ismeretlen helyre távozott, ezért elfogatóparancsot kellett kiadni ellene, és csak fél év múlva, 2011 májusában került ismét rendőrkézre, majd előzetes letartóztatásba.

Titkosszolgálati szálak

Időközben az ügyészség elkezdte vizsgálni az Egymásért-ügy titkosszolgálati vonatkozásait, a sajtóban pedig összefüggésbe hoztákFöldesi-Szabót azzal a nagy kémüggyel, amelyben a vádlottak padjára került Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere és az NBH két egykori főigazgatója, Galambos Lajos és Laborc Sándor is. Majd amikor az idén áprilisban az Egymásért-ügy másodfokú büntetőperének zárt tárgyalásán Földesi-Szabó László vallomást tett, megszüntették előzetes letartóztatását és házi őrizetbe helyezték.

A Magyar Nemzet a napokban azt közölte: Földes-Szabó László vallomása szerint az Egymásért alapítványon keresztüli pénzlenyúló hálózat nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Állítólag az egykori rendőrtiszt azt vallotta, hogy Jakubinyi Róbert volt az alapítvány ötletgazdája, pénzért cserébe azt kérték a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el büntetőügyüket. Földesi-Szabó László szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak: Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott.

A Magyar Nemzet egy hete arról írt: előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a nem sokkal korábban Ausztriából kiadott Jakubinyi Róbertet, akit a Központi Nyomozó Főügyészség az Egymásért alapítvány volt vezetője, Földesi-Szabó László vallomásai alapján vesztegetéssel gyanúsított meg.

Balogh Zoltán ügyészségi szóvivő az államtitoknak minősülő nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt részleteket a lappal, de annyi tudható, hogy ebben  az ügyben helyezték tavaly nyáron előzetes letartóztatásba Gyarmati Györgyöt, aki a gyanú szerint társaival pénzért elsimította Jakubinyi néhány büntetőügyét.

Földesi-Szabó másodfokú büntetőperében tavasszal lezajlottak a perbeszédek, és néhány vádlott már az utolsó szó jogán is felszólalhatott. Mindez zárt ajtók mögött történt, ugyanis a másodfokú büntetőper az elsőfokúval ellentétben államtitok miatt javarészt nem nyilvános. Az ítélőtábla indoklása szerint az ügyészség bizonyítási indítványa alapján beszerzett okiratok minősített adatokat tartalmaznak, csakúgy, mint a Galambos Lajos és társai ügyében a nyomozó ügyészségtől érkezett anyagok.

A perbeszédekben a vád és a védelem is jobbára az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A hétfői tárgyaláson már csupán néhány vádlott utolsó szó jogán előadott nyilatkozata hangzott volna el, majd pedig következhetett volna a határozathozatal. A tábla tanácselnöke az elnapolás szóbeli indoklása során megjegyezte: Jakubinyi elfogása Galambos Lajos és társai ügyében is lényeges fordulatot eredményezhet.