A Semmelweis Egyetem klinikáin is elfogadhatják utólag a hálapénzt
A fővárosi Semmelweis Egyetem kedden közölte, hogy bár az egyetem nem támogatja, a munkavállalóik harmadik személytől „a munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett tevékenységükre való tekintettel” elfogadhatnak díjazást.
Az egyetem új rektora, Szél Ágoston július elsején lépett hivatalba.
A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik.
Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke múlt csütörtökön elsőként adott ki utasítást, hogy az intézményükben dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt.
Azóta már számos intézményben – néhol bizonyos feltételekkel – engedélyezték a hálapénz utólagos elfogadását, például a veszprémi, a váci, a dunaújvárosi, a tatabányai, a győri, a kaposvári, a kecskeméti, a békéscsabai, a gyulai, a hódmezővásárhelyi és a fővárosi Uzsoki kórházban, valamint a nyíregyházi Egészségügyi Holding Zrt. tagkórházaiban. Azt viszont valamennyi kórházigazgató leszögezte: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény.
A napokban a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke is kiadta a hálapénz utólagos elfogadásáról szóló utasítását. A dokumentumban Paragh György azt írta: „a törvényszöveg felhatalmazásának megfelelve, ám a hálaszolgáltatás intézményét nem támogatva, a centrum dolgozóit mentesítem a vonatkozó törvényi tilalom alól, és megállapítom, hogy megfelelő feltételekkel a hálaszolgáltatást elfogadhatják”.
Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség alelnöke korábban azt közölte: nem elfogadható, hogy a kórházigazgatók és kórházi vezetők „nyakába varrják a döntést”. Úgy véli, állami állásfoglalásra volna szükség. Ezért fordult a kórházszövetség a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézethez, amely erre a hétre ígért tájékoztatást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
