Bethlen Gábortól is van aláírása Győrinek

Hétfőn nyilvánosságra hozták a miniszterelnökség három új államtitkárának (Győri Tibor, Lázár János és Szijjártó Péter) vagyonnyilatkozatát. Az új közszolgák beiktatásakor szokásos eljárás egy komoly meglepetéssel is szolgált, Győri Tibor vagyonnyilatkozatából ugyanis kiderült, hogy a miniszterelnökség új államtitkárának három könyvritkaság is gyarapítja a vagyonát.

Az Országos Széchenyi Könyvtár blogja szerint a könyvek között egy több mint 400 éves, igazi ritkaságnak számító kalendárium és egy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott, több mint másfél millió forintot érő dokumentum is szerepel.

Az első könyv Pázmány Péter Kalauzának első, pozsonyi kiadása, Esterházy Miklós tulajdonjegyével ellátva, amit az OSZK blogja szerint egy három évvel ezelőtti aukción 900 ezer forintért ütöttek le.

A második könyv a már említett, Bethlen aláírásával ellátott erdélyi országgyűlési törvénycikkek magyar nyelvű kiadása, nagy valószínűséggel annak is az 1613-as, kolozsvári példánya.

A blog szerint a harmadik könyv számít a legnagyobb ritkaságnak, hiszen a régi magyar kalendáriumokat az évszázados használat során gyakorlatilag ronggyá olvasták tulajdonosaik, így egy-egy épségben fennmaradt kalendárium igazi unikumnak számít a magyar művelődéstörténetben. Az OSZK szerint a dokumentum egy 16. századi kalendárium egyetlen ismert példánya, ami egy jó néhány évvel ezelőtt rendezett árverésen másfél millió forint kikiáltási árról indult.

A könyvről először Hodinka Antal, neves történész, a Nemzeti Könyvtár munkatársa adott hírt a Magyar Könyvszemle 1892/93. évfolyamában, legutóbb pedig 2007-ben az OSZK munkatársa, Perger Péter írta le részletesen az újonnan előbukkant, majd ismét magántulajdonba került nyomtatványt. „A nyolcadrét nagyságú, 43 számozatlan levelet, s magyar nyelvű kézírásos bejegyzést tartalmazó régi könyvet ma már új pergamenkötés védi. Címlapján vörös és fekete nyomással a babérkoszorúval övezett magyar címer látható. A művet Piotr Słowacki krakkói matematikus és csillagász állította össze, kinek kalendáriumai népszerűek voltak idehaza, míg a fordító Pál Sebestyénről mindössze annyit tudunk, hogy a nyomtatvány megjelenésekor a bécsi egyetemen tanult.” - írja a blog.