Krisztina
19 °C
25 °C

A kormány és az agresszív kismalac

2012.07.09. 13:43 Módosítva: 2012.07.09. 15:31
Csonka napot tartott hétfőn a parlament, az interpellációk és a kérdések szokatlan módon csütörtökön hangozhatnak el. De a csonkaság nem jellemezi a törvényalkotást, két új adó bevezetését is megszavazták.

Rövid munkanappal kezdődött a nyári rendkívüli ülésszak utolsó hete. Hétfőn a szokásokkal ellentétben nem voltak interpellációk és kérdések, ezeket majd a csütörtöki ülésen tehetik fel a képviselők. Napirend előtti felszólalások viszont voltak. Az elempés Osztolykán Ágnes a fizetőssé tett állami felsőoktatásról beszélt, és bírálta a kormányt, amiért nem látja be a hibáit. "Mint az agresszív kismalac, miután elbukik a biciklivel és azt mondja: én így szállok le" - viccelődött.

Válaszul Hoffmann Rózsa leszidta, amiért a magyar parlamentben nem magyarul beszél, például azt mondja, hogy sok a populista lózung a felsőoktatási törvényben. Arról is beszélt, hogy kiadná Osztolykán felszólalását egy nyelvésznek, hogy keresse ki a populista elemeket belőle. Azt is megtudtuk, hogy aki ellenzi a röghözkötést, annak baj van az erkölcsi érzékével.

A kereszténydemokrata Pálffy István a nyugdíjasokat félrevezető nácizó szocialistákról beszélt, akik "néha-néha alkotnak maradandót". Mindezt annak apropóján, hogy Korózs Lajos Mengele művének minősítette az új rokkantellátási rendszert. Ez Pálffy szerint pont olyan, mint amikor Zuschlag a gázkamrákkal viccelődött. Pálffy felháborodásában még Kertész Imre Sorstalanságából idézett. Válaszul Soltész Miklós államtitkár egy Korózs-idézettel elmúltnyolcévezett és azzal büszkélkedett, hogy arányaiban most több a súlyos rokkant, mint a szocialisták idején.

A jobbikos Balczó Zoltánt Kövér László leandrásozta, de Balczó javította, hogy a bátyja sajnos nem ért rá. Így ő volt kénytelen rákérdezni, hogy szuverén ország-e még Magyarország. Mindez a jegybanktörvény módosításáról jutott eszébe, mert neki amúgy tetszett a jegybanki függetlenség korlátozása. A kormány erre írásban kívánt reagálni.

Ezután a szocialisták elnöke, Mesterházi Attila nyugtatta meg a kormányt, hogy támogatják Orbán múlt héten bejelentett tíz pontját, és még ötleteket is adott. De először bírált, például azért, mert nincs forrás a programra, és mert két évet késtek vele. Forrásként a kohéziós alapokat jelölte meg. Ezeket ugyan pont csökkenteni akarja az EU, de a német szociáldemokrata, Martin Schulz megígérte Mesterházinak, hogy majd tiltakozik ez ellen. Czomba Sándor államtitkár szerint viszont csak a szőlő savanyú, mert a szocialistáknak az elmúltnyolcévben nem jutott eszükbe ilyen remek program.

A nap utolsó vezérszónoka, Selmeczi Gabriella egy indulatos nyilatkozatról beszélt, miután megtalálta a papírjait. Korózs Lajos nyilatkozata volt a téma újra, amiről neki is Zuschlag jutott eszébe, bár ő "zuslagnak" hívta a volt képviselőt. Ezután volt szó sztálinista alkotmányról, amit a kormány megváltoztatott, de csak bírálatot kapott érte. Volt szó oligarchákról, akik nincsenek. Csak földbérlők, sokan, és közbeszerzéseken nyertes magyar vállalkozók. Neki is Soltész válaszolta, szinte ugyanazt, mint Pálffynak. Igaz, elmúltnyolcév helyett most a kettős mérce volt a kulcsszó, de végül ez a felszólalás is Gyurcsány, Szűcs Erika és Korózs Lajos idézetekkel zárult.

A mai napon vált hivatalossá Hölvényi György államtitkári kinevezése is, Áder János megküldte átiratát, hogy július 9-én az emberi erőforrások minisztériumába kinevezte. A határozathozatalok elején három nemzetközi szerződésről szavaztak. Ezután kezdődött az igazi törvényalkotási roham.

Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról

Navracsics igazságügyi miniszter javaslata szűkíti a Kúria előtti felülvizsgálati lehetőségeket. A felülvizsgálat eredendően rendkívüli jogorvoslat volna, valójában a gyakorisága miatt már rendes jogorvoslatként funkcionál. Így a jövőben nem lehet felülvizsgálatot kérni a jogerős határozat indoklása,  kamatfizetésre és perköltségre vonatkozó rendelkezések ellen, a hárommillió forintot meg nem haladó vagyonjogi ügyekben, vagy társasházi közgyűlések határozataival kapcsolatos döntéssel szemben.

De nem lehetne kúriai felülvizsgálatot kérni behajtandó adótartozásra fizetési kötelesség megállapító, bírságot kiszabó és kisajátítási ügyekben sem, ha az ügyérték nem éri el az egymillió forintot.

Schiffer András egyik módosítója indoklásában diszkriminatívnak nevezte, hogy bizonyos összeghatár alatt nem kezdeményezhető felülvizsgálat. A Jobbik és az MSZP a munkaügyi és a személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési perekben előterjesztett pénzköveteléseket vette volna ki a korlátozás alól. A kormány és a kormánytöbbség mindhárom javaslatot elvetette a bizottságokban.

A törvényben sikerült elrejteni egy, a kormány dolgát a jövőben nagyon megkönnyítő rendelkezést. Ha egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánítanak, az ellen keresetet csak hiteles elektronikus dokumentumként lehetne benyújtani, ennek előállítása viszont aránytalanul költséges azoknak a helyi civil szervezeteknek, amelyeket leginkább érinthetnek a beruházás hatásai.

Egy módosító indítvánnyal megteremtették a Magyar Igazságügyi Akadémiát, melynek elnökét az Országos Bírói Hivatal kétharmaddal kilenc évre megválasztott elnöke nevezheti ki, és ami a jövőben ellátja a bírák, a fogalmazók, részben az ügyészek és mások képzését. Az akadémia képzési programját, tananyagát az OBH elnöke és az ugyancsak kilenc évre megválasztott legfőbb ügyész dolgozzák ki.

Az alkotmányügyi bizottság emellett több módosító indítvánnyal a civiltörvényt is kiegészítette, újraszabályozva a civil szervezetek felszámolását, törvényességi ellenőrzésének részletszabályait.

A javaslathoz zárószavazás előtti módosító indítvány is érkezett, ezek egyike egy még hatályba nem lépett jogszabályt módosítana. Schiffer András szerint ezért nem elképzelhetetlen, hogy Áder János szokása szerint visszaküldi a törvényt a parlamentnek. Ez azonban nem aggasztotta a kormánypártokat, amelyek a módosító indítványt, majd magát a teljes törvényt is elfogadták.

A vízközmű-szolgáltatással összefüggő törvényekről

Négy fideszes képviselő, köztük Kósa Lajos hétfőn elfogadott indítványa jogharmonizációs jellegű. A vízközmű-szolgáltatásról tavaly elfogadott törvény változásait kell átvezetni a kapcsolódó jogszabályokon. Így például módosítani kell az önkormányzati törvényt is, amely a szolgáltatást önkormányzati feladatként határozza meg, miközben a vízközműtörvény állami tulajdonlást is engedélyez.

A törvényhez több módosító indítványt is benyújtottak az illetékes bizottságok. Ezek közül négy érdekesebb. Pólics József támogatott indítványával lopakodva államosítaná a vízközműszolgáltatást. A javaslat szerint 2015-től kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek lehet kiszervezni a vízközműszolgáltatással kapcsolatos tevékenységeket, beleértve a díjbeszedést, óraleolvasást és az üzemeltetést is.

A javaslat szerint a kormány rendeletben határozhatna uniós vagy nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő beruházások megvalósításáról, ha amúgy reális a veszélye annak, hogy a határidő túllépése miatt elmaradna a teljesítés. Áfamentes lesz a vízközművek térítésmentes átruházása és egyszerűsítik a közműtársaságok tulajdonának átadását is arra hivatkozva, hogy azok javarészt úgyis száz százalékos nemzeti tulajdonban vannak.

A biztosítási adóról

Az unortodox gazdaságpolitika másik nyári csodafegyvere a biztosítási adó, aminél már meg se próbáltak úgy tenni, mintha az nem az embereket terhelné – ami, lássuk be, normális is, hiszen ki más fizetné meg.

A módosító indítványok könnyítést hoztak, egyben bevételkiesést a költségvetésnek. Matolcsy eredetileg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást is megadóztatta volna, nem is kicsit. A költségvetési bizottság két, az előterjesztő egyetértését is elnyert indítványával viszont teljes egészében törölné a tervezett 30 százalékos adót.

Így a jövőben a casco után 15 százalékos, a vagyon és balesetbiztosítások után 10 százalékos adót kell majd fizetni.

A tranzakciós illetékről

Matolcsy György unortodox gazdaságpolitikájának legújabb eleme egyben a legújabb konfliktusforrás is az EU-val és az IMF-fel. A kormány tranzakciós illetéket a Magyar Nemzeti Bankra is kivetette, amivel ugyan kozmetikázza a költségvetés bevételeit, de az elszenvedett veszteség a következő évben kiadásként jelenik meg.

A költségvetési bizottság egyik elfogadott módosítója a csekkadó plafonját a korábban tervezett harmincezer forint ötödére, hatezer forintra csökkentették. Így a költségvetésben meglévő, korábban jelentős részben a banki tranzakciós adóval pótolni gondolt lyuk újra láthatóvá vált.

De mennyi pénzt is vár az adótól a kormány? A legelső tervek még 130-228 milliárddal számoltak, aztán ez 283 milliárdra, majd 300-400 milliárdra nőtt. A plafon harmincról hatezer forintra csökkentésével viszont 2013-ban legfeljebb 140 milliárd forint lesz. Tény, hogy ezzel a jelentős lyuk újra megjelent a jövő évi büdzsében, de az is az, hogy a tervezett mérték egyszerűen elviselhetetlen terhet jelentett volna a bankoknak. Az pedig a hitelezés teljes leállásához, ami pedig a gazdasági visszaeséséhez vezetett volna.

A kormány szokásától eltérően a csekkadónál feladta azt a kommunikációt, hogy itt most az emberek helyett a gonosz multikkal próbálja megfizettetni valaminek az árát. Matolcsy György június közepén ismerte be, hogy a tranzakciós adót a bankok igenis átterhelhetik ügyfeleikre, hiszen korábban a tranzakciós illetékből az elvárt adóbevétel tört részét szedték csak be ügyfeleiktől. Rogán frakcióvezető szerint az MNB-nek is át kéne hárítania az adót a bankszektorra.

Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, az vagy 2,5 százalékos kamatemelést tenne szükségessé, ha változatlan monetáris feltételeket akar érvényesíteni a jegybank. Ezért a törvényt végső soron a jegybanki függetlenség kormányzati megsértésének értékelik, és mint ilyet alkotmányellenesnek tartják a jegybank szakértői. A gyakorlatilag 2,5 százalékpontos kamatcsökkentést jelentő áthárítás emellett kiszárítaná a banki hitelezést, szűkítve a gazdaság forrásait.

A kormány zárószavazás előtti módosító indítvánnyal végül mégis sárgacsekkadóvá alakította a tranzakciós illetéket. A múlt pénteken benyújtott módosító javaslat szerint illetékköteles pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül a postai kézpénzbefizetés is.

A törvényjavaslat záróvitájában maga Matolcsy György is felszólalt. A válságot nem lehet jól kezelni, de mi jól kezeljük, tudtuk meg, ahogy azt is, hogy szerinte az Európai Unió megdicsérte a magyar válságkezelést, ami azért sikeres, mert nem bevált eszközöket alkalmaz. Dicsérte az egykulcsos adót és a társasági adó csökkentését. "Ezermilliárd forintnyi terhet veszünk le azokról, akik dolgoznak vagy munkát teremtenek" - mondta. Ennek forrása volt a bankadó, a különadók, "a nyugdíjpénztári lyuk betömése". És ennek a forrása lesz a tranzakciós adó is. Zárásként azt mondta, nem tiszte a Magyar Nemzeti Bank nevében gondolkodni, de ha ő lenne a Magyar Nemzeti Bank, akkor "az ott heverő pénzt" is megadóztatná. Ezt nem igazán értjük, merthogy  a nemzeti banknak nincs adókivetési joga, Matolcsy pedig megadóztatja.

 

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről

Mondhatnánk, hogy Fazekas Sándor törvényjavaslatából (.pdf) álmunkból ébredve is teljes oldalakat tudnánk elszavalni, de hazudnánk. Ne vessenek meg ezért. A javaslatban, amiről beszélünk, olyan kifejezések szerepelnek, mint például termékpálya. Ennek egyrészt szereplői vannak, másrészt működése, ami vertikális. Ha mégsem az (olyan?), akkor ösztönözni kell, hogy olyan (az?) legyen.

A cél amúgy az agrárpiaci szakmaközi szervezetek megerősítése, ami sikerülni is fog. Például a jövőben annak a piaci szereplőnek is hozzájárulást kell fizetni a szakmaközi szervezetnek, amely ugyan nem tagja a szervezetnek, de élvezi a szervezet intézkedéseinek előnyeit.

Az új szabályozás szerint a sertés-, marha-, juh- és baromfi-tenyésztőknek, a bor-, dohány, gabona-, vetőmag-, napraforgómag-, -olaj- és -dara-, sörárpa-, tej-, zöldség- és gyümölcstermelőknek kötelezően adatokat kell szolgáltatni a termékek áráról és mennyiségéről, hogy azokat nyomon lehessen követni.

Módosítják az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is. A felvásárlóknak és a feldolgozóknak a korábbi harminc helyett tizenöt napon belül kellene fizetniük a termelőknek. A szerződésben pedig garantálniuk kéne a késedelmi kamatot és engedélyezniük az inkasszót is.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Egy másik agrár tematikájú javaslatról is határoznak. Fazekas Sándor törvényjavaslata újradefiniálja a borvidéket, de egyáltalán nem radikálisan. Borvidék az, ahol van hagyománya a bortermelésnek és jellegzetes a bor. A törvény azt is definiálja, hogy mi az akta. Az akta egy iratköteg, amit a hegybíró készít az ezer négyzetméternél nagyobb területen szőlőt termelők nyilvántartásaiból.

Az eredeti javaslat szerint a hegybíró egy év után kezdeményezhetné a műveletlen ültetvények kivágását. A mezőgazdasági bizottság ezt úgy módosította, hogy egy év után csak felszólíthatná a használót a rendeltetésszerű művelésre. Ha ez újabb egy évig nem történik meg, akkor újabb felszólítást kell küldenie. Ezután már csak hatvan nap a türelmi idő, de a hegybíró még ekkor sem vágathatja ki az ültetvényt, hanem meghirdeti művelésre. Ültetvényt csak akkor lehet kivágatni, ha legalább három éve nem művelik.

Akit érdekelnek a további részletek, itt olvashatják a törvényjavaslatot (.pdf).

A Nemzeti Adó és Vámhivatalról

Rogán Antal és társai a NAV bűnügyi tevékenységének erősítésére a pénzügyi nyomozók illetményrendszerét alakítanák át úgy, hogy a pénzügyőrök a jövőben magasabb jövedelmet kapjanak. A szabályozás kitér az előmeneteli szabályokra is, egyben egységesíti a NAV illetményrendszerét.

A módosításra az előterjesztők szerint azért van szükség, mert a pénzügyi nyomozók kevesebbet kerestek rendőrségi társaiknál.

A törvényjavaslat az érintettek és az érdeklődők itt olvashatják (.pdf).

Lex L. Simon László

Az új kulturális államtitkár tudott újat mutatni. Alkotott már személyre szabott törvényt a parlament, de olyanra nem emlékszünk, hogy az nyújtsa be a javaslatot, akire szabták. Pedig most L. Simon László javasolja, hogy L. Simon László a jövőben is a kulturális pénzosztó, a Nemzeti Kulturális Alap operatív vezetője lehessen annak ellenére, hogy a területet felügyelő államtitkár lett, ami eddig összeférhetetlen volt a poszttal.

Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

Az új emberminiszter, Balog Zoltán első törvényjavaslatával azonnal a legelesettebbektől vonna meg támogatást. Javaslata szerint nem lennének jogosultak az aktív korúak ellátására azok, akik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény alapján felzárkóztatási támogatást kapnak.

A javaslat szigorúan az iskolalátogatáshoz kötné a családi pótlék fizetését. További megszorítás, hogy bizonyos szociális juttatásokat a jövőben természetben nyújtanának.

Fontos változás, hogy a fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve a hajléktalanok részére bevezetik a támogatott lakhatást, melynek célja az ellátott önálló életvitelének fenntartása vagy elősegítése. Azaz, a jövőben az érintetteket legfeljebb hat-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban helyeznék el úgy, hogy egy helyen legfeljebb ötvenen élhessenek együtt.

Pontosítják a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló szabályokat is. A kormány a nyugdíjszabályok átírásával megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat, így a korábbi rokkantnyugdíjasok idén már csak juttatásban részesülnek, egyben felülvizsgálják rokkantságuk fokát is. A cél az, hogy a megváltozott munkaképességűek is inkább a munkapiacon helyezkedjenek el.

Egy módosító indítvány szerint a települési önkormányzatoknak a tízezer forintot elérő szociális segélyekből ötezer forintot Erzsébet-utalványként kell utalniuk.

A teljes törvényjavaslatot itt olvashatják (.pdf).

A határozathozatalok végén még két nemzetközi szerződést is megvitattak, és módosító indítványok hiányában meg is szavaztak.

A hétfői program zárásaként részletesen megvitatják Menczer Erzsébetnek a világörökségről szóló javaslatát és a Fidesz frakció javaslatára tárgyalják a fogyatékosügyi programot is. Kivételes, sürgős eljárásban hétfőn és csütörtökön tárgyalják a magyar agrárkamaráról szóló törvényjavaslatot is.

A nyári rendkívüli ülésnap utolsó ülésnapján, csütörtökön reggel kilenckor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációkkal és azonnali kérdésekkel az ülés, amit élőben közvetítünk. Az ülés programjáról bővebben itt olvashat.