Bottal ütöttük a nácivadászok nyomát
További Belföld cikkek
-
Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon - Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
„Mindenféle ember érdeklődik nálam, de én csak itt dolgozom a szomszédban, nem tudok semmit” – mondta a szomszédban egy férfi, aki nem tudott semmit. A XII. kerületi Győri úton, Csatáry László előző lakhelyén kerestük az egyik legkeresettebb náci háborús bűnökkel vádolt férfit, akit a Simon Wiesenthal Központ kutatott fel. (A szervezetről bővebben itt olvashat.)
Mire délelőtt megérkeztünk már egy francia tévéstáb állt a kapuban, egyikük – filmbeli nácivadászra emlékeztető drapp ruhában és barna bakancsban – egy vállról indítható rakétavetőre emlékeztető óriási kamerával várta, hogy felvehesse a 97 éves férfit, akit azzal vádolnak, hogy Kassán részt vett több mint 15 ezer zsidó deportálásában.
Évekig keresték Csatáryt
Az ügye akkor került újra a figyelem központjába, amikor a Simon Wiesenthal Központ áprilisban kiadta az éves jelentését, amiben a férfi Ladislaus Csizsik-Csatary néven szerepelt a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös között, a lista elején.
A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán a Magyar Királyi Rendőrség kassai parancsnokaként nagyban hozzájárult 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásához. A haláltábort csak néhány százan élték túl, a túlélők beszámolói szerint Csatáry szadista ember volt, aki kutyakorbáccsal verte a deportálására váró zsidókat, és arra kényszerített őket, hogy puszta kézzel ássanak a fagyott földben. Parancsot adott arra is, hogy aki menekül, azt le kell lőni.
A világháború után elmenekült Kassáról – 1948-ban távollétében halálra ítélték Csehszlovákiában –, majd Kanadában bukkant fel, ahol évtizedekig élt Montrealban és Torontóban műkereskedőként. Amikor 1997-ben rájöttek a kilétére, Kanada megvonta tőle az állampolgárságot, és jogi lépéseket tett, hogy kitoloncolja a háborús bűnökkel vádolt férfit. Ezt megelőzve Csatáry elmenekült az országból, és másfél évtizedre újra eltűnt. Csatáry kanadai ügyvédei egyébként azzal védekeztek, hogy a férfinak csak korlátozott szerepe volt a kassai zsidók deportálásában.
Mi tudtuk, hogy a kapucsengőn Csatáry csak „Smith” néven van feltüntetve. Bejutottunk az épületbe, és egyből meg is találtuk Smith postaládáját, amire tollal az is rá volt írva, hogy L. Csatáry.
Itt viszont elakadtunk, ugyanis senki sem nyitott ajtót: sem Smith, sem a szomszédok, de még egy másik emeleten sem. Úgy tudtuk, hogy Csatáry a lánya nevén lévő lakásban lakott, és még egy telefonszámunk is volt hozzá, amit azonban hiába hívtunk. Valószínűleg a Sun sem itt talált rá Csatáryra, mivel az összes lakás ajtaja és kilincse különbözött attól, ami a lap által készített fényképen látható. Információink szerint egy kocsija is van (egy sötétzöld Ford Scorpio), de ezt sem láttuk.
25 ezer dollár járt az alsónadrágos férfiért
Efraim Zuroff az AFP hírügynökségnek vasárnap úgy nyilatkozott, hogy tíz hónappal ezelőtt egy informátor segítségével jutottak olyan adatokhoz, amelyek lehetővé tették Csatáry László felkutatását Budapesten. Az informátor 25 ezer dollár jutalomban részesült, „ennyit adunk olyan információkért, amelyek lehetővé teszik náci bűnösök megtalálását” – mondta Zuroff. Az információkat 2011 szeptemberében átadták a budapesti ügyészségnek, ami nyomozást indított Csatáry ellen.
A Sun is a Simon Wiesenthal Központtól kapott információkat a férfi hollétéről, és meg is találták Budapesten. Követni kezdték, amikor a férfi kimozdult otthonról. A Sun leírta, hogy Csatáry villamossal egy közeli plázába ment, ahol egy jobboldali újságot vásárolt, majd két órán át beszélgetett egy vörös hajú nővel. Ezután bevásárolt, és két szatyorral hazament.
A lap megpróbált beszélni Csatáryval, aki alsónadrágban nyitott ajtót a riporternek, ijedten viselkedett, és nem engedte be az újságírót. „Nem, nem. Menjen el” – mondta, amikor a riporter a múltjáról kérdezte. Amikor a riporter visszakérdezett, tagadja-e, amivel vádolják, Csatáryannyit mondott: „Nem tettem meg, menjen el innen” – majd becsukta az ajtót.
A Csatáryról készült fotókkal a kezünkben megkérdeztünk néhány embert a szomszédos épületekből, hogy ismerős-e a 97 éves úr, de egyiküknek sem rémlett.
Látta? Ismeri? Tud róla?
Ha van információja Csatáry Lászlóról, kérjük, küldje el nekünk az ugyelet@mail.index.hu címre. Köszönjük!
Az egyik környező utcában aztán szerencsénk volt: amikor beléptünk, hogy vegyünk valamit inni, az eladó épp egy barátjával beszélt. „Nem fogod elhinni, hogy milyen sztorim van” – mondta, majd elmesélte, hogy az öreg Csatáry többször is vásárolt nála (mindig csak vizet), és egy szimpatikus öregembernek tűnt, aki azt is elmesélte, hogy évekkel ezelőtt jött haza Kanadából. „Nagyon jól tartja magát, simán elvitte a kis gurulós kocsijával a fél karton vizet. Meg is lepődtem, hogy már 97 éves” – mondta.
Egy másik boltban is megerősítették, hogy szokott arra vásárolni, de már több mint egy hónapja nem látták. „Magyar Nemzetet szokott vásárolni” – válaszolták arra, hogy melyik a Csatáry által preferált „jobboldali lap” lehet az, amit a Sun emlegetett.
Csatáry jelenlegi lakhelyéről nincs információnk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
