Nem tudni, mikor írt Schmitt a kirúgott bíróknak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát” - Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
- Orbán Viktor előtt szólalt fel Matolcsy György: Azt kell mondanom, hogy kissé bajban vagyunk
- Egyetlen szóval intézte el a bíróság kérdését a férfi, aki több ember otthonát is porig égette Pécsnél
Az Alkotmánybíróság hétfőn alkotmányellenesnek mondta ki a bírák nyugdíjkorhatárának megváltoztatását. A kormányoldal még 2011-ben az új alaptörvény vitája során döntötte el, hogy a bírók is csak az általános nyugdíjkorhatárig, 62 éves korig maradhatnak hivatalban, jóllehet Magyarországon több mint 140 éve 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára. A most megsemmisített szabályozás alapján június 30-án közel 230 bíró veszítette el státusát, és további 40-é szűnik meg decemberben.
Az uniós fórumokon is kritizált eljárás végére annak idején Schmitt Pál tette pontot. A volt köztársasági elnök a sajtó tavaszi híradása szerint mindössze négy nappal lemondása előtt, 2012. március 29-én írta alá azt az előterjesztést, amely konkrét „személyi határozattal” toldotta meg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit.
Március 29-i dátummal azonban nem csupán egyetlen határozat készült az ügyben Schmitt Pál aláírásával. Az Index birtokába került dokumentumok szerint a volt köztársasági elnök ezen a napon szignálta a 62. életévét betöltött mintegy kétszáz bíró számára a névre szóló elbocsátó határozatait. A levélben a köztársasági elnök amellett, hogy megköszönte az érintettek igazságszolgáltatásban végzett lelkiismeretes munkáját, azonnali hatállyal felmentette őket a munkavégzés alól.
A március 29-i dátum azért érdekes, mert ezen a napon, amely Schmitt Pál személyes sorsát is alapvetően megváltoztatta, a volt köztársasági elnök összesen 90 percet tartózkodott Magyarországon. Hosszas tanácskozás után március 29-én döntött úgy a Semmelweis Egyetem szenátusa, hogy visszavonja Schmitt Pál kisdoktori címét, a közvélemény pedig azt várta, hogy a Dél-Koreában tartózkodó államfő a döntést követően le fog mondani. 29-én este az MTV híradója még Frankfurtból jelentette, hogy az ázsiai útjáról hazafelé tartó Schmitt Frankfurtban, a repülőtér várótermében értesült a doktori visszavonásáról. Az átszállás után a Lufthansa frankfurti gépe 22 óra 30 körül szállt le a Liszt Ferenc reptéren, ahonnan autókonvoj vitte a Béla Király úti rezidenciára.
Megkérdeztük Schmitt Pál egykori hivatalvezetőjét, Kiss Norbertet, hogy a mozgalmas napon mikor és hol volt ideje az akkor még hivatalban lévő államfőnek, hogy aláírja a közel kétszáz dokumentumot. Magukkal vitték-e az elbocsátó leveleket Koreába, vagy a hazaérkezés után a köztársasági elnöki rezidencián szignálta a papírokat? Kiss annyit mondott, hogy Schmitt Pál már nem tölti be a köztársasági elnöki tisztet, ezért az erre vonatkozó kérdésekre már nem is kíván válaszolni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
